Az Alapjogokért Központ részletes elemzésében tíz pontban összegezte a Freedom House által múlt kedden kiadott, a Szabadság a világban című éves jelentés “ideológiailag leginkább motivált pontjait, valamint ténybeli tévedéseit”. Mint hangsúlyozzák, egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja komolyan, hogy Szenegál, Botswana, Dél-Afrika vagy India szabadabb országok lennének Magyarországnál.
Az Alapjogokért Központ szerdai közleményében kiemelte: azt állapították meg, hogy a jelentés elkészítése előtt a Freedom House nem tájékozódott a magyar alkotmányos, közjogi rendszerről.
Ennek következtében a központ szerint a dokumentum nem egyéb, mint egy kétségbeesett kísérlet az európai parlamenti választások befolyásolására, a nyílt társadalom eszméjével kritikus államok megleckéztetésére
– fogalmaztak. Hozzátették: a hasonló esetek elkerüléséért az Alapjogokért Központ megkeresés esetén a jövőben szívesen segít az ilyen és ehhez hasonló jelentések tárgyszerűségének előmozdításában, hiszen, mint fogalmaztak:
egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja komolyan, hogy Szenegál, Botswana, Dél-Afrika vagy India szabadabb országok lennének Magyarországnál.
Felidézték: a Freedom House által nemrég nyilvánosságra hozott jelentés Magyarországot “szabad” helyett “részben szabad” országként sorolja be. A központ múlt heti – gyorselemzése után, részletes elemzésében is kiemelte, hogy egyértelműen politikai indíttatásúak azok a kifogások, amelyekkel a szervezet Magyarországot a bevándorlást korlátozó szigorú jogszabályi környezet, a keresztény kultúra védelme, a “genderszak” állami elismerésének visszavonása vagy éppen a házasság férfi és nő kapcsolataként történő meghatározása miatt támadja.
Az Alapjogokért Központ szerint a Freedom House “alaptalanul, érezhetően a jogszabályi környezet ismerete nélkül” kritizálja az Állami Számvevőszéknek a pártok pénzügyeit vizsgáló eljárásait, illetve a közmédia ellenzéki képviselők irányában tanúsított “magatartását”, miközben – mint kiemelték – “mindkét szervezet éppen (…) a törvényben foglaltakat teljesítette”. A Magyarország pontszámát érintő változás indokaként a jelentés további, “súlyos tárgyi tévedésen alapuló kijelentéseket tesz”, amikor például megemlíti, hogy az Alkotmánybíróság tagjait a kormány nevezi ki, vagy amikor a közigazgatási bíróságok rendszerével, vagy a 2018. évi választásokkal kapcsolatban “mulasztja el figyelembe venni a legalapvetőbb tényeket” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ.
Az elemzés teljes szövege elolvasható az Alapjogokért Központ honlapján.
Forrás: MTI; Fotó: youtube.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS