A katonai hatalomátvétel elleni lakossági tiltakozásokra szólított fel hétfőn Mianmarban a törvényes kormánypárt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), az ENSZ főtitkára pedig élesen elítélte a hadsereg fellépését. Közben európai uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a hétfőn kihirdetett szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.
Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Szingapúrban is döbbenettel értesültek a mianmari fejleményekről. A mianmari hadsereg egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett hétfőn azután, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. A puccs néhány órával azelőtt történt, hogy összeült volna a novemberben megválasztott, új összetételű parlament.
CÉL: DIKTATÚRA
Hírügynökségek helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölték, hogy a fővárosban nem működnek a telefonvonalak, és jóllehet korábban az őrizetbe vettek családtagjai a közösségi médiában erősítették meg az őrizetbevételek hírét, azóta vélhetően blokkolták az internetet is. Szemtanúk szerint több városban megerősítették a katonai jelenlétet. A Nemzeti Liga a Demokráciáért a világhálón hozta nyilvánosságra őrizetbe vett vezetője, Aung Szan Szú Kji nyilatkozatát. Ebben az szerepelt, hogy az embereknek nem szabad elfogadniuk a puccsot, és tiltakozzanak ellene. A párt Facebook-oldalára feltöltött dokumentumon nem szerepelt a pártvezető aláírása, de valószínűleg még azelőtt született az írás, hogy őrizetbe vették. A dokumentum szerint a hadsereg célja ismét diktatúrát bevezetni az országban.
TILTAKOZIK AZ ENSZ-FŐTITKÁR
António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan felszólalt az ellen, hogy a hadsereg letartóztatta Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államfőt, továbbá más politikai vezetőket. Felszólította egyben a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választásokon született eredményeket. A katonai fellépés súlyos csapást mért a mianmari demokratikus reformokra – írta a világszervezet vezetője.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IS ELÍTÉLI A HELYZETET
Az Egyesült Államok mélységes aggodalommal és riadalommal értesült a Mianmarban történtekről
– közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólította a mianmari hadsereget, engedje szabadon az őrizetbe vett kormányzati tisztviselőket és a civil társadalom vezetőit. Azt is követelte, hogy a katonák tartsák tiszteletben a mianmari népnek a november 8-án tartott demokratikus választásokon született akaratát.
Az Egyesült Államok kiáll a helyieknek a demokrácia, a szabadság, a béke és a haladás megteremtése iránti törekvése mellett
– hangoztatta Blinken. A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden elnököt értesítették a mianmari politikai vezetők őrizetbevételéről. Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint az Egyesült Államok ellenez a legutóbbi mianmari parlamenti választások eredményeinek, akárcsak a mianmari demokratikus átmenetnek a megváltoztatására irányuló bármilyen kísérletét. Washington kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni a történtek felelőseivel szemben, amennyiben nem változtatnak lépéseiken.
AZ AUSZTRÁLOK ÉS JAPÁN IS MEGSZÓLALT
Marise Payne ausztrál külügyminiszter azt mondta, hogy országa régóta támogatója Mianmarnak és az ottani demokratikus átmenetnek. Ezért arra szólítják fel a mianmari hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a vitás kérdéseket törvényes mechanizmusokon keresztül oldják meg, engedjék szabadon az összes polgári vezetőt, valamint a jogellenesen fogva tartott személyeket.
A szingapúri külügyminisztérium minden felet visszafogottságra szólított fel, ezzel egy időben pedig a pozitív és békés eredmények elérésére.
Japán fontosnak tartja a mianmari helyzet békés megoldását, amelyet az érintett felek közötti demokratikus folyamatokon alapuló párbeszéd révén lehet elérni
– jelentette ki Kato Kacunobu japán kormányszóvivő, AKI Hozzátette, hogy a tokiói kormány figyelmeztetést adott ki a térségben tartózkodó állampolgárainak, hogy legyenek óvatosak, ha esetleg összeütközések robbannának ki a délkelet-ázsiai országban.
A JOGVÉDŐK IS FIGYELMEZTETNEK
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet hétfőn közzétett nyilatkozatában aggodalmát hangoztatta a Mianmarban őrizetbe emberek biztonságával kapcsolatban. A szervezet ázsiai részlegének igazgatóhelyettese, Phil Robertson úgy vélekedett, a hadsereg fellépése azt tanúsítja, hogy a katonaság teljes mértékben megveti a novemberben tartott demokratikus választásokat, a mianmari embereknek azt a jogát, hogy saját kormányt válasszanak.
UNIÓS VEZETŐK NYILATKOZATAI
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és “az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek” szabadon bocsátására szólított fel.
A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet
– fogalmazott. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát. Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette:
a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar
– tette hozzá Borrell.
A délkelet-ázsiai országban a november 8-i választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben. A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. A katonaság – amely 1962-től 2011-ig vezette az országot – az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és már akkor nem zárta ki a puccs lehetőségét sem, ha panaszai nem találnak meghallgatásra.
Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/AP/Aung Shine Oo
WLM
2021-02-01 at 17:46
Közben Donald Trumpot felterjesztették Nobel békedíjra, pedig az a “Demokrata” pártnak és Bidének járna, amiért heltámasztották a halottakat a demokratikus szavazás érdekében. A Pápa meg szentté avathatná őket, mert ekkora tömeges feltámasztást még Jézus Krisztus se tudott produkálni!
Naprózsa
2021-02-01 at 17:00
Ajajaj! Ha a demokratikus halottakkal megválasztott USA kormány, meg a muzulmán Indonézia, meg a muzulmánokkal és b*zzykkal elárasztott Ausztrália, meg az ENSZ nevű migránsmuzulmán sóhivatal félkegyelmű elnöke aggódik a mianmari demokráciáért, akkor én már nem aggódom. Valszeg a hadsereg kicsit rendet akar vágni a muszlimokat “demokratikusan” betelepítő liberálisok és a kis bűbájos “ártatlan” rohingák táborában, akik még a köztudottan köldöknéző békés buddhista szerzeteseket is fel tudták bosszantani.
Bukohill
2021-02-01 at 16:28
Vagy a hadsereg tisztában van vele, hogy a buzulmánoktól lehetetlen demokratikusan megszabadulni.
moliere
2021-02-01 at 12:24
Ez mondjuk egy szép gesztus lenne Kína részéről az iszlám világ felé, továbbá egy nagyon szép sakk a “Szabad Világ” felé, mert Kína ezzel jelezhetné, hogy “most csinálj velem valamit, ha tudsz, kistáska”!
moliere
2021-02-01 at 12:21
Ez Kína “közel-külföldje”, ahogy Ukrajna Oroszország számára “közel-külföld”.
Az amerikai külügy a saját közeli, újdonsült barátai területén tegyen valamit a demokráciáért, mint Kuba, vagy Venezuela. Hiszen ezek a diktatúrák csorgó nyállal követték Trump bukását.
Vagy ahol van például Amerikának mozgástere a demokrácia kérdésében, Szaúd-Arábiában, vagy éppen Törökországban. Hajrá! Ezekben tényleg van mozgástér, van is geopolitikai jelentőségük. Nem mondom, Burmának is van jelentősége, Peking rajta keresztül tud közvetlenül kijutni az Indiai-óceánra, katonai bázisokat építeni ott, kontrollálni a “tengeri selyemút” programot, sőt közelebb kerülni az afrikai és közel-keleti térséghez, amikor Amerika kifullad onnan.
.
Nagyon érdekesnek találom ezt az amerikai megfogalmazást:
“a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar”.
.
Ezek szerint minden demokráciaexport előfeltétele az lenne, hogy a helyi lakosság “demokráciát akar”? Ez alapján szerintem nem igazán működne a demokrácia-export, úgyhogy inkább úgy értelmezik, hogy ha akarom, akar, ha akarom, nem akar. A demokrácia egy bolsevik trükk, hogy Aristo fordulatát kölcsönözzem.
Egyébként ezzel az Angszan Szutyival (mert így kell mondani 😀 ) is volt probléma, nem? A rahhiniakat szépen elirtotta a földjükről, mehettek Bangladesbe héderezni. Úgyhogy az álszent és hisztérikus ballib világmédia most EZT a demokratikusan választott vezetőt siratja. Ha igazi körmönfont álszent zsenik lennének a tábornokok (vagy kínai tanácsadóik), akkor egy sebtében összerakott háborús bűnöket vizsgáló bíróság elé állítanák Angszan Szutyit, gondosan válogatott nemzetközi esküdtek elé, többségükben muszlimok, kínai zsebben lévő afrikai és egyéb minoritások elé, és szépen halálra ítélnék és aznap ki is végeznék az egész kormányával együtt, mint Szálasit. Aztán ugathat a Nyugat.
WLM
2021-02-01 at 11:40
Osztán mennyivel demokratikusabb az USA hatalom, ahol 7 milliárd ember szeme láttára csalták el szemérmetlenül a választásokat, és hazudnak 300 millió ember szemébe nap mint nap “Törvényesen”, mivel minden bíróság egységesen központi utasításra úgy döntött, hogy tilos megkérdőjelezni a halottak tízezreinek a választási jogosultságát, és a halotti anyakönyvi kivonatok nem bizonyítják megfelelően, hogy jogosulatlan szavazatokkal lett a csaló Bidé az USA elnöke?
Zia
2021-02-01 at 11:04
Jó ürügy bidének háborút indítani.