Nagy port kavart, hogy a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelynek értelmében augusztustól azoknak a fogyasztóknak, aki túllépik az átlagos havi villany- (210kWh/hó) és az átlag havi gázfogyasztást (144 m3), a piaci áron kell a túllépett mennyiséget kifizetniük. A háztartások háromnegyedét azonban ez nem fogja érinteni, a nagycsaládosok korlátja pedig magasabb, továbbá minden gyerek után plusz háromszáz köbméter gázfogyasztásra jogosultak engedményes áron. Összességében tehát, aki nem lépi túl a havi átlagfogyasztást a gáz és a villany tekintetében, továbbra is védi a száz százalékos rezsicsökkentés, ami havonta közel 159 ezer forint, évente pedig 1,9 millió forint, ami, valljuk be, nem kevés összeg. Különböző korlátozásokat egyébként szerte Európában hoztak, Németországban például a közhivatalokat 19 fokig lehet csak fűteni és 26 fokig hűteni, Ausztriában pedig több mint hetven százalékkal nőtt a lakossági gáz ára. A baloldal azonban meglovagolja a háború okozta helyzetet és hergel, pedig egyrészt nem szavazták meg a rezsicsökkentést, sőt, a kampányukban támadták és a megszüntetésével hozakodtak elő, de azt se felejtsük el, hogy az a baloldal mutogat most a kormányra, amely regnálása alatt az áram árát a duplájára, a gáz árát pedig háromszorosára emelte, pedig többször is elmondták, hogy nem lesz emelés.
Kilencedik évében jár a rezsicsökkentés, amit a jelenlegi kormány vezetett be a magyar családok terheinek csökkentése érdekében, csakhogy a szomszédunkban zajló háború miatt – ami egész Európában energiaválságot okoz – nem fér bele, hogy a továbbiakban is korlátlan mennyiségben fogyasszuk a csökkentett árú energiát. Sajnos az is kiderült, hogy nem lesz elég gáz Európában, ezért annak érdekében, hogy legyen elég energia Magyarországon télen, és a rezsicsökkentés is védje az embereket, egy hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el a kormány, amely a következő pontokból áll:
- Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre növeli a gázkitermelést;
- Szijjártó Pétert felhatalmazza a kormány, hogy további gázkészletet szerezzen be;
- kiviteli tilalmat rendelünk el az energiahordozókra és a tűzifára;
- fokozzuk a szénbányászatot;
- a Mátrai Erőmű blokkjait minél előbb újra kell indítani;
- a biztonságos áramellátás érdekében kezdeményezzük a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását;
- akik az átlagnál több energiát fogyasztanak, a többletre piaci árat kell fizetniük.
Azoknak tehát, akik nem lépik túl az átlagfogyasztást, nem kell aggódniuk, továbbra is védi őket a rezsicsökketés. Ez pedig a háztartások háromnegyedét jelenti.
A számítások alapján az áram átlagfogyasztása havonta (210 kWh) Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően havi 7750 forint, ami éves számításban 93 ezer forintot jelent. Rezsicsökkentés nélkül ez a szám 610 ezer forint lenne. A gáz tekintetében havonta az átlag fogyasztás 144 köbméter, ami rezsicsökkentéssel most havi 15 833 forint, éves szinten pedig 190 ezer forint. Rezsicsökkentés nélkül viszont évente 1 577 300 forintba kerülne a gáz. Összességében tehát egy háztartás a rezsicsökkentésnek köszönhetően havonta 158 698 forintot spórol meg a rezsin, ami éves szinten 1 904 300 forint.
Amnéziában a baloldal – Vannak, akik gondolkodás nélkül felülnek a hergelésnek
Sokan ugyan már nem emlékeznek vagy koruk miatt nem emlékezhetnek arra, hogy a Gyurcsány-érában milyen intézkedések voltak a rezsi tekintetében. A politikát már csak a partszélről nézegető Lendvai Ildikó például többször, tagoltan elmondta, hogy nem lesz gázáremelés. Ennek ellenére háromszor is megemelték a gáz árát és duplájára emelték az áram árát, pedig nem volt energiaválság. Gyurcsány Ferenc azonban már 2014-ben azt hangsúlyozta, hogy nem éri meg a rezsicsökkentés, mert nincs mögötte haszon. Akkor így fogalmazott:
Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gadaságban kell a haszon.
Ugyanebben az évben pedig hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést úgy, ahogy van.
A baloldal 2022-es választásának miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter sem volt támogatója a rezsicsökkentésnek, hiszen így fogalmazott a kampány során:
Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. (…) A rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen egyszer megadta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni. De ennek iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is. (…) Éppen, hogy az árakon keresztül tudunk ösztönzőket képviselni.
Ám abban se legyenek kétségeink, hogy a Momentum ifjú titánjai másképp látják, mint főnökeik. A parlamentbe frissen bekerülő Tompos Márton például így vélekedett a rezsicsökkentésről:
A rezsicsökkentés egy politikai termék volt, ami a szocialista időket idézte és teljesen mellőzött minden piaci logikát. (…) Rezsicsökkentés helyett mi évi százezer lakás energetikai korszerűsítését tűztük ki célul.
A tények ellenére, az általunk is sokszor hivatkozott “Számok – a baloldali álhírek ellenszere” Facebook-oldal is félreértelmezi a kormány intézkedését, amikor azt állítja, hogy “a Fidesz átvert bennünket, legalábbis félig”. Az oldal üzemeltetőjének a problémája ugyanis az, hogy ő zöldséget és gyümölcsöt termeszt, amit öntözni kell, az öntözőberendezés pedig árammal működik. Kiemeli ugyan, hogy a gázfogyasztásuk a többi között a hőszigetelésnek köszönhetően átlag alatti, de a kertészkedés miatt mégis megugrik a számla. Ezért vagy befejezik a kertészkedést és a sokéves munkánkájukat hagyják elpusztulni, vagy 50 ezer forinttal többet fizetnek érte. Hozzáteszi, hogy elhitték, hogy a kormány képes megvédeni a rezsicsökkentést. A kormánynak azonban nincs más választása és a többi európai országhoz képest így is gáláns az intézkedés, hiszen egy kis odafigyeléssel minden marad a régi, nem úgy, mint más nyugat-európai országban.
Takarékossági kampányok és korlátozó intézkedések szerte Európában, plusz áremelkedés
Mint ismert, július 11-től Németország nem kap gázt az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken, a Gazprom éves karbantartására hivatkozva. A németek attól tartanak, hogy az orosz fél később sem nyitja meg a gázcsapokat. Június közepén az oroszok turbinaproblémára hivatkozva hatvan százalékkal csökkentették a napi szállítási adagot. Emiatt a kereskedők a szabadpiacon próbálják pótolni a kieső részt, amit csak magasabb árakon tudnak beszerezni. Olaszországban sem jobb a helyzet, ott harmadával kevesebb gáz érkezik az oroszoktól. Németországban egy évente 20 ezer kilowattóra gázt fogyasztó háztartásnak idén 2000 euróval többet kell fizetnie a gázért, mint tavaly. A gázfűtés költsége megháromszorozódott egyes esetekben. Németországban a több mint 900 gázszolgáltató átlagosan 75 százalékkal emelte az árakat 2022-ben becslések szerint.
Annak érdekében, hogy spóroljanak az energiával, több országban is korlátozó intézkedéseket vezettek be. Olaszországban és Spanyolországban példul a közhivatalokat télen legfeljebb 19 fokra lehet fűteni, nyáron pedig nem lehet 27 fok alá hűteni.
Németországban a középületekben addig nem kapcsolhatják be a klímát, amíg a hőmérséklet nem haladja meg a 26 fokot. A kormány azonban kész kiterjeszteni ezeket a határértékeket a magánlakásokra és az irodákra is, akár ennél is szigorúbb határértékekkel. A Frankfurt melletti Lahn-Dill járásban 86 iskolában és 60 konditeremben lekapcsolták a melegvízellátást szeptember közepéig, hogy így 100 ezer eurót takarítsanak meg.
A holland kormány már tavasszal kampányt indított, amelyben arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig, hogy energiát takarítsanak meg, és ezzel csökkentsék az ország függőségét az orosz üzemanyagimporttól az egyre növekvő energiaárak közepette.
Vegyenek fel meleg kabátot vagy pulóvert, zoknit és papucsot
– tanácsolták a kampányban. A dán energiaügynökség rendkívüli takarékossági lépéseket vár a lakosságtól. Egy kampány keretében arra szólítják fel az embereket, hogy zuhanyozzanak rövidebb ideig, szárítsák a ruháikat a szabad levegőn, és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek.
Kevesebb gázt kell majd importálnunk Európába, ha rávesszük a háztartásokat a fogyasztásuk csökkentésére
– mondta az ügynökség egyik vezetője. Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk, Baden-Württemberg tartomány egyik minisztere például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel, de szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert.
Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
Facebook
Twitter
YouTube
RSS