Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.
Az Európai Unió múlt évben elfogadott három új közbeszerzési tárgyú irányelve átfogóan reformálja meg az uniós közbeszerzési jogot. A klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó irányelvek mellett megjelenik a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv. A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is a régi irányelvet kell alkalmazni.
Az új irányelvek a hazai szabályozás kötelező megváltozását teszik szükségessé, a közbeszerzési törvény szabályai többségét módosítani kell.
A korábbi évek uniós szabályozását meghatározta, hogy az EU tagállamai között létrejöjjön az egységes belső piac a közbeszerzések területén is, vagyis a piaci verseny előnyei torzulásmentesen érvényesüljenek, és így az uniós vállalkozások egyenlő esélyekkel férhessenek hozzá más tagállami közbeszerzésekhez. Most azonban előtérbe került az a cél, hogy a közbeszerzések különböző stratégiai célokat segítsenek elő. A tagállamoknál így teret kaphat az, hogy a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések – például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem – a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak.
A törvényjavaslat indoklása megjegyzi: fontos szempont, hogy a közbeszerzések jelentős hányada valósul meg európai uniós források felhasználásával, a közbeszerzések eredményes, hatékony és szabályos lebonyolítása tehát egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele. Az új törvény magába foglalja a koncessziós eljárások szabályait is. Újdonság az elektronikus közbeszerzés fokozatos bevezetése, de ennek a részletszabályait a kormány rendeletben fogja megalkotni.
A törvényjavaslat a jelenleginél részletesebb és egyértelműbb szabályokkal biztosítja, hogy a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok valóban kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
Az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell ajánlatot tenniük, olyan feltételek vállalásával, amelyekkel valóban eleget tudnak tenni a szerződéses kötelezettségeiknek. A jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett – esetlegesen nem kellő körültekintéssel felmért – vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabaduljanak.
A törvényjavaslat rögzíti a – közbeszerzések tisztasága érdekében jelenleg is érvényesülő – kizáró okok körét, így különösen az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban.
A törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. Az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak a – külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő – tervek birtokában indítható meg. A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak.
A túlárazás megakadályozására a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő – az eljárást megindító felhívásban – előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani.
Csökkennek továbbá az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetési törvény módosítását. Ebben az új közbeszerzési törvény értékhatárait veszi át, annak hatályba lépésétől, azaz november 1-jétől. Az új értékhatárok is az uniós irányelvekhez igazodnak.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS