Volt egyszer egy szörnyű, sokak által ma is visszasírt sorozat, a proletár-kispolgári életérzést összegző Szomszédok. A sorozatot Horváth Ádám, a diktatúra sokat foglalkoztatott rendezője rendezte. A történetbe beleírta feleségét, a borzasztóan tehetségtelen és irritálóan színészkedő Csűrös Karolát. Ő volt az ország „Etusa”. Kevesen tudják, hogy „Etus férje”, a nemrégiben elhunyt Horváth volt az, aki levezényelte a posztkommunisták bosszúját, és Hornék elvárásának engedve 180 tévést rúgott ki egyetlen nap alatt. Horváth Ádáméknak arra sem volt gerincük, hogy ebben egyenesek legyenek, az utolsó napon két tévéstáb is forgatott, Stefka Istvánék csak „maguknak”, hiszen már nem adták le az anyagukat. Horváthot – ahogyan Gyárfás Tamás cimboráját, Székely Ferencet is – Göncz Árpád nevezte ki. Az Öreg nem felejt: Médiaháború 22. rész, avagy a posztkommunisták és liberális barátaiknak kegyetlen bosszúja.
„Egy korszak lezárult… – mondta A Hét műsorvezetője, régi kollégánk, Stefka István vasárnap este. Megindultság érződött a hangján, bár öreg profi módjára palástolni próbálta azt” – írta az Élet és Irodalomban (1994. július 8.) Gádor Iván, mélyen liberális újságíró szinte barátsággal rólam, aki kemény harcokat vívott a rendszerváltás után a magára találó nemzeti újságírókkal. Aztán Gádor Iván is magára talált, mert mindjárt megállapította, hogy Nahlik Gábor és Csúcs László, az elnöki jogkörrel felruházott alelnökök a mainál is sokkal nyomorúságosabb, lelkileg és szellemileg még szétzüllesztettebb állapotokat hagytak maguk mögött, mint bárki más tette volna. Még György Péter esztétát, SZDSZ-es szakértőt is beidézte, aki ezt nyilatkozta: „az önök teljesítményét a szabad Magyarországon az egyik leggyalázatosabb médiateljesítményének tartom”.
Ez az elfogult, mélységesen szubjektív vélemény már előre jelezte, hogy mi vár az MSZP-SZDSZ kormányalakítása után a nemzetileg elkötelezett újságírókra. Egyébként Gádor Iván – aki már nincs köztünk, s aki nem volt elvakult, csak elkötelezett – valamit megérzett az újságíró szakma lényegéről, amikor ezt írta az ÉS-ben befejezésként: „Tudni kell még azt is, hogy ez a harc nem volt a végső. Ha a szakma nem lesz képes bebizonyítani mindenkinek, hogy az igazi értelmiségi, a valódi szakember nem vajákos szélhámos, nem kurzuslovag, hanem olyan ember, aki képes összeötvözni esztétikát, szakmát, pragmatizmus, etikát, akkor bizony mondom nektek: »a többi néma csend.«” Gádor csak azt felejtette el leírni, hogy abban az időben, a 95 százalékos balliberális médiatúlsúly idejében a kommunista nomenklatúra és a szabaddemokrata újságírók diktatórikus, lejárató eszközeikkel, hazug információikkal félredobtak minden etikát, esztétikát és Magyarország iránti elkötelezettségüket.
Mindenesetre nem szabad elfelejteni, amit Márai Sándor írt az emigrációban: a diktatúra sajtója és a szabad sajtó között az a különbség, hogy míg az előbbi parancsra, az utóbbi (látszólag) szabadon hazudik. Kemény szavak ezek, de van benne némi igazság. Én inkább azt vallom, hogy független újságírás nincs, ez az emberiség nagy becsapása, kísértet, amelyet még nem látott soha senki.
Végjáték és nyitány az MTV-ben
Ezzel a címmel jelent meg a 168 Óra hetilap (1994. július 26.), amikor a Magyar Televízió szőnyegbombázásáról tudósított. Mivel aktív résztvevője, szenvedő alanya voltam a médiaháború csúcspontjának, ezért kérem az olvasót, hogy ne nézze túl kritikusan szubjektív élménybeszámolómat, véleményemet.
A Horn Gyula vezette szakértői kormány rögtön megmutatta szakértelmét. Első intézkedése az volt, hogy a parlament hat pártjának egyeztetése nélkül Horn kinevezte a Televízió elnökének Horváth Ádámot, alelnökének egy másik megbízható elvtársat, Székely Ferencet.
[Az ő (Székely) pártállami hátteréről, állambiztonsági főnökéről itt írtunk.] A Magyar Rádió elnöke Szirányi János, alelnöke a Moszkvában kiképzett Simkó János lett.
Horváth Ádámék egyetlen nap alatt 180 embert rúgtak ki
A köztársasági elnök Göncz Árpád – több ismert közéleti személyiség, köztük Hankiss Elemér volt tévéelnök tiltakozása ellenére – aláírta Horváth Ádám kinevezését. Az új elnök hivatalba lépése után egyetlen nap alatt elbocsátotta az MTV több, mint 180 munkatársát, több újságírót, mint ahánynak az előző négy évben felmondtak.
Közben csaknem száz újságírót, műszaki és egyéb munkatársat rendelkezési állományba helyeztek, ami azt jelentette, hogy nem dolgozhattak a televízióban. Az MSZP-SZDSZ a televízióban végrehajtott tisztogatásával megtagadták korábban képviselt elveiket.
Varga László, egykori nemzetgyűlési képviselő, az országgyűlés doyenje, kereszténydemokrata képviselő a Parlamentben a sajtószabadság kutyakomédiájának nevezte a mészárlást.
Ekkor már Kósa Ferenc filmrendezőnek, az MSZP elnökségi tagjának is sok volt az új balliberális koalíció bosszúhadjárata. Császár Attilának adott interjújában ezt mondta: „…amíg Magyarországon bizonyos szellemi áramlatok, politikai értékek képviselői azt érzékelik, hogy szándékosan rekesztik ki őket az MTV és az MR műsoraiból, műsorstruktúrájából, addig ez az igazi alapkérdés és nem a technikai fejlődés. Hiszen bármilyen kirekesztés akadálya lehet a demokráciának. Amíg kirúghatnak embereket a tv-ből, a rádióból, amíg lehet bosszút állni, kapkodni, addig nem lesz európai mércével mért demokrácia, hanem csupán balkanizálódás…”
S ez a balkanizálódás a Horn-Kuncze kormányzás alatt csak folytatódott. Nemcsak az országban, a „Minden eladó!” megvalósításával. Odáig fajult a pufajkás miniszterelnök szellemi partnerével, a liberálisokkal együtt a polgári, nemzeti újságírás elhallgattatása, hogy egyenesen azt mondta egy sajtótájékoztatón: nincs szükség ellenzéki újságírásra, hiszen a Népszabadság is ellenzéki. Ez mindennél vaskosabb üzenetet jelentett, de ennek következményeiről majd később írok.
Médiapuccs-ördögi tervvel
Július 20-án Kéri László politológus és felesége, Petschnig Mária Zita közgazdász kart karban öltve, meglepetésemre (ki engedte be őket? – nem tudom) a délelőtti órákban a Híradó hosszú folyosóján sétálgattak, és benézegettek a nyitott ajtajú vágó- és szerkesztőségi szobákba. A Fidesztől elforduló szocialisták és a szabaddemokraták hűséges szakértői, megmondóemberei szemrevételezést tartottak. Talán arra gondoltak, hogy nemsokára birtokba veszik nemcsak a Híradó és A Hét műhelyeit, hanem az egész televízió nyilvánosságát is. A szobámból kilépve köszöntöttem őket. Nyilván mindenről tudtak, hogy mi lesz a következő napokban, amiről nekünk még sejtelmünk sem volt. Őket cseppet sem zavarta, hogy ekkor még én voltam a Híradó és A Hét megbízott főszerkesztője. Kéri aztán több balliberális lapban nekem rontott. De hát lelke rajta.
Délután a szobámban csöngött a telefon.
– Szervusz Pista! Horváth Ádám vagyok.
– Parancsolj – szóltam a kagylóba.
– Megtennéd-e, hogy holnapra összehívnád a Híradó összes dolgozóját az elnöki tanácsterembe? Mondjuk 12 órára. Apropó, téged háromnegyed 12-re várlak a szobámba, szeretnék veled beszélni.
– Természetesen – válaszoltam –, hiszen Te vagy az új elnök.
Kicsit megnyugodtam. A hang barátságos volt. Lehet, hogy valóban tárgyalni akar?
Július 21-én a Híradó stábja a reggel kilenc órakor kezdődő, szokásos nagy értekezleten készült az aznapi feladatokra. Mindenki megfeszített tempóban dolgozott. A Híradó csapatának – csaknem 200 ember – napi öt Híradót és egy egyórás heti politikai magazint – A Hét – kellett előállítania. Csak néhányan mentek el szabadságra. Mindenki félt, hogy mit hoz a jövő.
Közben titokban Betlen János, a Híradó várományos főszerkesztője egy másik csapattal – az Egyenleg volt embereivel – szintén forgatott, és egy kollégám telefonált, hogy Pista, itt valami nincs rendjén, mert ugyanazon az eseményen két televíziós stáb is forgat. Kezdett világossá válni, hogy mi már az esti fő Híradóban nem kellünk. De azért hagyták, hogy feleslegesen dolgozzanak az embereim. Ez a régi komcsi, rákosista, kádárista aljasság, úgy látszik, nem veszett ki belőlük. Ígérgetnek, mosolyognak, hazudoznak, majd lecsapnak a mit sem sejtő kiszemelt áldozatra. Nekünk, magyaroknak ismerős ez, még a koncepciós perek idejéből.
A két feketeinges: Horváth és Székely
Innen már peregtek az események. Időben érkeztem Nahlik Gábor volt elnöki titkárságára. Eltelt tíz perc, húsz perc, majd egy fél óra. Az új titkárnők suttogtak. Egy fél nap sem kellett ahhoz, hogy újra úgy érezzem magam, mint tíz-húsz éve, amikor egy megyei tanácselnök vagy az MSZMP egyik kisvárosi pártirodáján voltam, ahol országjáró riportkörútjaim során interjúkat, dokumentumműsorokat készítettem. Feszült, alázatoskodó légkör volt. Horváth Ádám szobájából egymás után jöttek ki a televízió ismert arcai, már megváltozott nézettel, más köntösben, új és új megbízatásokkal. Már untam a várakozást, elmentem volna, de a fotelhez kötött csaknem kétszáz emberem sorsa. Aztán kinyílt az ajtó, Betlen János jött ki rövid, fehér gatyában és odaült mellém. Ezt suttogta a fülembe: most mondták, ki vagy rúgva, én vagyok a főszerkesztő. A meglepetéstől válaszolni sem volt időm a kollégának, akivel addig jó viszonyban voltunk, amikor az egyik titkárnő szólt, hogy vár az elnök úr.
Később tudtam meg, hogy felmondólevelemet tele hibákkal fogalmazták meg, sok valótlansággal, egy USA-ból hazatért ügyvéddel. Amikor beléptem a volt Nahlik-szobába, hárman vártak. A két feketeinges, Horváth Ádám elnök és Székely Ferenc alelnök, valamint az ügyvéd. Alkalomhoz illően öltözködtek. Nem temettek, hanem kivégeztek. Tárgyalásról, egyezkedésről szó sem lehetett. Elém tolták a felmondó levelet, hogy olvassam el, írjam alá. Állítólagos alkalmatlanságom miatt mondtak fel. Érdekes, hogy a több évtizedes közszolgálati, rádiós és televíziós munkám alatt erre senki sem hívta azidáig fel a figyelmemet. Hátam mögött két Kritikusok díja és számtalan nívódíj.
Aláírtam a munkaviszonyom megszüntetéséről szóló papírost, de ráírtam azt is, hogy az indoklás egyetlen szavával sem értek egyet. Ezután több, mint egy órás késéssel elkezdődött a nagy híradós értekezlet, amit fél óra alatt levezényeltek a győztesek magabiztosságával, ők hárman: Horváth Ádám, Székely Ferenc és a Híradó új megbízott főszerkesztője, Betlen János.
Horváth Ádám bejelentette, hogy a Híradó és A Hét volt megbízott főszerkesztőjét, a „politikacsinálót” elbocsátotta. Micsoda álságos kifejezés. Mintha Bánó András, Mester Ákos, Havas Henrik, Rózsa Péter és a több száz balliberális újságíró nem lett volna politikacsináló. Az értekezlet kezdetén Liebmann Kati még reménykedett, hogy tovább dolgozhat, a vége felé jött rá Betlen János szavaiból, hogy nincs rá szükség, nem kell a következő vasárnapi A Hétbe riportokat készítenie. Mátyássy Andrea garanciákat kért, hogy a munkájára szükség van-e, végül maga fogalmazza meg, hogy már működik a szalámitaktika, mert csak addig használnak tapasztalt híradósokat, amíg nem tudják nélkülük összerakni a műsort. Aztán a régi híradósokra már nem lesz szükség. Andrea bátorságára vallott, hogy megkérdezte Horváth Ádámtól: mi lesz Stefka István sorsa?
Az elnök válasza rövid volt: Stefka István munkaviszonyát megszüntettem. Császár Attilával Horváth Ádám közölte, hogy nem kíván vele együtt dolgozni. Az Egyenleg Göncz Árpádról készült összeállítása hamisításának feltárása most ütött vissza. A történet többi része már ismert. A Magyar Televízióból csaknem kétszáz újságírót, szerkesztőt, műsorvezetőt bocsátottak el, nyugdíjaztak, és száznál is többen kerültek rendelkezési állományba. Magyarul nem dolgozhattak.
Pezsgőt bontottunk
A régi híradósok az egy órai várakozás alatt pezsgőkre gyűjtöttek. Liebmann szólalt meg először: azt állították rólunk, hogy az Egyenleg megszüntetésekor pezsgőztünk. Ez nem volt igaz. Most lássák, hogy úrihölgyek, úriemberek vagyunk, és a saját műsorunk megszüntetésekor pezsgőzünk. Így is lett. A régi Híradó lefejezésének szánalmas aktusa után a munkatársaim vártak a „news room”-ban. Együtt volt a keménymag. A teljesség felsorolása nélkül ott volt: Gál Jolika, szomorúan, lehajtott fejjel. Liebmann Kati, ő a szemét törölgette. Mátyássy Andrea mosolygott, mint mindig. Farkas Adrienne, Péterbencze Anikó és a fiúk: Csendes Csaba, Császár Attila, Sáringer Karcsi, Haeffler András és még sokan mások. Azt hiszem, Andrea emelte a poharát és ezt mondta: pezsgőzzünk, ne szomorkodjunk, ne lássák, hogy ez nagyon fáj nekünk. Elmondtam utolsó híradós beszédemet: jó volt együtt dolgozni, jó volt egy ügyért harcolni. Megnyugtatok mindenkit – emeltem ki –, hogy közszolgálati munkát végeztünk, a lehetőségek szerint megpróbáltunk objektívek lenni, az egész országhoz, a társadalomhoz szóltunk, és ami bizonyította pártatlanságunkat, hogy minden ellenzéki párt képviselője megszólalhatott a Híradóban és A Hét-ben is.
Betlen, Baló, Bánó ismét a tévében
Ilyen és hasonló címek jelentek meg másnap a sajtóban. Az újságok címoldalán tehát ezek jelentek meg: Televíziós Bosznia, Stefka István megbízott főszerkesztőt elbocsátották, Híradó: új szereposztás, Megint cenzurázzák a híreket a médiában, Elvették a belépőiket, Skalpvadászat a Híradóban, Médiaseprű, A háború vége, Fidesz: távolabb a békétől, az MDF nem bírálja a médiaelnököket.
Július 21-én, csütörtök 16 órakor volt a „Pálfy-Stefka Híradó” utolsó adása. Liebmann Katalin volt a műsorvezető. Vége volt az adásnak. Búcsúcsókok a stúdió előtt. Sugár András puszival mond adieu-t és megölelte Katit. Az MTV új Híradóját már nem Liebmann Kati vezeti, hanem Nika György, aki véletlenül az utolsó Egyenleg műsorvezetője volt, s már a sminkszobában púderozták.
A hatfejű sárkány kísértete
Pokol Béla jogtudós, politológus írása ebben az időben jelent meg a médiahatalomról. Pokol hatfejű sárkányhoz hasonlította a médiát, amelynek első feje a tömegmédiumok centralizáltsága. Szerinte az országos politikai közvélemény kialakítása döntően a fővárosban történik. A másik lángot okádó testrész a fővárosi értelmiség radikalizálódása, amelyek befolyásolták a politikai akaratot. A sárkány negyedik feje Pokol Béla szerint, hogy „a vezető újságírók, szerkesztők és a rádió illetve a tévé befolyásos sztárriporterei egy homogén politikai értékrend mellett cövekeltek le… ez pedig döntő módon az SZDSZ egyik szárnyának, a szociálliberális szárnynak az értékeit jelenti”. A sárkány ötödik és hatodik feje összenőtt. A jogtudós szerint a választópolgárok több, mint a fele minden kötődés nélkül vándorol egyik párttól a másikig, és nem stabil szavazói egyik pártnak sem.
Ez ma is így van. Pokol Béla áttételesen azt bizonyította be, hogy milyen hatalmat képvisel, mekkora befolyásolási eszköz a média. A rendszerváltás első tíz évében a balliberális média még meg tudta téveszteni a választókat hamis ígéretekkel, dezinformációkkal, ezért is volt akkora a tábora a balliberális oldalnak. Kétezer közepétől fogva viszont egyre jobban megerősödött a jobboldali, nemzeti, konzervatív média, aminek eredménye a 2010-es választásokon mutatkozott meg. Az azóta is kétharmados többséggel kormányzó keresztény, konzervatív pártok programja, teljesítménye átjön a médiumokon keresztül, eljut a választókig, és az álhírgyártók legtöbb esetben megbuknak, fennakadnak a nemzeti sajtó hazugságvizsgálóin.
Fotók: MTI
Salamander
2021-01-10 at 15:00
Köszönjük Stefka Istvánnak, egyszer talán felelősségre vonhatók lesznek ezek a kommunista gazemberek is a kollaboráns segítőikkel együtt..
Bene István
2020-09-13 at 21:33
Érdekes cikk ez, nem vitás. De nem tudom, emlékeztek-e még a Pálfy. G. vezette, gyűlölettől csöpögő híradókra. Én akkor már “középkorú” ember voltam, békés, konszolidált családdal, gyerekekkel, akkor még biztos állással, de Pálfyt gondolkodás nélkül a Dunába löktem volna, ha rajtam áll. Az a mérhetetlen pofátlanság, gyűlölet, hazug beszéd, ami abból az emberből szennyvízként ömlött, nálam sikeresen kiverte a biztosítékot. Nem hinném, hogy a cikk sokat tapasztalt írója ezt ne látta, ne érezte volna. Az az “ember” százezreket sértett meg emberi mivoltukban, nap mint nap. Csak azért, mart nem azt szajkózták, amit ők elvártak volna. Nos, így van ez elvtársak, elvtársnők, urak és hölgyek. Már akkor látni lehetett, hogy ide jutunk. Nincs mivel dicsekednünk.
Nonvideor
2020-09-13 at 18:33
Pandora
2020-09-08 at 09:25
Sérült személyiség volt.
Alapvonása volt, hogy úgy járkált, mint aki karót nyelt.
Hiányzott a személyiségéből a kedély.
Nem véletlenül volt ő is az OPNI kezeltje,
ott ahol az a tévés főmunkatárs is, akit törvénytelenül
rúgott ki, és per útján tudta csak kikényszeríteni a végkielégítését.
Neki is nyilván az volt a bűne,
hogy kiváló tehetség volt, és kapcsolatban állt a magyar rendszerváltó
elittel: Csoórival, Für Lajos bácsival, stb., stb…
Panaszkodott is, hogy lehallgatják a telefonját.
gyozo2018
2020-09-12 at 10:24
Rizikó
2020-09-08 at 14:02
Nemcsak trágárságban, hanem sematikus ócskaságban is
követik a HírTV műsorai a liberálisokat, nem beszélve
a “milyendemokratikusakvagyunk” jelszóval, még
a liberálfasisztákat is beszélgetős műsorokban és “karigeri harakiri”
cikkekben reklámozzuk, mint tavaly nyáron, véges-végig, az
október 13-i választás estéjéig, és azóta is.
Létrejött az Echo, és se perc alatt eltüntették.
Ha a Pesti TV (ilyen kontextusban nem a forradalmár, szabadságharcos ifjakat juttatja az ember eszébe), ugyanazt folytatja, amit a PolBeat-ben meg
a HírTV önmagukat szórakoztató műsoraiban, akkor megette a fene az egészet és ha nem változtatnak, akkor 2022 borítékolva.
De akkor az Isten sem mossa le az egész jobboldali médiáról és a Fidesz-KDNP-ről, hogy szándékosan adják fel az országot, engedik át a népirtó, hazaáruló, liberálfasiszta hordának.
Hát ilyen szemmel érdemes figyelni, ami a médiában és a napi politikai gyakorlatban történik.
2019. október 13. a mélypont. Mert hazaárulás történt.
Etel
2020-09-09 at 09:21
Vörösingesek feketében. Stilustanacsado Székely anyuka, aki a tv őskorban a bemondók felvezető felügyelője volt. Már akkor ügyelt a megjelenésre.
bl
2020-09-09 at 03:06
Császár Attila. Mi lett vele?
Naprózsa
2020-09-09 at 01:14
Egyetértek Zé és Kristóf kommenttársunkkal. Miután a Háttérhatalom pánikol, mert nem olyan simán mennek a dolgok, mint elképzelték, Trump megakadályozta Amerika tönkretételét, OV pedig Európa pár hónap alatti muzulmán lerohanását, erre Sorosék egyszerre eresztettek reánk mindent az erdőgyújtogatásoktól, a gyogyós Gréta zöldhisztijén át a korrupcióvádas újságíró gyilkosságtól, a pedofil-szivárvány mocskok nyomulásáig mindent, hogy felszámolhassák a kétségbeesett fehér rassz kultúráját.
De egyik se lett olyan ütős, hogy mindenkit maga alá gyűrjön, ezért már 2015 óta (sőt már korábban is) mondogatta Bill Kill, hogy jön egy nagy világjárvány.
Ez a vírus nem olyan erős, mint mondjuk egy pestis vagy kolera, mert nem is az a cél, hogy ezzel kiirtsanak bennünket. Az a cél, hogy mindenkit erőszakkal beoltsanak egy olyan oltóanyaggal, ami később egy másik oltóanyag rásegítéssel katasztrofális egészségügyi következménnyel jár majd. A fenti módszereket látva egy agyroncsolási ágensre tippelek, amitől a homo sapiens átlagegyedei akaratgyenge korccsá fognak elbutulni, ők lesznek a rabszolgák.
Persze látványosan e pusztítók magukat is beoltják, csak éppen azokban és az általuk kiválasztott embereknek adottban nem lesznek benne a zombigyártó adalékok.
Az emberiséget ismerve ez a covid “maradj otthon” bepánikoltatás nem lesz sokáig fenntartható, mert az ember közösségi lény és fel fog lázadni, de pont ezért gőzerővel dolgoznak Sorosék a figyelem elterelésen, a betelepítésen, a néppárti kormányok bedöntögetésén, hogy már csak olyanok legyenek vezetők, akik a covidkommunizmust erővel megvalósítják.
Putyin, V4-ek, Lukasenkó és a Balkán okosabb vezetői most belemennek a játékba, mert aki időt nyer, életet nyer. Vagyis mi épeszűek eljátszuk, elhisszük, hogy lesz jó oltóanyag nyugatról, de valójában a saját megbízható oltóanyag gyártásában vagyunk érdekeltek.
Hogy miért kell mégis belemenni a játékba? Mert ha nagyon ellenállunk, akkor (már rebesgetik Kínában) “felbukkan” egy sokkal súlyosabb, a pestis, és az tényleg – mint a Jelenések Könyvében a Bibliában – megritkítja az emberiséget. Bár nem ez a célja a Háttérhatalomnak se, mert már rég megcsinálták volna, de ha azt érzik, hogy veszítenek, bosszúból tényleg – “vesszünk együtt!” alapon bedobják mondjuk egy ebola 90%-os halálozási hatékonyságút. Nekünk most az a célunk, hogy kiegyezzünk a globalogazdival, és ők is belássák, ha visszafogják mohóságukat és visszatérünk a korábbi hatalomtechnikákhoz maradhatnak hatalmon, és rájönnek, hogy ha mindent tönkre akarnak tenni, nekik is végük…
moliere
2020-09-09 at 00:57
Etus talán nem is volt ember. Vagy ebben reménykedtem. Az nem lehet, hogy egy ilyen karakter ugyanaz a faj, mint én. Bíztam benne, hogy éjjelre felteszik a töltőre, és reggel rebootol, aztán mondja a szomorú tanulságokat estig.
Etus egy olyan szomorú kort tesz még szomorúbbá, amelyet utólagosan már látva, kollektíve nagyon elb.sztunk. Pedig ugyanakkor az is igaz, hogy mindig sütött a nap, hiszen 17-24 éves voltam, és a legjobb korszak volt, hiszen mint a viccben, akkor mégy így // állt 😀
Tallérosi Zebulon
2020-09-08 at 22:19
Ismeretes,hogy horváth ádámnak”gonosz”volt a “bece”neve….
Velkovics Rozália
2020-09-08 at 22:15
Azért ne fel3dkezzünk meg arról,hogy a panelprolik,a kádár népénél még mindig ikonikus,nosztalgikusnak számít…?
gyozo2018
2020-09-08 at 21:18
“Kétezer közepétől fogva viszont egyre jobban megerősödött a jobboldali, nemzeti, konzervatív média, aminek eredménye a 2010-es választásokon mutatkozott meg.”
És 2019. október 13. előtt és azon a napon mi mutatkozott meg????
Nagyi
2020-09-08 at 18:56
Kedves Miklós Mosolygó!
Ne törd magad, kár a gőzért. Ez nem a hülyék gyülekezete, bármilyen élethűen adod elő az aggódásaidat, nincs rá vevő.
Menj uszítani a sajátjaid közé.
Nagyi.
vidar
2020-09-08 at 18:09
Mátyás,
egyetértek.
Mátyás
2020-09-08 at 15:18
Én mindig azt nézem, hogy valaki a rendszerváltás után mit csinált. Lehet, hogy korábban kisz titkár volt, vagy egy állami vállalat igazgatója, ha nem valami vérbíró volt vagy mszmp főtitkár, és 90 után a nemzeti oldalra állt és azóta is következetesen ott van, akkor annak megbocsájtható a korábbi múltja. Aki viszont a rendszerváltás után is a bolsikat választotta, azt az sem menti fel, hogyha előtte egyébként nem volt egy szar alak.
Rizikó
2020-09-08 at 14:46
Elmondok egy történetet a 93 as évből amikor az szdsz árulása mind láthatóbbá vált.Erősen érződött a bolsi proli és libsik nyomulása,akik a helyi MűvHázba Gyülést szerveztek vendégül Kuncze G.hentesáruval.Teltház várta lumpenekkel a régi nomenklatura nosztalgikusaival a Szadesz vezért.Ott álltam néhány Mdfs tsammal az alak mellett és figyeltem az ócska tömeget és a Hazug Naptvs kedvencet!
Poénkodott okoskodott aztán rákezdett az akkori hamis mantrára :A másságkultusz alapvatéseivel Világnézetileg semleges iskolával a az Mdf kormány gyalázásával maj egy helyi dős elsősorban ülő kishgazdának nagy röhögés közben feltette a kérdést; Na bátyám tudja e hogy mi van a tárcanélküli miniszter tárcájában( persze hogy nem tudta)?Na akkor szőt kértem a az amatőr humorista és bevittem neki kettő jobbegyenest amit ma sem szégyellek!
Mondom a Kuncénak:T Elnök úr Ön nem kulturember és nem is vicces mert egy idős gazdaemberen köszoörüli a poénjait aki nem jártas a napi politikában.Elmondom önnek atárcanélküli miniszter tárcájában annyi van anmit a Kormány a Parlament megszavaz!
Az hogy világnézetileg lehet semleges oktatás az agyrém.fábol vaskarika. Szdsz trükk! Vagy kereszténa alapu nemzetileg elkötelezett vagy liberális vagy internacionalista oktatás lehet!Ezt Ön nagyon jól tudja mint hitehagyott volt piarista diák.Köszi hogy ezt elmondhattam cseppet sem toleráns elvtársai zajongása ellenére.Minden jot.További olcsó poénokat kivánok! Aztán elhagytam a háborgő Müvházat!Kunce még két tóra további agymosást tartott a libsi bolsinak és emlegetett hogy feltétlenül válaszolna nekem!Ennyi.
Vajda Miklós
2020-09-08 at 14:09
Mintha időutazáson vennénk részt. Ami ma történik a SZFE ürügyén az szinte ugyanaz, csak más helyszínen és fordított felállásban. Most is a régi bolsevoik nomenklatúra csinálja a fesztivált. Akkor hatalomban voltak – noha állítólag rendszerváltás volt – most pedig minden eszközzel vissza akarják szerezni az értelmiség feletti korlátlan és megkérdőjelezhetetlen hatalmat. Ma is erről szól minden megmozdulásuk. Ha ezek visszajönnének, ugyanott folytatnák. nem lennének tekintettel törvényekre, nem lenne humánus hozzáállás, csak az bolsevik barbarizmus, miként a Stefka úr által leírt időszakban.
Igen, ezzekkel sokkal keményebbnek kellene lenni!
Rizikó
2020-09-08 at 14:02
Nekem nagyon hiányzik az Echo Tv!Aki a centralizálást elvégezte kitalálta az a magyar nemzeti jobboldal ellensége.Bármit mond!
Az Echo egy magas kulturális szint volt 2006 után a nemzeti ellenállás Ejjeli Menedeéke.
A Hirtvben ez megszünt Bayer Show .plusz minusz, troll,Keménymag és egyéb baromságok minden jó szándék ellenére zuhanás a liberálmocsok csapdába.
Mi nem mehetünk le trágár obszcén stilus ba mert erkölcsi fölényünk lesz oda , azon az ocsmány terepen a libsi trógerek verhetetlenek.
Kristóf
2020-09-08 at 13:57
Tudod Zé, a globalokommunizmus stimmel. De tematizál az mindenfélével, a Covid épp csak az aktuális. Volt már antiszemitizmus, terrorizmus elleni harc, globális felmelegedés, gazdasági válság, Flüchtlingek és Wilkommenskultur, Klímahiszti és CO2 kvóta, LMBTQ, (rendszerszintű) rasszizmus és BLM. Nem nehéz látni, hogy egyik sem az „emberiség” javát szolgálta, sokkal inkább fegyver volt mindegyik Isten és ember ellen szerte a világon.
Az a baj a globalokommunizmussal, hogy a gazdái hatalma a társadalmi valóság felett nagyobb mint bármely ország kormányának. (Az már más kérdés, hogy ugyan manipulálják ők ezt a „valóságot”, de az maga alá gyűri őket magukat is.)
Ha egy kormány kiáll és bármit mond a Covidhiszti vagy bármelyik korábbi fenti ellen, akkor meg is bukott. Amire esélye van egy kormánynak, hogy eltéríti ezeknek a furkósbotoknak a csapásait. Ehhez viszont valamennyire bele kell mennie a játékba.
Rizikó
2020-09-08 at 13:52
A foto Göncz(patkánysunyi) tekintete mindent elárul.Ahogy bajtársait!
Hideg kegyetlen gonosz.
Fanfan
2020-09-08 at 13:52
Tartok tőle, hogy igazad lesz! Nem értem a FIDESZ úriemberkedését. A vad prolik még élvezik is, hogy érvényesülni latszik az akaratuk!
Odó Gondolk
2020-09-08 at 12:55
És a filmek/sorozatok zöme ma is úgy szól, mint a Szomszédok… És ez csak egy terület – az összeset lezúzták a sporttól a tudományos életig.
Papné Saci
2020-09-08 at 12:38
Érdekes így a részleteket utólag megtudni,akkor mint kívülàlló csak tekintgettünk, nem értettük hovà tünt a képernyőről ez,vagy az a riporter. Én pl Libemann Katalin riportjait nagyon szerettem ! Mi lehet vele ?
Benedek Károly
2020-09-08 at 12:27
“Aztán kinyílt az ajtó, Betlen János jött ki rövid, fehér gatyában és odaült mellém. Ezt suttogta a fülembe: most mondták, ki vagy rúgva, én vagyok a főszerkesztő.”
Ez nem volt véletlen. Horváth pontosan tudta, hogy kint ül az “Öreg” (a nevét nem engedi be a program), hagyta várakozni, hadd “puhuljon”. S hogy a hernyójellemű Betlennel megsúgatta, mi vár rá, tipikusan alattomos bolsevik módszer: “felkészíteni” az áldozatot, hogy aztán a végső döfés már sokkos állapotban érje.
Aztán Betlennk is nimbuszt faragtak, ő lett a “semleges, elfogulatlan” szerkesztő, műsorvezető, riporter. Hányok.
Gáspár Anette
2020-09-08 at 12:19
“A KÉT FEKETEINGES: HORVÁTH ÉS SZÉKELY”
Horváth elmondása szerint (ha jól emlékszem) Antonioni rendező volt a példaképe,
aki mindig fekete ingben forgatott. Horváth valamiféle kabalaként viselte a feketét. Azt tudni kell, hogy a stábok, lehetőleg sötétebb, vagy semlegesebb színű öltözékben forgattak, hogy ne befolyásolják a fényviszonyokat.
De végül is, a metafora megáll. Jellemében kőkemény volt, mint a vidia. Nem véletlenül bízták rá a tisztogató feladatot.
Gáspár Anette
2020-09-08 at 12:03
Tudni kell, hogy Horváth Ádám, az MTV főrendezője vezényelte le a köztársaság kikiáltásának és a Nagy Imre újratemetésének, 1989. június 16-i
egyenes közvetítését.
Gáspár Anette
2020-09-08 at 11:56
” proletár-kispolgári életérzést összegző Szomszédok.”
Amit többnyire a proli Gazdagréti lakótelepen forgattak. Sokan a Kelenföldi lakótelepen felnőtt második generációsok voltak, de vidékről a fővárosba vezényelt katona is ott kapott lakást/öröklakást. Közel a laktanya, a Petőfi és a budaörsi laktanya.
Horváth Ádám első körben nyugdíjazta a “bölényeket” (voltak, akikről kiderült, hogy vitrayk voltak), egyúttal visszafoglalkoztatta őket (mert “takarékoskodott, ugye).
Párhuzamosan pedig azokat a főmunkatársakat, akikről
köztudott volt, hogy nem a kommunizmus az “életérzésük”, vagy ,ha azt nem,
akkor tudott volt, hogy magyar gyerekek. Ráadásul törvénytelenül, mert nem fizette ki a végkielégítésüket.
A főmunkatárs, szerkesztő barátom mesélte, hogy Horváth Ádám volt az első, aki őrző-védőkkel őriztette az elnöki szobáját. A kirúgása után per útján kapta meg végül a neki járó pénzt.
Érdemes lenne kibányászni, hogy kiknek a nevéhez fűződik
az MTV stúdióinak a privatizélése (a technikai eszközökkel együtt),
akik aztán jó pénzért visszadolgoztak a cégnek.
Horváth Ádám mint rendező közepes tehetségű iparos volt (bejön, elszavalja, kimegy) és csapnivaló, unalmas forgatókönyvíró. (Szomszédok, Életképek).
Nimbuszát adta, hogy Molnár Ferenc egyik unokája. (Anyai ágon féltestvére, akivel valamiféle örökösödési okok miatt megszakították a kapcsolatot, valóban tehetséges író, Sárközi Mátyás.)
Az összes szereplője az ő pikírt, fanyar, kioktató stílusában szólalt meg.
Szereplőket talált ki, de nem teremtett nekik személyiségeket, mert nem tudta beleképzelni magát, “beléjük bújni”. Mindegyiknek a szájából Horváth Ádám szólt ki Horváth Ádám stílusában.
A főszereplők legendás színművészek voltak (Koltai János, Kutyu bácsi, Zenthe, Palócz, Komlós, Kovács István, Horváth Gyula stb.). Ők “csináltak” filmet a Szomszédokból, különben a kutya nem nézte volna meg.
A nyugdíjas művészeknek pénzkereseti lehetőség volt. Számos más, közepes színésznek hírnevet jelentett (Kulka, Bajor), újoncoknak (Gór Nagy Mária tanoda) pedig szintén megjelenést, bevezetést a filmszakmába.
Ügyesen el tudta adni, hogy utólag is jövedelmet termeljen a két sorozat.
Számos televíziócsatornán körforog a mai napig.
Nem most, már akkor amiatt nézték sokan, hogy na, ma mekkora marhaságot,
valótlanságot álmodott bele a legújabb részbe. Az “aranyköpések” ma
is közszájon forognak.
Dobos Róbert
2020-09-08 at 11:42
Ezek a piszkos balosok,csak az erőből értenek,ezért érthetetlen számomra a FIDESZ úriemberkedése! Az elmúlt 10 év nem volt elég a rendcsinálásra,ha ezek visszajönnek-ne adja Isten-nem fognak szórakozni. Azt amit a FIDESZ 10 év alatt tett,két hét alatt fogják felszámolni. Sajnos a nemzeti oldal soha semmiből nem tanul!
Tudományos libsizmus
2020-09-08 at 11:14
Fekete inges Horváth Ádám.
Salamander
2020-09-08 at 11:08
György Péter “esztéta” kijelentése annak a pofátlan magatartásnak a megnyilvánulása, ami az exkommunisták kezdeti megrettenését követően az egész országot eluralta. Azok a szemétládák mondták gyalázatosnak és antidemkratikusnak az új szabadon választott kormányt és támogatóit, munkatársait, akiknek a korábban elkövetett bűncselekményeik emberiesség elleni kommunista bűncselekmények voltak a teljes diktatúra mellett.
Ceaucescu kivégzése után kicsit berezeltek a györgypéterfélék is, de amikor látták, hogy a magyar nép szelíd és jó tejbetök-fiú módjára “megbocsát” a vérengző gyilkosoknak, akkor elkezdtek ordítani, nácizni, fasisztázni, ahogy a csövön kifért.
Ehetetlen Odó
2020-09-08 at 10:59
Kűrös Csarola nagyjából akkora ripacs volt, mint Féleszű Bérmálkozó Fletó.
vidar
2020-09-08 at 10:53
Zé, te mi a jó fenéről beszélsz?
vidar
2020-09-08 at 10:52
Szörnyű érzés ezeket a régi neveket olvasni. Ez valamiféle időutazás, és nagyon rossz hatással van a lélekre.
vidar
2020-09-08 at 10:49
Csűrös Karola? Még a középszert sem éri el.
ómió
2020-09-08 at 10:01
Mit tehetett? Nem tudta legyűrni az önmagában “szunnyadó efftársat”! Tán nem is akarta?
Pandora
2020-09-08 at 09:25
Félelmetes volt,ahogyan Horváth Ádám talpig feketében,az ügyvédje kíséretében bevonult.Ott állt ,csendben a Híradó és a Hét csapata.Azután ez az embernek kicsi,rendezőnek semmi,végrehajtotta a kivégzést. Nem tudtam gyászolni,amikor meghalt.Istené az ítélet.