Pesti Srácok

A Momentum romjain tartanak az ismeretlenségből az ismeretlenségbe a Humanisták

A Momentum romjain tartanak az ismeretlenségből az ismeretlenségbe a Humanisták
Fotó: Facebook

Soha nem vetemednénk olyan feltételezésre, hogy a Momentumban bárki is gondolt valaha bármiről bármit, ezért aztán arra a következtetésre jutottunk, hogy valakik megsúgták nekik: azzal, hogy nem indulnak a jövő évi választáson, jócskán lecsökken a parlamentbe(ba) jutásuk esélye. A megoldás is megszületett, itt vannak az új Fényes Szelek, a Humanisták, vagy mik. Őket nem szabad félvállról vennünk, hisz már ketten vannak.

Eddig nem tisztázott okokból valamiért előmászott a hibernációból Cseh Katalin, a néhai Momentum néhai EP-képviselője bejelentette, hogy cudar világot élünk, a macsó, hímsoviniszta bagázs minden nőt és homokost, illetve meg nem értettet elnyom, így aztán eljött az idő kimondani: ebből elég, mi mást akarunk! Megalakult a Humanisták elnevezésű újabb gittegylet, amely egyből két legendás alakkal alakítaná át a társadalmat. Az általában férfiként viselkedő nőférfivel(val), Cseh Katalinnal, illetve az általában nőként viselkedő férfinővel, Barabás Richárddal. Most képzeljük el azt a pártot, mozgalmat, akármit, amelynek a taglétszáma kevesebb, mint tíz százaléka a Bütyök pilótajátékának fedezésére létrehozott Tiszáénak. Apropó, Bütyök. Cseh Richárd és Barabás Katalin valószínűleg megsejthették a történelmi pillanatot, amikor a messiás Orbán amerikai útját, majd a hibátlan ATV-s szereplését látva beteget jelentett.

Mi itt a PS-nél akkora jófejek vagyunk, hogy megnéztük Cseh Richárd videóposztját, amelynek végén Barabás Katalin is megjelent. Azért tettük ezt, hogy a Kedves Olvasóinknak ne kelljen ezt megtenniük. Fekete öves közhelyvitézként Cseh Richárd olyan frázisokat pufogtat, hogy az orvosnők korábban nem állhattak sebésznek. Segítünk, de mehettek, csak hát vannak, léteznek férfi foglalkozások. Voltak, vannak, lesznek is sebésznők, de az orvoslásnak ezen szakterülete biztosan férfi dominanciájú marad ezután is. Nem azért, mert a nők kevésbé tehetségesek, hanem azért, mert sebészet sok esetben kőkemény fizikai munka, amelyhez kimagasló állóképesség kell. Azt mondja a Cseh Richárd, korábban senki nem gondolta volna, hogy ismeretlen nőket az emberek beszavaznak az Európai Parlamentbe. Aztán ezek ez emberek ki is szavazták őket onnan. Hiányzik Brüsszel? Hiányzik a zsíros EP-állás? Hiányzik a magyarok ellen folytatólagosan elkövetett gáncsoskodás? Tetszettek volna tisztességesen viselkedni a magyarokkal szemben, és még mindig meglenne az a zsíros állás. Akkor nem kéne ilyen videóposztokban feleslegesen bizonygatni azt, hogy a nőket, a homokosokat és az összes meg nem értettet elnyomják a hímsoviniszták. Nem kéne olyan marhaságokat terjeszteni, hogy 2025-ben a nőket még mindig tipitapizzák a munkahelyeken a férfiak, az idősekkel, elesettekkel pedig össztársadalmilag nem foglalkozik senki.

Cseh Richárd (Katalin) a saját esküvőjén is a hímsoviniszták áldozatává vált. Fotó: Facebook

Sok a tesztoszteron, és kevés az emberség

– mondta. Lyézusom!

Magyarország csak az erőből ért

– jelentette ki, amivel újra maga bizonyította be, hogy mit is gondol a magyarokról.

Kvótavitézek a középszerért/középszarért

Nem gond, ha Cseh Richárd és Barabás Katalin hülyeségeket beszél, ezzel valószínűleg csak azokat segítik, akiknek a vesztét akarják látni. Gondjuk legfeljebb nekik lehet azzal a világgal, amelyben amúgy együtt élünk. Ez egy olyan világ, amelyik néha ugyan kifordul magából, de alapvetően a társadalmak, illetve azok vezetői azon dolgoznak, hogy a világunk élhető legyen/maradhasson. Ebbe a világba igyekeznek rendszeresen belerondítani azok, akik nem a tehetségben, a szorgalomban, hanem kizárólag kvótákban hisznek. Mert pontosan tudják, hogy a kvóták megnyitják a lehetőséget a középszer, a középszar előtt. Ahol sem tehetség, sem szorgalom nem számít, hanem jár a zsíros állás, mert nő/homokos/mindenféle meg nem értett vagyok. Ezek a kvótavitézek nem érzik jól magukat a jelenlegi Magyarországon, mert az Orbánék által képviselt értékrend nem a kvótákon, hanem a tehetségen, a szorgalmon alapul.

Azt, hogy ennek a Humanisták elnevezésű képződménynek milyen jövője lehet, az sejthetjük. A kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy ezek a már ezerszer levitézlett, sehonnan sehová tartó senkik miért nem veszik észre sohasem, hogy a magyarokból álló társadalmunknak semmilyen szüksége nincs rájuk. 

 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.