A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon, a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség – jelentette be a kabinet döntését Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.
A tárcavezető kifejtette, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.
Gulyás Gergely szólt továbbá arról is, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt.
Kiemelte, a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, azonban az osztrák elnökség korábban közölte, az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt, az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy tárgyalásának elkezdésében.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament kampányában megjelennek olyan politikai vélemények, amelyek “egyfajta boszorkányüldözés keretében” a migrációról elfoglalt magyar álláspont miatt szeretnék felelősségre vonni Magyarországot – fogalmazott Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta, a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.
A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki, az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.
Ráadásul egy, az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával; ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben – jelentette ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbálják megbüntetni az európai uniós kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja – mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS