Átalakítások és régi arcok a kajak-kenu szövetségben

Közös sajtótájékoztatón jelentette be hétfőn a magyar kajak-kenuban esedékes változásokat Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség új elnöke, valamint az elnöki tisztségből 21 év után távozó Baráth Etele. Az elnöki cím mellé eddigi főtitkári tisztségét is megtartó Schmidt, valamint a közgyűlés, továbbá a stratégiai bizottság elnöki székével vigasztalódó Baráth több szakmaiságot és több demokráciát ígért a szövetség működésében.

Pénteken tartott közgyűlésén határozott az MKKSZ közgyűlése, hogy Baráth Etelét az eddigi főtitkár, Schmidt Gábor váltja az elnöki székben, egyúttal megtartva a főtitkári pozíciójával járó feladatokat és jogköröket is. Az elnöki tisztség az eddigi gyakorlattól eltérően nem társadalmi munka, hanem főállású tevékenység lesz.

A tervek szerint jövő hétfőn az is kiderül, ki lesz az új szakmai igazgató és a következő olimpiai ciklusban kik lesznek a szövetségi kapitányok a felnőtteknél, az utánpótlásban, valamint a parakajakosoknál. Ez egyúttal visszaállást jelent a korábbi rendszerre, hiszen 2012-ig ugyancsak szövetségi kapitányok működtek a magyar csapat mellett. Négy évvel ezelőtt változtatták szövetségi vezetőedzőre az elnevezését, és megnyirbálták a tisztséggel járó jogköröket is – azokat jelentős részben átruházva a szakmai igazgatóra. Az eddigi szakmai igazgató, Csabai Edvin viszont már jelezte, hogy nem folytatja ezt a munkát. A pályázási határidő hétfőn zárult le, estére ígérte Schmidt Gábor a szövetségi kapitányok, illetve a szakmai igazgató nevét. Még ezen a héten meg is hallgatják őket, majd az elnökség jövő heti ülésén döntenek a kinevezésükről.

Nem mondják, de elégedetlenek lehetnek a riói szerepléssel

Úgy tűnik, az MKKSZ-ben is kudarcként értékelik a riói szereplést, amely ugyan hozott három aranyérmet a női szakágban, viszont ezeken kívül érem sem termett, arra pedig nagyon régóta nem volt példa, hogy mindössze három éremmel jöjjön haza a magyar csapat egy olimpiáról. Schmidt Gábor erős szakmai igazgatói pozíciót említett, viszont az új alapszabály ismét a szövetségi kapitányhoz rendeli a válogatottak felkészülési programjának kidolgozását, illetve a bő keret, majd a világversenyekre nevezett versenyzők kijelölését.

Ugyancsak önkritikának hat az elnökség részéről, hogy a jövőben csak jóváhagyási jogköre lesz ezekben az ügyekben. Emlékezetes, hogy az olimpiai szereplést a pályán kivívó Horváth Bence–Szomolányi Máté kajakkettős „atipikus” doppingmintát adott, ami nem minősül doppingvétségnek, az elnökség azonban így is másik párosra cserélte le őket az utolsó pillanatban az olimpia előtt.

Továbbra is ők irányítanak, csak más felállásban (fotó: nepszava.hu)

Baráth Etele a hátteret irányítja tovább

Az alapszabály-változtatással is járó átalakítás nyomán jöttek létre azok az új funkciók, amelyeket mostantól Baráth Etele eddigi elnök tölt be. A szervezetet szerinte demokratikusabbá teszi majd, hogy az évi közgyűlések mellett, minden ősszel tartanak majd a stratégiai kérdések megvitatására szolgáló kongresszust is. A változtatásokat, miként az elnöki tisztségtől való megválását is az egyre több feladattal, a sportág fejlődésével, valamint az MKKSZ növekedésével indokolta Baráth. Úgy fogalmazott:

túlnőttünk az egyszerű sportirányítás szintjén.

Baráth Etele ezentúl egy személyben lesz a sportág szereplőit leképező közgyűlés, valamint a fejlesztési irányokat javasló stratégiai bizottság elnöke is. Elmondása szerint a stratégiai bizottságban a néhány állandó tagon kívül olyanoknak kell lenniük – legyenek közgyűlési tagok vagy külsősök –, akik értenek hozzá.

Schmidt Gábor elmondta, hogy a szoros együttműködés a jövőben is megmarad kettőjük közt, csak átalakul, és Baráth Etele stratégiai gondolkodására a jövőben is nagy szükség lesz. Az új elnök hangsúlyozta, hogy a sportág élvezi a kormány bizalmát, és az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen terveznek új projekteket. Célként nevezte meg, hogy a magyar kajak-kenu a világ élvonalában maradjon, és Tokióban is az éremtáblázat elején szeretnének lenni. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a közeljövőben – akárcsak régebben – több világversenyt rendez majd: 2017-ben és 2018-ban gyorsasági világkupát, 2017-ben sárkányhajó Európa-bajnokságot, 2018-ban egyetemi és főiskolai vb-t, 2019-ben pedig olimpiai kvalifikációs felnőtt gyorsasági világbajnokságot.