Az Egészségügyi Világszervezet szerint akár 190 ezer ember is életét vesztheti a koronavírus miatt a járvány terjedésének első évében, ha a korlátozó intézkedések nem vezetnek eredményre – írja a BBC-re hivatkozva az Index.
A kontinensen akár évekig is elhúzódhat a járvány a gócpontok miatt. Számítások szerint 29-44 millió ember fertőződhet meg az új típusú koronavírussal, míg a halálozások száma 83 000–190 000 is lehet az első évben. A kalkulációt 47 ország lakosságára, mintegy 1 milliárd főre vetítve végezték el.
Miközben a vírus valószínűleg nem terjed majd olyan exponenciálisan Afrikában, mint a világ más részein, vélhetően gócpontokon tovább lappang majd
– mondta a WHO regionális igazgatója, dr. Matshidiso Moeti.
A Covid-19 az életünk részévé válhat a következő néhány évben, ha a régió kormányai nem lesznek elég előrelátóak
– tette hozzá. Moeti emellett hangsúlyozta a tesztelés és elkülönítés fontosságát is.
Afrikában eddig több, mint 51 ezren fertőződtek meg a koronavírussal, 2012-en pedig bele is haltak a megbetegedésbe. Az Egészségügyi Világszervezet már április közepén figyelmeztetett arra, hogy a kontinens lehet a járvány új epicentruma, mivel adottságai minden más területnél rosszabbak, ami a fertőzés elleni küzdelmet illeti. A közegészségügyi helyzet az országok többségében eredendően is rossz, nagyon sokan nem jutnak tiszta ivóvízhez, és a városlakók 60%-a zsúfolt, csatornázás nélküli, bódékból álló nyomornegyedekben él. Ezekben a negyedekben a vírus könnyen terjedhet, hiszen rengetegen laknak szűk helyen összezárva, az épületek között sincs elég tér, és az európai, amerikai vagy kínai városokban elrendelt karanténintézkedések a nyomornegyedekben értelmezhetetlenek. Ehhez társul még az egészségügyi ellátás fejletlensége, az afrikai kórházakban ugyanis sokkal kevesebb embernek tudnak magas szintű intenzív ellátást adni, mint a világ fejlett részén.
Forrás: Index, BBC
Namond
2020-05-09 at 15:30
Fogamzásgátlót Afrikának.
csakafidesz
2020-05-08 at 23:54
Ha normális társadalmat építenek Afrikában és a hülye nyugat nem az éhező gyerekek száma szerint küldi a segélyt (érdemes minél több éhező gyereket csinálni. Könnyű munka, különben is b~ni jó dolog..) akkor lenne ott kórház, miegyéb.
utálat
2020-05-08 at 17:07
Annyival is kevesebben célozzák meg Európát.
Királytigris
2020-05-08 at 16:40
Na sorosi sameszek, lehet menni Afrikába segíteni, mert ott van a baj! Nem a bajt kell idehozni, hanem a bajt a helyén kell kezelni!
Királytigris
2020-05-08 at 16:43
Ja igen, vissza se gyertek! Mert nem is tudjátok, hogy milyen jó lenne nélkületek!!!!
Gyuri
2020-05-08 at 16:27
Én nem agodóm a rohadt négerekéret. Európára csak bajt, betegségeket, pénzt stb. hoztak.
Pétei Béla
2020-05-08 at 16:22
Ne kelljen a sáskákért is nekem aggódni!
A Nagy Testvér figyel téged
2020-05-08 at 16:10
Ebola, Dengi láz, Malária, éhezés, folyamatos öldöklés, stb, stb, és mégsem fogytak el! A veszteség, csepp a tengerben!
khm
2020-05-08 at 15:48
Egy év alatt a halálozások többszörösével fognak szaporodni.
A felesleg,meg elindul Abrópába,mert ott olyan jól lehet élni. Nem dolgozni,hanem élni….
Fehérlófia
2020-05-08 at 14:58
Hol vannak most a világ azon országai akik évtizedeken keresztül még a XX. században is gyarmatosítóként fosztották ki es tartották mesterségesen alacsony műveltségű szinten ezeket a területeket? Hol van most a segítség franciák, angolok, belgák, hollandok stb?
A Nagy Testvér figyel téged
2020-05-09 at 07:21
A néger akkor sem “fejlődött” amikor nem voltak ott a gyarmatosítók! TÉNY #2: 6,000 éves ismert története során a fekete afrikai néger semmit sem fedezett vagy talált föl. Nem volt írott nyelve, szövött ruhája, naptára, ekéje, útja, hídja, vasútja, hajója, mérőeszköze, vagy akár csak kereke. (Jegyzet: Ez a tisztavérű négerre vonatkozik.) Nem ismeretes, hogy valaha is bevetett volna egy darab földet, hogy háziasított volna egyetlen állatot is (noha sok erős és jól kezelhető állat él körülötte). A dolgok szállításának egyetlen módja ismeretei szerint azoknak a fején való vitele. Házainak építéséhez soha nem használt mást mint sarat, aminek használatára a hód vagy cickány is képes. (21) (39) TÉNY #3: Az amerikai négerek IQ-ja átlagosan 15-20 ponttal marad el az amerikai fehérek intelligenciakvótája mögött. (26) (16) (18) TÉNY #4: Ezeket a fekete/fehér különbségeket minden olyan teszt újra meg újra kimutatta, melyeket az US hadserege folytatott bármelyik városban, államban és az amerikai közoktatási minisztérium a helyi iskolában. Ugyanez az arány volt igaz egy negyven éves időszakban. (18) (26) (24)
TÉNY #5: A 85-ös átlagos intelligenciakvótával csak a négerek 16%-a éri el a 100-as számot, míg a fehérek fele eléri ezt. A négerek IQ-ja 10-25%-ig fedi át a fehérekét – az azonossághoz legalább 50% lenne szükséges. (31) (27) (16)
TÉNY #6: Feketéknél hatszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az 50-70-es IQ kategóriában vannak, azaz a lassan tanulók (visszamaradottak) közé tartoznak, a fehéreknél tízszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy IQ-juk 130 vagy afölött van. (15) (16) (18) (23)
TÉNY # 7: AZ USA kormányának PACE vizsgálatán, mely 100 ezer egyetemi hallgatót vizsgált meg, akiket a jövő adminisztratív vagy polgári vezető állásaira képeznek ki. A jó eredményt elértek között még föltűnőbb a fehérek és feketék teljesítménye közti különbség: a fehérek 16%-a 90%-os vagy afölötti eredményt ért el, míg a négerek egy százalékának csak egy ötöde érte el a 90 %-ot. A fehér/fekete siker aránya 80/1. (27)
Folytassam? ?