A menekültügyi rendszert támadja a Helsinki Bizottság

Egy ködös múltú orosz migráns esetét felhasználva támadta meg a magyar menekültügyi rendszert a Helsinki Bizottság. Az Európai Unió Bírósága legutóbbi döntése arra jogosítja fel a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a menedékjogi határozatokat. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a döntés pro és kontra is alkalmazható, tehát korábban megadott menekültstátusokat is visszavonhat a bíróság – írja a Magyar Nemzet.

Egy kétes módon meggazdagodott orosz vállalkozó ügyét felhasználva sikerült valószínűleg rést ütnie a Magyarországot is óvó migrációs pajzson a Helsinki Bizottságnak. A Soros György migránspárti milliárdos bőkezű támogatását élvező, erős nemzetközi kapcsolatokkal és befolyással rendelkező szervezet tegnap győzelmi jelentésként számolt be arról, hogy ügyfelük, Alekszij Torubarov perében az Európai Unió Bírósága (EUB) az európai uniós joggal ellentétesnek mondta ki azt a 2015 óta élő hazai szabályozást, amely szerint a bíróság saját hatáskörében nem változtathatja meg a menedékjogi határozatokat, viszont ha szükségesnek látja, új eljárásra utasíthatja a menekültügyi hatóságot.

Az erről szóló jogszabály kezdettől fogva szúrta a migránspárti szervezetek hangadóinak szemét. Az EUB mostani, egy pécsi bíró kezdeményezésére indult előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítélete azért fontos a számukra, mert az efféle döntések nemcsak az eljárást kezdeményező bíróság, hanem az uniós országok valamennyi ítélőszékére nézve kötelező erejűek.

Torubarov vagyonát egyébként többnyire kétes ügyletekből szerezte, üzletpolitikáját pedig ez határozta meg: “Eladni bármit bármiért, […] erdő oda, ruha ide, hadseregtől leselejtezett benzinszállító amoda.” Az ezredforduló már volgográdi étteremlánc-tulajdonosként érte, a 2000-es évek második felében viszont több nyomozás is indult ellene. Az eljárások elől Csehországba menekült, de menekültjogi kérelmet nem nyújtott be. 2011-ben aztán egy kirándulás alkalmával Ausztriában őrizetbe vették, mivel körözte az Interpol. A vállalkozót ezek után kiadták Oroszországnak, ahol fél évet töltött el, majd Ukrajnán és hazánkon át ismét az Európai Unió területére szökött. A magyar rendőrök azonban elfogták, így nem tudott továbbutazni. Torubarov természetesen újabb menekültügyi kérelmet nyújtott be, amit három alkalommal utasított el a szakhatóság, mielőtt a pécsi bíró a Helsinki Bizottság kezdeményezésével egyetértésben az EUB-hoz fordult.

Nem ez az első eset

Érdemes felidézni, hogy az uniós bíróságnak nem ez az első, a migránsok Európában maradását elősegítő döntése. Egy 2018-as határozatban pél­dául megtiltotta a pszichológusok bevonását a hagyományostól eltérő ­szexuális irányultságukra hivatkozó menedékkérők ügyeinek vizsgálatába. Ebből adódóan, ha valaki homoszexuálisnak mondja magát, és olyan országból érkezett, ahol ezt üldözik, az illetékes hatóságoknak alig van mozgásterük a kérelem megalapozottságának vizsgálatára.

Nem kötelezhető Magyarország a befogadásra

Az EUB aktuális döntését a Magyar Nemzetnek értékelve ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen kivételes esetnek számít, ha egy EU-tagállamban reformatórius – vagyis a döntést megváltoztató – jogköre van a bíróságoknak menekültügyben, illetve az sem szokványos, ha a törvényhozó dönti el, milyen speciális esetekben engedélyezi ezt a hatáskört az ítészeknek. Szavai szerint az olyan szakmai ügyekben, amelyekben leginkább a hatóság kompetens, a bíróságnak csak az a feladata, hogy a döntést összevesse a hatályos jogszabályokkal.

Bár az EUB most úgy foglalt állást, hogy a bíróságok gyakorolhatják a reformatórius jogköröket, ám ez csak egy lehetőség

– mondta. A Magyar Helsinki Bizottság állításával ellentétben tehát az EUB döntése mindössze egy szakmai vita része.

Ugyanis semmi sem köti a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a döntéseiket, s a jövőben is élhetnek azzal a jogosultságukkal – a magyar jogalkotó 2015-ös szándékának megfelelően –, hogy csak a hatályon kívül helyezést alkalmazzák, tehát hogy visszaküldjék az ügyet a menekültügyi hatósághoz, ha úgy érzik, jogsértés következett be

– mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán. Elmondta: a bíróság szűkítheti is a menekültjogot, és ebben az esetben például arra hivatkozhat, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását.

Forrás: Magyar Nemzet