Aki a népszavazás ellen hergel, az a demokrácia ellensége
Orbán Viktor szerdán bejelentette: a Kormány népszavazást kezdeményez, ahol öt kérdést terjesztenének az emberek elé. A nemzetellenes hazai és nyugat-európai hangok szerint diktatúrát kiépítő és fenntartó magyar kormány épp a legdemokratikusabb eszközhöz nyúl, hogy a nép véleményét kikérve hozhassa meg döntését az Országgyűlés néhány kardinális kérdésben. Ezzel alapvetően mindenki egyetért, vagy, ahogy Rákay Philip fogalmazott „minden normális ember támogatja”, kivétel ez alól a demokrácia elkötelezett védelmezőjének szerepében tetszelgő européer-kommunista ellenzékünk.
Népszavazás során a nemzet szavazóképes tagjai állást foglalhatnak egy adott kérdésben, és amennyiben ezt érvényesen és eredményesen teszik, tehát a választásra jogosultak több mint fele érvényesen voksol, és nincs egyenlőség az „igen” és a „nem” válaszok között, úgy a döntésük köti az Országgyűlést. Ez jelenti a nép közvetlen hatalomgyakorlását. Egy olyan jogszabálynak, amit népszavazáson született döntés eredményeként fogadnak el, megingathatatlan a legitimációja. Olyan horderejű ügyekben szokás referendumot kiírni, amiknek az eldöntésébe a célszerű bevonni a lakosságot, illetve adott esetben az ő kezükbe adni a döntés jogát.
Valós esély népszavazás tartására hazánkban először az 1848-as forradalom és szabadságharc idején mutatkozott. Mily meglepő, a gondolat egy nemzeti ünnephez kötődik, amikor nemzeti érzelmű emberek akartak tenni – és tettek is – a nemzetért. A kor politikai elitje az erős képviseleti rendszer mellett foglalt állást, majd a történelem számunkra gyakran kegyetlen fordulatai nem teremtettek alkalmat referendum kiírására. A totalitárius rendszerek nem élnek előszeretettel a népszavazás jogintézményével, így a kommunizmus 44 éve sem biztosított lehetőséget a nemzet tagjainak, hogy ily módon nyilvánítsanak véleményt. Az első országos referendum közvetlenül a rendszerváltás után zajlott le, és négy olyan kérdést feszegetett, amik a diktatúra ledöntésével és a demokrácia felállításának mikéntjével foglalkoznak. Ez volt a „négyigenes” népszavazás, amit máig a demokratikus Magyarország létrejöttének egyik mérföldköveként emlegetünk.
A kormány most a rendszerváltás utáni nyolcadik referendum kiírását kezdeményezte, amit Orbán Viktor gyermekvédelmi népszavazásként aposztrofált. Nos, ez a téma zavarja a szél, illetve (főleg) a hatalomvágy által összehordott moslékkoalíció tagjait. Jakab Péter a dolgozó „melósok” munkája mellett a népszavazást is bojkottálná, ahogy az elvtársa, a DK elnöke, a mindig (mámor)ittas Gyurcsány Ferenc is, aki a Facebook-bejegyzésében azt üzenete a miniszterelnöknek, hogy szórakozzon a felmenőivel, ne az országgal. Nívó-díjas politikussal van dolgunk, ez nem is kérdés. Karácsony Gergely, ezen önálló gondolatával kreativitásának felső határát elérve, szintén bejelentette, hogy népszavazást fog kezdeményezni. A „probléma” csak az, hogy az országos népszavazás kezdeményezéséről az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése a következőket írja:
Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el.
Itt nem szerepel sem a főpolgármester, sem egy fél százalékos, lényegében mérhetetlen párt társelnöke, tehát Karácsonynak kell találnia még minimum 200.000 embert, hogy a parlament biztosan elrendelje a népszavazást az általa előterjesztett kérdésekben.
Az LMP társelnökei, a magyar politikát alapjaiban meghatározó, megkerülhetetlen személyiségei, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté a közösségi médiában értekeztek arról, hogy a referendum csak egy végtelenül cinikus és felháborító figyelemelterelés. Szerintünk, a nép akaratát meghallgató és a népszuverenitásban hívő emberek szerint pedig az a dühítő, hogy a nemzet házában, vagy akár csak a közéletben teret kapnak olyan politikusok, akik a demokrácia ezen törzsintézményét is képesek megtámadni. Ha ’89-ben az ilyenek lettek volna többségben, a hivatalos megszólítás máig „Tavaris!” lenne Magyarországon.
A Romentum helyett – vélhetően elírás következtében – Momentumként bejegyzett lila ügynökpárt ismét kitett magáért. A hazafias érzelmekkel Makó-Jeruzsálem viszonyban lévő, minimális közhatalom birtokában is korrupciós vádak kereszttüzében vergődő „mozgalom” vezetője ugyan jogász végzettségű, de minden jogi kérdéseket feszegető nyilatkozatával fél százalékot veszít a pártja a támogatottságából, ő pedig tudatlansága mellett a bolsevik diktatúrával való szimpátiájáról tesz tanúbizonyságot. Ilyen volt, amikor azt mondta az ATV-ben, hogy a bíróságok jogköreit ki kellene bővíteni, hogy kötelezzék az ügyészséget vádemelésre, valamint elárulta, hogy ha kormányon lenne, előzetes intézkedés keretében tiltaná meg az ún. NER-lovagoknak, hogy külföldre utazzanak. Előbbi a jogállamiságnak vetne véget, utóbbit pedig ideiglenes intézkedésnek hívják, és köze sincs a személyi szabadság korlátozásához. Tovább robogva a hülyeségvonaton, most épp, természetesen a demokrácia elkötelezett rajongójaként, a lakosság közéletbe való beleszólását és a nemzet tagjainak a közvetlen hatalomgyakorlását kívánja megakadályozni azzal, hogy „gyűlöletkeltő kamunépszavazás” billoggal illeti a tervezett referendumot, amin szerinte nem szabad részt venni, és ami csak figyelemelterelés más, fontosabb dolgokról – ja, például Cseh Katalin, magyarellenes EP-képviselő pénzügyeiről, pártelnök úr?
Fekete-Győrhöz hasonlóan, a momentumos Szigeti Flóra is einsteini magasságokba emelkedett, elmés gondolatokat fogalmazva meg a népszavazással kapcsolatban. Szerinte értelmetlenek a kormány által összeállított kérdések, ezért azokat, illetve magát a népszavazási kezdeményezést, formai okokra hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottságnak el kellene utasítania. Az Alaptörvény 8. cikk (2)-(3) bekezdése mondja ki, hogy országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, valamint felsorolja, hogy mely tárgykörben nem lehet országos népszavazást tartani. Egyetlen tilalmazott témát sem érintenek a kormány által összeállított kérdések, azok ugyanis az oktatásra, a médiatartalmakra és a nemváltoztatásra irányulnak, a kiskorúak vonatkozásában. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2007-ben Folgerø és társai kontra Norvégia-ügyben hozott döntése értelmében a tananyag meghatározása és megtervezése az állam hatásköre. A médiatartalmakat törvény szabályozza, törvényt pedig csak az Országgyűlés hozhat, így továbbra sem áll fenn formai akadálya a népszavazásnak. A nemváltoztatás egy olyan jelentős döntés meghozatalát foglalja magába, amiről, az előző két kérdéskörrel egyetemben, a parlamentnek kell szavaznia. Ezt a döntést adná a nép kezébe a kormány, és ettől retteg a teljes baloldal. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 9. § (1) bekezdése támaszt még formai elvárást a benyújtott kérdésekkel szemben:
A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Aki vetett már egy pillantást a szóban forgó öt kérdésre, tudhatja, a megfogalmazás a Napnál is világosabb, a parlament pedig minden nehézség nélkül el fogja tudni dönteni, hogy terheli-e és milyen jogalkotási kötelezettség – Jakab Péternek meg legfeljebb majd elmagyarázza valaki.
A kormány által kezdeményezett népszavazások elleni hergelés nem újkeletű dolog. 2016-ban a kvótareferendum ellen tiltakozott az akkor még nem egységes, de konzekvensen és együttesen magyarellenes baloldal. Akkor 3.282.723 ember, az érvényesen voksolók 98,33 százaléka nemmel szavazott a migránsok betelepítésére. Bár jogi kötőereje nem volt a népszavazásnak, a társadalom hozzáállását a migránsok betelepítéséhez jól szemlélteti. Reméljük, hogy a pár hónap múlva esedékes referendum eredményeként hasonló arányokat láthatunk majd. Nem csak a magyar(országi) ellenzék demokráciafelfogása érdekes, a The Times nevű brit lap szerint Orbán Viktor „próbára teszi” az EU türelmét a népszavazással. Na, most vagy gyurcsányi szintre emelik a britek a böszmeséget, vagy az Európai Uniónak nem tetszik a nép közvetlen hatalomgyakorlása, ami egyúttal a döntések meghozatalának legdemokratikusabb módja. Bízunk benne, hogy nem az utóbbi, ebben az esetben ugyanis sokkal komolyabb problémával állunk szemben, mint néhány nyugati újságíró propagandista aknamunkája...
Fotó: Horváth Péter Gyula