A jövőben a zöld beruházások szerepét kell erősíteni, új típusú gondolkodásra van szükség; a zöld növekedési pályán elérhető egy környezetileg fenntartható gazdasági bővülés, amely nem követeli meg a gazdasági növekedés későbbi drasztikus visszafogását – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kedden, Budapesten, a jegybank sajtótájékoztatóján.
A jegybank legújabb, Növekedési jelentés című kiadványának bemutatása kapcsán Balatoni András igazgató jelezte: fenntartható, zöld növekedési modellre kell átállítani a világgazdaság, és benne a magyar gazdaság fejlődését; úgynevezett irányított technológiai váltásra lesz szükség. Kiemelte: az ENSZ szakembereinek számítása alapján egy ilyen pályán globális szinten 2050-ig éves átlagban 4 százalékos gazdasági növekedés jelezhető előre, ami magasabb, mint a jelenlegi trendek folytatódását bemutató, alternatív forgatókönyvekben szereplő 2,5-3 százalékos érték. Balatoni András rámutatott: az elmúlt évszázadokban soha nem látott fejlődést ért el az emberiség, ennek azonban nagyon jelentős környezeti kárai voltak, hozzátéve, hogy a környezeti hatások rövid és hosszú távon akadályozzák a további növekedést, ezért egy új, zöld növekedési pályára kell állítani a világgazdaságot. Jelezte: napjainkban nem az a fő kérdés, mint a ’80-as években, hogy elfogy az olaj, hanem az, hogy megőrizzük a biodiverzitást, a tiszta ivóvizet és a tiszta levegőt. Felhívta a figyelmet arra, hogy kétszer annyi erőforrást használ fel a Föld lakossága egy év leforgása alatt, mint amennyit képesek vagyunk megtermelni, vagyis ez a jelenség már közel kétszer ekkora bolygót igényelne.
A levegőben lévő szén-dioxid mennyisége még sosem volt olyan magas, mint napjainkban
– jelezte az MNB igazgatója.
A szénhidrogén alapú növekedés zsákutca; a másik modell az, hogy zöld növekedési pályára állunk át. Ha folytatódik a szénhidrogén alapú modell, akkor a klímaváltozás miatt emelkedni fog a vízzel borított területek aránya, csökken a kalászos gabonák átlaghozama
– sorolta Balatoni András.
A zöld iparágak előretörése miatt a gazdaság széndioxid-kibocsátása a jelenlegi mintegy 37 milliárd tonnáról 20 milliárd tonnára mérséklődhet
– tette hozzá.
A jövőben fel kellene futtatni a zöld beruházásokat, így ebben a forgatókönyvben éves szinten 650 milliárd dollárt kellene kizárólag az energiahatékonyságot előmozdító és a széndioxid-intenzitást csökkentő beruházásokra költeni globális méretekben
– mutatott rá Balatoni András.
A számítások alapján a zöld beruházások éves növekedési ütemének 5 százalék körül kellene alakulnia, és átlagosan a GDP 2 százalékát kellene kitennie, a felzárkózó gazdaságokban ennél is többet, akár a GDP 5 százalékát is
– olvasható az MNB jelentésében.
Forrás: MTI
zoltaiguszti
2019-12-11 at 01:13
Valami konkrétumot el bírtam volna viselni ha már cikk róla…Nyitnak egy lapot bizonyos típusu projektekre de mire? Mindent senki se bír fejlszeteni egyszerre? Nekem amúgy Paks is Zöld beruházás…
Logikus
2019-12-10 at 21:04
Vajon ezt olvassák a BALLIBEK is? vagy csak össze vissza tüncikéznek?