Nemrégiben látott napvilágot hazánk harmadik, a nemzeti biodiverzitást szolgáló stratégiája, amely elrettentő elnevezése ellenére több éves ciklusokban fogalmazza újra a biológiai sokféleség megőrzése érdekében szükséges lépéseket, a korábbi tapasztalatok figyelembevételével, az újabb kihívásokhoz igazodva. Bár a teljes stratégiai terv ismertetése nyilvánvalóan szétfeszítené egy cikk kereteit, portálunk az Agrárminisztériumtól néhány olyan témára kérdezett rá, amelyek még a laikus olvasókat is foglalkoztatják, például a GMO elleni védekezést, a beporzók egyre elharapódzó pusztulásának megállítását és a vízgazdálkodás, vízmegőrzés kérdését.
A szaktárcától elöljáróban arról érdeklődtünk, hogyan épülnek egymásra a megújuló stratégiák, és milyen újdonságok szerepelnek a legújabb, harmadik kiadásban. Mint kiemelték, a 2030-ig szóló, 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia minden olyan fontos témával foglalkozik, amely a korábbi stratégiában is szerepelt, mint például a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, vagy a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. Emellett azonban több új fontos kérdéskör is megjelenik, amelyekkel a korábbi stratégia nem foglalkozott, például:
- A stratégiai célkitűzés vonatkozik a beporzók hanyatlásának megállítására. A beporzó rovarok nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termelés és az élelmezésbiztonság szempontjából. A haszonnövények és a vadon élő növények mintegy 80 százaléka legalábbis részben állati beporzásra van utalva. Az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzó rovarok előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés következett be Európában. A tárca célja a beporzást végző rovarok hazai állományával, állományváltozásának trendjével, annak okaival és következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése, ennek keretében a vad beporzókra irányuló országos monitorozó program kidolgozása. Emellett cél a beporzók fészkelő és táplálkozó helyéül szolgáló élőhelyek helyreállítása mezőgazdasági és települési környezetben.
- A stratégia célul tűzi ki a klímaváltozás és a biodiverzitás megőrzés közötti összefüggések fokozottabb megismerését, a természetes és természetközeli ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítását. A nagyobb biodiverzitású, természetes és természetközeli ökoszisztémák ugyanis ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, ezért ezek megőrzése, helyreállítása, a köztük lévő összeköttetés erősítése fontos feladat. A stratégia a leromlott állapotú ökoszisztémák (vizes területek, erdők, gyepek) helyreállítására is kitér, amelynek hatására egészségesebbé és ellenállóbbá válnak az ökoszisztémák, és változatosabban tudják támogatni a magyar lakosság jóllétét is.
- A zöld infrastruktúrahálózat elemeit nemcsak vidéken, de településeken is szükséges fejleszteni, ami a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is nagyban támogatja. A zöldinfrastruktúrák a természetes, félig természetes és természetközeli területek, valamint az ökológiai funkciót betöltő egyéb, növényzettel fedett, illetve vizek és vízparti élőhelyek hálózata.
- Újonnan megjelenő stratégiai célkitűzés a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések csökkentése, amelynek keretében a stratégia foglalkozik a növényvédő szerek kockázatának csökkentésével, de a mezőgazdasági termés és teljesítménynövelő szerek környezetterhelésének csökkentésével is.
Szavatolt a Magyarországról származó termékek GMO-mentessége
Kérdéseinkben kitértünk arra, a stratégia külön foglalkozik a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) környezetbe történő kibocsátásának veszélyével. Ezzel kapcsolatban az agrártárca úgy válaszolt, hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzését, amely 2012 óta Alaptörvényben rögzített célkitűzés. Ezért is külön célkitűzés vonatkozik a 2030-ig szóló, 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában a géntechnológiával módosított szervezetekre. Mint kifejtették, a GMO-k környezetbe történő kibocsátásával kapcsolatos veszélyek kiszűrését és megfelelő kezelését Magyarország számos intézkedéssel biztosítja. Hazánk kiemelt figyelemmel jár el a GMO-szennyeződések megelőzésében, felderítésében, valamint a GMO-tartalmú vetőmagvak felhasználásának megakadályozásában. Annak érdekében, hogy a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak még szennyeződésként sem GMO-t,
a vetőmagok szigorú hazai ellenőrzése során kifejezett figyelmet fordítanak a Dél-Amerikából érkező, hazánkban felszaporítandó vetőmagszállítmányokra.
Ugyanakkor kiemelték: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) rendszeres ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy az esetleges keveredés, szennyeződés időben detektálva legyen, és az érintett szállítmányok megsemmisítésre kerüljenek. A szigorú intézkedéseknek és ellenőrzésnek köszönhetően mind a magyar vetőmagokat, mind a magyar mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagokat importáló országok biztosak lehetnek abban,
hogy a Magyarországról származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. Igény esetén a magyar géntechnológiai hatóság GMO-mentes igazolást ad az exportra menő szállítmányok mellé arról, hogy hazánkban nincsen GMO-termesztés. Az ellenőrzések természetesen kiterjednek az élelmiszerekre és a takarmányokra is.
Génmódosított, világító halakat is kiszűrt a NÉBIH
A szaktárca válaszában kitért arra, hogy a géntechnológiai tevékenységeket hazánkban elsősorban laboratóriumokban végzik. Ezen az úgynevezett zárt rendszerben történő felhasználásoknak ugyanakkor szigorú körülményeknek kell megfelelniük, és ezen tevékenységek ellenőrzését is megerősítették, az ellenőrzések számát növelték, szigorúbbá tették. Mindezeken felül nagy hangsúlyt fordítanak az illegálisan forgalomba hozott géntechnológiával módosított szervezetek felderítésére is. Ennek eredményeképpen például idén tavasszal
illegális géntechnológiával módosított, UV-fény alatt világító halakat talált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Országszerte több kisállat-kereskedést is érintően, a hatósági intézkedések keretében a lefoglalt egyedeket elpusztították, valamint eljárás indult az érintett vállalkozásokkal szemben.
Európa-szerte pusztulnak a beporzók
A biodiverzitási célok közt méltán került előkelő helyre a beporzók helyzetének felmérése, állományuk hanyatlásának megállítása és a beporzás mint ökoszisztéma-szolgáltatás fenntartása és helyreállítása. Ezzek kapcsolatos kérdésünkre reagálva a szaktárca külön kiemelte,hogy a vadon élő beporzó szervezetek elengedhetetlenek kultúrnövényeink mellett a természetes növényzet – vagyis a vadon élő növényfajok – beporzásában.
Az elmúlt évtizedekben a vadon élő európai beporzó rovarok – köztük a méhek, a nappali lepkék, a zengőlégyfélék és az éjszakai lepkék – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés következett be Európa-szerte
– hangsúlyozták. Hozzátették: a beporzóbarát élőhely-kezelési módok alkalmazásának ösztönzése mezőgazdasági és települési környezetben egy kiemelkedő feladat, amelynek érdekében nemcsak stratégiai szinten lehet gondolkodni, hanem mindenki tehet érte. A mezőgazdálkodási művelés és gyakorlat során fokozottan figyelembe kell venni a beporzók jelenlétét a kezelések helyének és időpontjának kiválasztásával. A mezőgazdasági táblák mellett és között mezsgyék, virágos szegélyek kialakítása is segíti a beporzók megmaradását egy területen. Nagyon fontos a szemléletformálás, hogy legyen információja mind a gazdáknak, mind a lakosságnak, hogy milyen megoldási lehetőségeik vannak a beporzók védelmében.
A vízvisszatartással bővülnek, helyreállnak az ökológiai funkciók
Végezetül a fenntartható vízgazdálkodás stratégiai újításairól érdeklődtünk, amellyel kapcsolatban az Agrárminisztérium úgy reagált: a stratégia célul tűzi ki a természetes vízfolyások ökológiai funkcióinak biztosítását a vízi és víztől függő ökoszisztémák fenntartása érdekében. Vízvisszatartás esetén érdemes a természet biztosította lehetőségeket, domborzati viszonyokat, figyelembe venni. Kiemelték: a vízmegtartás eredményeként, a víz jelenlétének, újra megjelenésének köszönhetően következnek be kedvező ökológiai változások. Bővülnek, színesednek és helyreállnak az ökológiai funkciók, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások komplexitása és minősége. Ennek pozitív hatása lehet például a klímaszabályozásra, mivel az „egészségesebb” állapotú ökoszisztémák nagyobb mértékben tudnak részt venni a szén-dioxid megkötésében, széntározásban, mikroklíma-szabályozásban, és ugyanakkor az agrárökoszisztémákra is kedvező hatással van a víz jelenléte a tájban – emelték ki.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS