Közemberek, látogatók számára szinte ismeretlen helyszínekre jutott be a PestiSrácok.hu stábja, ugyanis szerkesztőségünk tagjai egy olyan exkluzív bejárásra kaptak meghívást az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től, amelynek során bemehettek az erőmű egyes és kettes reaktorblokkjaiba is. A tematika szerint az atomerőmű üzemanyagának útját kísérhettük végig a megérkezéstől a tároláson és az üzembe helyezésen át a kiégést követő ideiglenes tárolásig.
Szigorú és alapos biztonsági intézkedések mellett léphettünk a reaktorcsarnokokba, ahol ki volt feszítve a sugárveszély szalag, mégis biztonságban érezhettük magunkat, ugyanis a háttérsugárzás háromszorosát lehet itt csupán mérni. Ez jóval kevesebb annál, mint ami egy- egy repülés alkalmával éri az emberi szervezetet. Beléphettünk abba térbe is, ahol a friss, még nem használt üzemanyagkazettákat tárolják. Az urán-dioxid pasztillákat tartalmazó egységek olyan minimális sugárzást bocsájtanak ki, hogy meg is foghattuk őket, de csak szigorúan kesztyűben. Érdekes, hogy a ruhadarabbal nem a mi kezünket védték, hanem az üzemanyag tárolókat a szennyeződéstől, a bőrön lévő zsírtól.
A túra másik izgalmas helyszíne a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója volt, ahol a már erősen sugárzó fűtőelemek biztonságos kezelése történik. Megtudtuk többek közt azt, hogy az átmeneti tárolás elkerülhetetlen lépés az atomenergia gyártása során. Műszaki okok miatt a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos tevékenységek kezdeti időszakában mindig szükség van átmeneti tárolásra. Ezen idő alatt jelentősen lecsökken a kiégett kazetták sugárzása és hőtermelése, ami megkönnyíti a későbbi műveletek elvégzését.
Az egész napos atom- túra végén az erőmű közvetlen közelében lévő halastónál láttak vendégül minket egy halászlére a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkatársai, bizonyítva, hogy az erőmű közelében lévő flóra és fauna biztonságban van a sugárzástól, és bátran fogyasztható akár a tóból kifogott hal is.
A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita
Fotó: PestiSracok.hu
vektortér
2018-06-10 at 06:57
Szagértők, szagértők mindenütt… Miért érzi úgy minden útszéli, félművelt senki, hogy bármilyen alapja van beleszólni atomenergetikai kérdésekbe?
Kokó
2018-06-09 at 09:56
A világ közlekedése nagyjából ezerszeres veszélyekkel üzemel, miért nem akarod megállítani a működését… Úgy a közvetlen, mint a közvetett veszély szempontjait figyelembe véve…
A környezet szennyezés mértéke, a rendszeres halálos áldozatok mennyisége, energiaigény mennyisége, a jelzett arányban túszárnyalja, az atomenergia alkalmazásának a veszélyfaktorát…
A tudatlanság a veszélyes, meg az emberi tényező az atomenergia előállításánál, + az ezzel a kapcsolatos politikai szereplők nemtelen felelőtlen hozzáállása, a pillanatnyi politikai nyereség elérése érdekében…
anonymus
2018-06-07 at 22:21
Majd tekerd te a pedálos dinamót és wifizz úgy.
Laca
2018-06-07 at 15:37
Ó persze emlékezzünk,állítsák le!
Aztán vegyünk jó drágán áramot a franciáktól.meg a németektől!
Mert ugye az a legjobb nekünk magyaroknak?!
Balt
2018-06-07 at 15:17
Paks mindig is a legüzembiztosabb erőművek közé tartozott. Ami persze nem jelenti azt, h ne lehetne jobbá tenni:
https://www.iaea.org/newscenter/pressreleases/iaea-mission-says-hungarys-paks-nuclear-power-plant-has-strengthened-safety-recommends-continued-improvement
khm
2018-06-07 at 14:45
Kihagytad Three Islandot.
csakafidesz
2018-06-07 at 21:08
Angolul itt megtalálhatod az esetet.
https://en.wikipedia.org/wiki/Three_Mile_Island_accident
Lényege: A hűtés mondta fel a szolgálatot.
khm
2018-06-07 at 14:44
Meg a durva anyádra.
Glancz Róbert
2018-06-07 at 11:54
Azt még sose hallottad, hogy az USA több száz(!) atomerőművet használ (ha nem többet)? -De még sose volt velük baj. Pedig náluk is vannak komolyabbnál komolyabb földrengések + hurrikán, tornádó, szökőár, árvíz, földcsuszamlás stb-stb.
khm
2018-06-07 at 14:43
Azért ott is volt már komoly katasztrófa!
” Three Mile Island, USA 1979 – 5-ös fokozat”
Azóta,tényleg sokat fejlődött a nukleáris energiatermelés.
Többek közt az elvégzett munkák dokumentálása,hiszen itt is egy fel nem tüntetett módosítás okozott üzemzavart.
Ámbár itt emberéletek nem voltak veszélyben,de a fele megolvadt az “üzemanyagnak”.
Glancz Róbert
2018-06-07 at 11:51
Miért Péter? Talán van valami bajunk tőle? Talán már hatkarú vagy, vagy mi a probléma?
csakafidesz
2018-06-07 at 11:50
Paks egyáltalán nem veszélyes. A jobbak közé tartozik. Ha kellő fegyelemmel üzemeltetik semmi baj nem történik vele. (Csernobil is emberi hibák miatt robbant fel.)
csakafidesz
2018-06-07 at 11:48
Az atomenergiával kapcsolatos aggályok nem annyira az ép erőművek sugárzásával, hanem az esetleges balesetek miatt erős ödtek. Csernobil óta tudjuk, hogy rettenetes veszélyt hordoz egy reaktorbaleset. Az ott felhalmozott urán többtucat atombombához is elegendő. Persze totális maghasadás nem fog bekövetkezni, de millárd tonnányi sugárzó anyag kerülhet a légtérbe és a környezetbe.
Persze totális biztonság nincsen, Paks a biztonságos erőművek közé tartozik. Szükségünk van rá, de bánjunk vele óvatosan
Balt
2018-06-07 at 15:08
A csernobili RBMK reaktorok teljesen más rendszerűek, a leglényegesebb különbség, h a paksi VVER k (sokszorozási) tényezője negatív, tehát a láncreakció “megszaladása” fogalmilag kizárt, ugyanis csak a “moderált” lassú neutron képes fenntartani a láncreakciót. Mellesleg az RBMK-t nem exportálták.
csakafidesz
2018-06-07 at 21:01
Tudom, de nemcsak a reaktor megszaladása veszélyes. (Csernobilban ez történt.) Földrengés ami szerencsére a Duna partján ritka, meteor vagy ellensége bombák becsapódása. A világ összes atomreaktora potenciális célpont a különféle haditervekben.
Egyébként az említett veszélyek annyira eltörpülnek és az energia annyira kell, hogy nagyonis érdemes nemcsak a Paks 2. hanem a Paks 3. megépítésén gondolkodni.
zeusz
2018-06-07 at 10:33
Egy szénerőmű a C14 izotóppal jobban szennyezi a környezetet mint Paks.Ezt használják a radiokarbon kormeghatározáshoz.Nem ég el.Felezési ideje kb. 5700 év . Feldúsul az erőművi hamuban.Ezt pedig tárolják ellenőrizetlen helyeken.Ennyit a sugárzásról.
dr. Felde István
2018-06-07 at 11:18
Sőt gyerekkoromban még ( apám építész-tanár volt) mesélték, hogy az ún. salakbetonhoz is felhasználták ! Na az lehetett igazi. Nem elég, hogy a salakbeton igen rossz állóképességgel bírt még a mosoly is sugárzott tőle !
khm
2018-06-07 at 14:34
Bocsánat,de az a salakbeton,kohászati melléktermék volt.
“A salak az iparnak egyik nagytömegű mellékterméke, az építőiparnak viszont új, hasznos nyersanyaga. A könnyebb fajsúlyú salakot cementtel keverve használhatjuk salakbeton készítésére. Azonban ilyen célra csak a kilúgozott salakot használhatjuk. Erra a célra jól megfelel a gázgyárak, erőművek és kohók öt évnél régebben szabadon álló salakja. A salakbeton az egyik legegyszerűbb új építőanyaga.”
1958-ben ez így volt.
Paralla
2018-06-07 at 20:24
A C14 izotóp nem okoz sugárszennyezettséget!A mi szervezetünkben is bőségesen van.