Pesti Srácok

Impexből a médiába: Kajdi, Geszti, Bochkor és a többiek - Mező Gábor a Hobbistában (videó)

Mező Gábor töretlen lendülettel kutatja a rendszerváltozás, pontosabban a posztkommunista hatalomátmentés titkait, a besaúgókat, ügynüköket és a megbízható elvtársakat. Hogy mi kellett ahhoz, hogy egy Vitray, egy Frei, egy Geszti vagy egy Bochkor sikeres lehessen a TV-ben, rádióban, milyen családi háttérrel rendelkeztek, és ki mekkora gazember (vagy nem az), ezekről részletesen hallhatunk a beszélgetésben.

A Hardcore Hobbista legutóbbi adásában Mező Gábor volt a vendégünk, aki a rendszerváltás médiabeli és politikai hátteréről beszélt Szamosi Timi és Petrovics Kinga társaságában. A mai rész fókuszában többek között Mező Gábor legújabb könyve, A sajtó megszállása állt, amely a média posztkommunista átalakulásának és a hatalomátmentés kulisszatitkait mutatja be.

Mező Gábor kiemelte, hogy a '90-es években a média milyen kulcsszerepet játszott a politikai erőviszonyok alakulásában, és hogy a kommunista rendszerből örökölt médiahegemónia miként segítette elő a baloldal 1994-es kétharmados győzelmét.

PestiSracok facebook image

A történész szerint a rendszerváltás időszaka sokkal inkább az átöltözésről és pozíciók újraelosztásáról szólt, mint a valódi változásról. Példaként említette Avar Jánost, aki a rendszerváltás után magát polgári újságírónak nevezte, miközben családja a korábbi diktatúra alatt munkásőrként szolgált. „Ez az átöltözés tökéletesen sikerült” – fogalmazott.

A történész kitért az „impexes hálózatra” is, amely a külkereskedelem állami monopóliuma alatt működött. Az impexek vezetői gyakran kerültek kiváltságos helyzetbe, köszönhetően a nyugati cégeknek. Ezek az üzleti kapcsolatok gyakran a posztkommunista média kiépítéséhez is hozzájárultak. Gábor Frei Tamás nevét is megemlítette, utalva arra, hogy a későbbi médiaszemélyiség családja szoros kapcsolatban állt ezzel a rendszerrel.

Mező Gábor könyvei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok körében, akik mélyebben meg akarják érteni a rendszerváltás utáni Magyarország működését. Nézzétek meg a teljes videót.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.