A katonai hatalomátvétel elleni lakossági tiltakozásokra szólított fel hétfőn Mianmarban a törvényes kormánypárt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), az ENSZ főtitkára pedig élesen elítélte a hadsereg fellépését. Közben európai uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a hétfőn kihirdetett szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.
Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Szingapúrban is döbbenettel értesültek a mianmari fejleményekről. A mianmari hadsereg egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett hétfőn azután, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. A puccs néhány órával azelőtt történt, hogy összeült volna a novemberben megválasztott, új összetételű parlament.
CÉL: DIKTATÚRA
Hírügynökségek helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölték, hogy a fővárosban nem működnek a telefonvonalak, és jóllehet korábban az őrizetbe vettek családtagjai a közösségi médiában erősítették meg az őrizetbevételek hírét, azóta vélhetően blokkolták az internetet is. Szemtanúk szerint több városban megerősítették a katonai jelenlétet. A Nemzeti Liga a Demokráciáért a világhálón hozta nyilvánosságra őrizetbe vett vezetője, Aung Szan Szú Kji nyilatkozatát. Ebben az szerepelt, hogy az embereknek nem szabad elfogadniuk a puccsot, és tiltakozzanak ellene. A párt Facebook-oldalára feltöltött dokumentumon nem szerepelt a pártvezető aláírása, de valószínűleg még azelőtt született az írás, hogy őrizetbe vették. A dokumentum szerint a hadsereg célja ismét diktatúrát bevezetni az országban.
TILTAKOZIK AZ ENSZ-FŐTITKÁR
António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan felszólalt az ellen, hogy a hadsereg letartóztatta Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államfőt, továbbá más politikai vezetőket. Felszólította egyben a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választásokon született eredményeket. A katonai fellépés súlyos csapást mért a mianmari demokratikus reformokra – írta a világszervezet vezetője.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IS ELÍTÉLI A HELYZETET
Az Egyesült Államok mélységes aggodalommal és riadalommal értesült a Mianmarban történtekről
– közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólította a mianmari hadsereget, engedje szabadon az őrizetbe vett kormányzati tisztviselőket és a civil társadalom vezetőit. Azt is követelte, hogy a katonák tartsák tiszteletben a mianmari népnek a november 8-án tartott demokratikus választásokon született akaratát.
Az Egyesült Államok kiáll a helyieknek a demokrácia, a szabadság, a béke és a haladás megteremtése iránti törekvése mellett
– hangoztatta Blinken. A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden elnököt értesítették a mianmari politikai vezetők őrizetbevételéről. Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint az Egyesült Államok ellenez a legutóbbi mianmari parlamenti választások eredményeinek, akárcsak a mianmari demokratikus átmenetnek a megváltoztatására irányuló bármilyen kísérletét. Washington kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni a történtek felelőseivel szemben, amennyiben nem változtatnak lépéseiken.
Katonák és járműveik állnak a mianmari állami rádió és televízió épülete előtt Rangunban 2021. február 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Lynn Bo Bo
AZ AUSZTRÁLOK ÉS JAPÁN IS MEGSZÓLALT
Marise Payne ausztrál külügyminiszter azt mondta, hogy országa régóta támogatója Mianmarnak és az ottani demokratikus átmenetnek. Ezért arra szólítják fel a mianmari hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a vitás kérdéseket törvényes mechanizmusokon keresztül oldják meg, engedjék szabadon az összes polgári vezetőt, valamint a jogellenesen fogva tartott személyeket.
A szingapúri külügyminisztérium minden felet visszafogottságra szólított fel, ezzel egy időben pedig a pozitív és békés eredmények elérésére.
Japán fontosnak tartja a mianmari helyzet békés megoldását, amelyet az érintett felek közötti demokratikus folyamatokon alapuló párbeszéd révén lehet elérni
– jelentette ki Kato Kacunobu japán kormányszóvivő, AKI Hozzátette, hogy a tokiói kormány figyelmeztetést adott ki a térségben tartózkodó állampolgárainak, hogy legyenek óvatosak, ha esetleg összeütközések robbannának ki a délkelet-ázsiai országban.
A JOGVÉDŐK IS FIGYELMEZTETNEK
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet hétfőn közzétett nyilatkozatában aggodalmát hangoztatta a Mianmarban őrizetbe emberek biztonságával kapcsolatban. A szervezet ázsiai részlegének igazgatóhelyettese, Phil Robertson úgy vélekedett, a hadsereg fellépése azt tanúsítja, hogy a katonaság teljes mértékben megveti a novemberben tartott demokratikus választásokat, a mianmari embereknek azt a jogát, hogy saját kormányt válasszanak.
Katonák szállnak ki egy teherautóból a városháza előtt a mianmari Rangunban 2021. február 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Lynn Bo Bo
UNIÓS VEZETŐK NYILATKOZATAI
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és “az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek” szabadon bocsátására szólított fel.
A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet
– fogalmazott. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát. Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette:
a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar
– tette hozzá Borrell.
A délkelet-ázsiai országban a november 8-i választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben. A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. A katonaság – amely 1962-től 2011-ig vezette az országot – az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és már akkor nem zárta ki a puccs lehetőségét sem, ha panaszai nem találnak meghallgatásra.
Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/AP/Aung Shine Oo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS