Oroszország nemzetközi elszigeteltségének, valamint az oroszok elleni szankciók sikertelenségéről ír a The New York Times, amelyet a Mandiner szemléz.
A cikk emlékeztet, miután megszállták Ukrajnát, a Nyugat globális koalíciót hozott létre, amelynek keretében 141 ország támogatta az ENSZ intézkedését, amely követelte a feltétel nélküli visszavonulást Oroszország részéről. A háború kitörése után egy évvel ugyanakkor a világ ahelyett, hogy két blokkra szakadt volna, inkább „széttöredezett”, és sok ország a saját érdekei védelmére összpontosít az invázió okozta gazdasági és geopolitikai felfordulás közepette. A cikk arra is kitér, hogy még a nyugati országok között sem tökéletes az egység.
Magyarország az Európai Unió tagjaként technikailag szankcionálta Oroszországot, de Orbán Viktor vezetése alatt tartósan kilógott az EU-n belül Ukrajna támogatóinak sorából”
– olvasható a lapban.
Az írás részletekbe menően elemzi ugyanakkor az oroszellenes koalícióra adott politikai reakciókat is, valamint kimutatásokat közöl Ukrajna legfontosabb támogatóiról, és azokról az országokról is szót ejt, amelyek Oroszországot és annak hadiiparát segítik. És kitér a szankciókra is, bemutatva, hogy azok az orosz import mely kulcsfontosságú területeit érintik. Utóbbiak kapcsán kiderül, a cikk szerzőinek értékelése szerint a szankciók nem voltak olyan „pusztítók”, mint ahogy azt a Nyugat előzetesen remélte.
Mint a cikkben olvasható: a Silverado Policy Accelerator (egy washingtoni nonprofit szervezet) adatai szerint ugyanis néhány ország már pótolta az orosz import hiányát, és jóval a háború előtti szint fölé növelte az Oroszországba irányuló exportját. Más országok exportja pedig a háború kezdetekor csökkent, de azóta visszaerősödött.
A cikk aláhúzza azt is, hogy a nyugati országokat összekovácsolta a háború. Mint rámutatnak, olyan országok, mint Németország, Franciaország és Olaszország szilárdan kiállnak Ukrajna mellett, és felértékelődött a NATO szerepe is. Az írás konklúziója is az, hogy a nyugati egység fennmaradásán múlhat a konfliktus végkimenetele.
Putyin arra játszik, hogy a háború nemzetgazdaságokra és belpolitikára gyakorolt hatása miatt aggódó európai országok végül elállnak a szankcióktól és a fegyverszállítások támogatásától”
– olvasható a cikkben. Mint írják: azok az ázsiai, közel-keleti és afrikai államok, amelyek már semlegesek a konfliktusban, azok pedig tovább növelik majd a kereskedelmet Oroszországgal.
Talán az USA is belefárad a háborúba a jövő évi elnökválasztás miatt, és nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy engedjen Putyinnak”
– írta meg a New York Times.
(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/AP/Kreml/Pool/Makszim Blinov)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS