Számos választást – köztük európai parlamenti (EP-) voksolást is – tartanak 2024-ben, amelyek alapvetően határozzák meg, hogy milyen Európában fogunk élni – emelte ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Kovács István azt mondta: a közelgő EP-választás miatt mostantól minden uniós történést, a Magyarországot érő kritikákat, illetve az unióból érkező más véleményeket is “kampánylogikában” kell értelmezni. A stratégiai igazgató várakozásai szerint az EP-ben a jobboldali erők erősödni fognak. Jelenleg úgy tűnik, a néppárt és a szocialisták megőrzik vezető helyüket, azaz a nagykoalíció továbbra is erős marad, azonban várhatóan két jobboldali csoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia frakciója erősödni fog. Kovács István jelezte: a következő fél év Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke személyes újraválasztási kampányáról is szól majd annak ellenére, hogy az uniónak számos krízishelyzettel is szembe kell néznie. A stratégiai igazgató elégtelennek minősítette, ahogy az elmúlt évek válságait – migráció, koronavírus, háborúk Ukrajnában vagy a Közel-Keleten – a bizottság és annak elnöke kezelte.
Az amerikai választás fontos számunkra is
Kovács István az év legfontosabb választásának a novemberi amerikai elnökválasztást nevezte, amely szintén meghatározza Európa sorsát. Megjegyezte: bár korábban maga is úgy vélte, hogy Joe Bident lecserélik, jelenleg egyre biztosabbnak néz ki, hogy újrázhat demokrata elnökjelöltként, republikánus oldalon pedig ismét Donald Trump tűnik befutónak.
A bukmékerek szerint, ha Donald Trumpnak Joe Biden lesz az ellenfele, a republikánus jelölt számít a favoritnak, de más demokrata jelölttel szemben ez már nem biztos
– emelte ki. Hozzátette: ha Donald Trump visszaül az Egyesült Államok elnöki székébe, markáns változás lesz az amerikai külpolitikában. A stratégiai igazgató szólt a magyar uniós elnökségről is. Ez alatt fontosnak tartana egy Nyugat-Balkán–EU-csúcsot, amelynek egyértelmű üzenetet kellene megfogalmazni a Nyugat-Balkán mielőbbi uniós integrációjára.
Emellett a magyar uniós elnökség lehetőséget adna az uniós intézményeknél is a jogállamisági szempontok érvényesülésének vizsgálatára
– fűzte hozzá.
Húsz éve az EU tagjai vagyunk
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója hangsúlyozta: 2024-ben lesz húszéves Magyarország EU-tagsága, és az év a “demokrácia ünnepe” is lesz, hiszen egyes számítások szerint a Föld lakosságának 41 százaléka az urnák elé járul majd valamilyen választáson. Az elmúlt négy és fél év uniós politikáját értékelve azt mondta: a parlament és a bizottság is gyengén teljesített, a válságokat nem tudta megfelelően kezelni a brüsszeli elit. Kovács Attila szerint Ursula von der Leyen gondolata, hogy az EU geopolitikai kérdésekben meghatározó szereplő legyen, nem sikerült, és Európa csak sodródik a nagy világpolitikai eseményekkel.
Az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán megjelent százezres palesztinpárti tüntetések pedig az elmúlt évek migrációs politikájának kudarcára mutatnak rá
– tette hozzá.
Az EP-választás nagy kérdése az lesz, hogy lesz-e változás Brüsszelben
– mutatott rá az európai uniós kutatási igazgató. Arra is kitért, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás mellett – amelyen a szuverenisták és a globalisták állnak majd egymással szemben – a Magyarországgal szomszédos országokban, Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában és Romániában is tartanak választásokat.
Sőt, Ukrajnában is választások lennének, ám a hadiállapot miatt azokat várhatóan nem tartják meg. Emellett választások lesznek Oroszországban, Indiában és Mexikóban is
– sorolta. Az európai uniós kutatási igazgató szerint Magyarország fontos és kritikus időszakban veszi át az uniós elnökséget. Várakozásai szerint 2024-ben is folytatódnak majd az uniós jogállamisági fellépések Magyarország ellen, sőt, már nemcsak a jogállamiságot, hanem a demokráciát is vizsgálják majd. Folytatódni fog a migrációról szóló vita, a háború szükségessé teszi a védelmi képességek növelését, és a költségvetési időszak felénél a korrekciók, valamint a következő ciklus előkészítése is megindul. Kovács Attila jelezte: februárban az orosz–ukrán háború harmadik éve kezdődik meg, és reményeit fejezte ki, hogy végre a józan ész talaján megkezdődik a konfliktus mérséklése. Újságírói kérdésekre válaszolva Kovács István arról is beszélt: az Egyesült Államokban “mocskos kampány” várható, a magyar–szerb viszonyok történelmi csúcson vannak, Ursula von der Leyen NATO-főtitkári tisztsége jelenleg nincs napirenden, és februárban ismét CPAC-tanácskozást rendeznek Washingtonban.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS