A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén kiemelt figyelmet fordít az autókereskedőkre és a járműalkatrészek forgalmazóira, mivel az elmúlt két évben másfélmilliárd forint be nem fizetett adóra derítettek fényt a hatóság emberei – írta szerda reggel a Magyar Nemzet. Kis Péter András, a NAV szóvivője a lapnak elmondta, hogy az idei kiemelt ellenőrzésekben leginkább azt vizsgálja a NAV, hogy a jármű- és az alkatrész-kereskedők adnak-e számlát, nyugtát, emellett bejelentik-e alkalmazottjaikat.
Hozzátette: szóba kerülhet a forgalmazott termékek eredete is; a NAV adott esetben a gyártóig felfejti az eladási láncot. De az áruk importja, exportja is érdekes lehet, ahogy a regisztrációs adó ügyében is vizsgálódhatnak a hatóság munkatársai. Kellő információ alapján pedig a vállalkozások adóügyeit részleteiben is áttekinti a NAV. Az adatok azt mutatják, hogy ez az elmúlt években több esetben is indokoltnak mutatkozott. Az utóbbi két évben nagyjából nyolcszáz különféle ellenőrzést végzett a hivatal a gépjárműalkatrészek kereskedelmével foglalkozó gazdasági szereplőknél. Ezekben – mindent egybeszámítva – nem kevesebb, mint 650 millió forintnyi be nem fizetett adóra bukkantak a NAV emberei, miközben kiróttak pár millió forint mulasztási bírságot. Az autókereskedelem szereplőinél az elmúlt két esztendőben összesen hatszáz különféle eljárást tartott a hatóság. Ezekben 920 millió forint hiányzó közteherre derült fény; a mulasztási bírságok együttesen nagyjából 15 millió forintot tettek ki.
Számos esetben emellett a nyomozóknak is adtak munkát a kereskedések és a szervizek: 2017-ben és 2018-ban több tucat bűncselekményt és szabálysértést tártak fel a NAV emberei. Bizonyos ügyekben a diagnosztikai szoftvereket használták jogsértő módon a vállalkozások, máskor hamis járműipari alkatrészek és egyéb eszközök kerültek elő. A hatóság dísztárcsákat, szelepsapkákat, matricákat, emblémákat, rendszámtáblatartókat is lefoglalt a kétes ügyek szereplőitől – olvasható a Magyar Nemzetben.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI; Fotó: MTI
Kétes
2019-04-10 at 07:11
Ezek a vizsgálatok a “látható”, könnyen elérhető, gyakorlatilag működő cégek esetében történtek, a cégek könyveiben szereplő adatok és gépjárművek esetében. De mi van a “kereskedelem” azon részével ami a szürke zónában történik? Ami nem gépjármű“kereskedelem”, hanem “csak” magánimport? Belátom, hogy ehhez több idő szükséges, de a piacot ez tisztítaná. Mellesleg utóbbinak pénzmosás elleni hstása is lenne.