Pesti Srácok

Impexből a médiába: Kajdi, Geszti, Bochkor és a többiek - Mező Gábor a Hobbistában (videó)

Mező Gábor töretlen lendülettel kutatja a rendszerváltozás, pontosabban a posztkommunista hatalomátmentés titkait, a besaúgókat, ügynüköket és a megbízható elvtársakat. Hogy mi kellett ahhoz, hogy egy Vitray, egy Frei, egy Geszti vagy egy Bochkor sikeres lehessen a TV-ben, rádióban, milyen családi háttérrel rendelkeztek, és ki mekkora gazember (vagy nem az), ezekről részletesen hallhatunk a beszélgetésben.

A Hardcore Hobbista legutóbbi adásában Mező Gábor volt a vendégünk, aki a rendszerváltás médiabeli és politikai hátteréről beszélt Szamosi Timi és Petrovics Kinga társaságában. A mai rész fókuszában többek között Mező Gábor legújabb könyve, A sajtó megszállása állt, amely a média posztkommunista átalakulásának és a hatalomátmentés kulisszatitkait mutatja be.

Mező Gábor kiemelte, hogy a '90-es években a média milyen kulcsszerepet játszott a politikai erőviszonyok alakulásában, és hogy a kommunista rendszerből örökölt médiahegemónia miként segítette elő a baloldal 1994-es kétharmados győzelmét.

PestiSracok facebook image

A történész szerint a rendszerváltás időszaka sokkal inkább az átöltözésről és pozíciók újraelosztásáról szólt, mint a valódi változásról. Példaként említette Avar Jánost, aki a rendszerváltás után magát polgári újságírónak nevezte, miközben családja a korábbi diktatúra alatt munkásőrként szolgált. „Ez az átöltözés tökéletesen sikerült” – fogalmazott.

A történész kitért az „impexes hálózatra” is, amely a külkereskedelem állami monopóliuma alatt működött. Az impexek vezetői gyakran kerültek kiváltságos helyzetbe, köszönhetően a nyugati cégeknek. Ezek az üzleti kapcsolatok gyakran a posztkommunista média kiépítéséhez is hozzájárultak. Gábor Frei Tamás nevét is megemlítette, utalva arra, hogy a későbbi médiaszemélyiség családja szoros kapcsolatban állt ezzel a rendszerrel.

Mező Gábor könyvei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok körében, akik mélyebben meg akarják érteni a rendszerváltás utáni Magyarország működését. Nézzétek meg a teljes videót.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.