Pesti Srácok

"A hűségről mindketten sokat beszélhetünk" - Fricz Tamás és Berszán György a jobboldali keménymag nagy küzdelméről

Különleges beszélgetést hoztunk össze Fricz Tamás politológussal, a civil közélet meghatározó alakjával és Berszán Györggyel, aki a Magyar Nemzet véleményrovatának vezetőjeként 24 éve formálja a konzervatív közvéleményt. Az apropó Berszán friss Mikszáth-díja és a Fricz Tamás által elmondott nem mindennapi méltatás volt, ám Huth Gergely ennél sokkal mélyebbre ásott, így a szellemi közösségünk legfőbb kérdése került a terítékre: honnan jöttünk és hova tartunk? A velős válaszok sorában Fricz Tamás leszögezte: "Eljöhet még az az idő, amikor a konzervatív keménymagra újra nagy szükség lesz!"

"A Békemenetekkel bebizonyítottuk, hogy a civil oldal ereje nélkülözhetetlen a nemzeti kormányzás számára. Ez az óriási erő, ha kell, újra meg újra összeáll. Maga Orbán Viktor erősítette meg nekem, mennyire megváltozott az addig lekicsinylő hangnem Brüsszelben, amikor 2012-ben először vonult ki több százezer ember, a választott kormánya védelmében" - mondta Fricz Tamás, korábban többek közt a Magyar Tudományos Akadémia, ma pedig az Alapjogokért Központ munkatársa, aki ismert publicistaként és civilként is sokat tett az elmúlt évtizedekben, többek között a Civil Összefogás Fórum egyik alapítójaként, szóvivőjeként. Hozzátette:

A konzervatív keménymagra már csak azért is szükség van, hogy mindig figyelmeztesse a tábort: a veszély nem múlt el, 34 évvel a rendszerváltás után is elképesztő figurákat küld ránk a baloldal. Eltartott kisujjak helyett határozottság kell ilyen nehéz időkben!

 

Berszán György három évtizede írta első cikkét a Magyar Nemzetbe, a 2000-es lapegyesítés óta a véleményrovat vezetője, amit csak a G-napos árulás után kellett egy időre feladnia. Így nem túlzás azt állítani, hogy személyesen is formálta a polgári oldal gondolkodását.

PestiSracok facebook image

A rovatunk ma is nyitva áll Fricz Tamás és a karakán álláspontok előtt, mint ahogy nehéz időkben mindig is teret adtunk az útkeresésnek és az előremutató gondolatoknak.

 

mondta Berszán György a műsorban, felidézve, hogy a 2002-es és a 2006-os választási kudarc után hosszú véleményvita indult a nemzeti táboron belül az okokról és a jövő helyes útjáról.

 

Lesz-e sajtó 30 év múlva?

 

Huth Gergely rákérdezett G. Fodor Gábor politológus és több más jobboldali korifeus időről-időre visszatérő álláspontjára, miszerint a sajtó, mint önálló szakma és iparág bevégezte szolgálatát, a jövőben csak a közösségi médiában zajlanak majd a közéleti viták és küzdelmek.

Borzasztó leegyszerűsítése ez a helyzetnek, bár van igazság is benne. A jóslat ebben a formában mégsem fog beteljesülni, média lesz, ha más formában is!

 

– mondta Berszán György. Fricz Tamás ehhez azt tette hozzá:

Nem véletlen, hogy a globális mainstream első helyen kedvenc lapjaiban közli üzeneteit és az ideológiáját, Mi sem adhatjuk fel pozícióinkat!

 

Fricz Tamás a Horn-Kuncze-kormány által tönkretett és ellehetetlenített nemzeti média újraindulásának korszakát, az ezredfordulót felidézve azt is elmondta Berszán Györgynek, hogy

A hűségről mindketten sokat beszélhetünk. Amikor te szerkesztő lettél, egy-két napon belül már kaptál is tőlem egy cikket. Ez azóta sem változott.

 

A Batthyány Lajos Alapítvány Mikszáth Kálmán díjának átadásáról, az ott elhangzott méltatásokról és a többi díjazottról a Magyar Nemzet tudósításában olvashatnak bővebben.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.