Bajnai Gordon újra felbukkant: most a budapesti Városháza-ügy kapcsán került képbe. A volt miniszterelnök a Budapest Airport privatizációját is jó üzletnek tartotta, sőt, az értékesítés után a Wallistól az eladott reptérhez igazolt át. Korábban azt is elismerte, hogy a Wallis is érdeklődött a Budapest Airport értékesítése iránt, még a későbbi vevővel is tárgyaltak – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet. A lap felidézte azt is, hogy a 2002 és 2010 közötti időszakban a balliberális kormányok közel kétszáz magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak.
A volt miniszterelnök szerepe sok kérdést vet fel a budapesti Városháza felmerült értékesítésének kapcsán. A balliberális oldalhoz több szállal kötődő Bajnai korábban az aranytojást tojó tyúk, a Budapest Airport (BA) privatizációját is jónak tartotta. A stratégiailag kulcsfontosságú repülőteret, az ország „kapuját” a Gyurcsány-kormány értékesítette 2005 decemberében, pusztán költségvetési szempontok alapján. Az államháztartás rossz állapotban volt, a legkönnyebb bevételi forrást az állami vagyon eladása jelentette. A 2002 és 2010 közötti időszakban a balliberális kormányok közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak.
Gansperger Gyula, Bajnai bizalmasa
Bajnai Gordon 2005 végéig volt a Wallis Rt. vezérigazgatója; utódja bizalmasa, Gansperger Gyula lett, aki a fővárosi Városháza eladásával kapcsolatos ügy egyik kulcsszereplője a hangfelvételek alapján. Bajnai a Wallistól nem máshová, mint a Budapest Airporthoz igazolt át, amelynek üzemeltetési jogát 75 évre a brit BAA International Ltd. nyerte el 464,5 milliárd forintért. A szerződést 2005 decemberének közepén írták alá, Bajnai Gordon pedig 2006. január elsejétől az igazgatóság elnöke lett.
Privatizációt vizsgáló bizottság
Már az Orbán-kormány idején jött létre a privatizációt vizsgáló parlamenti bizottság. Annak 2012. november 14-i ülésén hallgatták meg Bajnai Gordont. Ott a többi között a következőt mondta el: 2005. december 31-ig volt a Wallis Rt. vezérigazgatója, majd 2006. január elsejétől öt hónapig töltötte be a Budapest Airport elnöki tisztét, a két pozíció között pedig nem volt időbeli átfedés. Képviselői kérdésekre válaszolva – a távirati iroda akkori tudósítása szerint – kifejtette:
a Wallis érdeklődött a Budapest Airport privatizációja iránt, tárgyalt a jelentkezőkkel – nemcsak a később az BA-t megvásárló British Airport Administrationnel –, és megvizsgálta, hogy egy komoly referenciával, tőkével rendelkező befektető partnereként részt vegyen-e a privatizációban.
Hangsúlyozta azt is, hogy a Wallis végül pénzügyi okokból nem vett részt a magánosításban. Egy másik kérdésre reagálva jelezte: a BAA International Ltd. 2005 novemberében – miután ő nyilvánosságra hozta, hogy elhagyja a Wallist – kereste meg, hogy segítsen a Budapest Airport vezetésében. A cég ugyanakkor komplett menedzsmentet, szakértői csapatot hozott Magyarországra, ő a Budapest Airport igazgatóságának volt elnöke, tapasztalt magyar vállalati vezetőként – magyarázta. Szólt arról is, hogy a privatizációs szerződés megtárgyalása az állam feladata volt, abban ő semmilyen formában nem vett részt. Arra a kérdésre, miszerint érdemes volt-e eladni a Budapest Airportot, Bajnai Gordon – hangsúlyozva, hogy ő akkor nem volt kormányzati pozícióban – úgy vélekedett, hogy az állam szempontjából a legsikeresebb privatizációk egyike volt, mivel a büdzsé több mint 460 milliárd forint bevételhez jutott. Bajnai később, 2006 júliusától a Gyurcsány-kormányban vállalt pozíciót: először a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett, majd később több miniszteri posztot is ellátott.
Az Orbán-kormány a mai napig ősbűnnek tartja a reptér üzemeltetésének eladását, és kezdeményezte annak visszavásárlását.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS