A Sukoró-ügy a kezdetektől egyértelmű volt: egy rossz földet cseréltek egy drága, velencei földre – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az Egyenes Beszédben. Molnár Csaba DK-alelnök szerint viszont ártatlan, becsületes embereket ítéltek el, akiknek csupán egyetlen bűnük volt: nem akartak hamisan tanúzni Gyurcsány Ferenc ellen.
A Sukoró-ügy a kezdetektől egyértelmű volt: egy rossz földet cseréltek egy drága, velencei földre – jelentette ki Hadházy Ákos az Egyenes Beszédben. Az LPM társelnöke szerint józan paraszti ésszel is belátható, hogy a magyar államot komoly kár érte (volna – a szerk.). Azt ugyanakkor hozzátette: az eltűnt pénzösszegek nagyságához képest nem születtek súlyos ítéletek. Hadházy felidézett egy 2010-es cikket, amelyben a Fidesz azt állította, hogy 13 ügyben lesz komoly elszámoltatás, ehhez képest azonban nem születtek komoly eredmények.
Molnár Csaba szerint azonban a kezdetektől koncepciós eljárás volt a Sukoró-ügy
Az elejétől fogva koncepciós eljárás volt a Sukoró-ügy Molnár Csaba szerint. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az Egyenes Beszédben azt mondta, hogy ártatlan, becsületes embereket ítéltek el, akiknek csupán egyetlen bűnük volt: nem akartak hamisan tanúzni Gyurcsány Ferenc ellen. A DK politikusa azt is hozzátette, hogy a két fő vádlotton akar bosszút állni a rendszer, ezért a kormányváltás után azonnal szabadon kell engedni őket, valamint teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlást kell adni nekik. Molnár Csaba szerint a Sukoró-ügyben valójában senki sem bűnös, mert a szereplők egy olyan beruházást akartak létrehozni, amely munkahelyeket teremt az embereknek. Szerinte normális helyen ezért inkább kitüntetés járna. A DK európai politikusa hozzátette: azokkal kapcsolatban kell igazságot tenni, akik eljátszották a vérbíró és az ügyészek szerepét. Velük szemben tisztességes eljárásban kell ítéletet mondani – fűzte hozzá a politikus.
Eközben a 24.hu azt írta, hogy 2006-ban vezető beosztást kapott az igazságügyi tárcánál a Sukoró-per bírája, akit most elmarasztaló ítélete miatt bűnösnek nevez az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc.
„Ők ártatlanok. Tudom, mert ismerem az ügyet és az eljárást. A nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök. De jön majd új kor. Új kormány. A meghurcoltakat szabadon engedjük és teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást fognak kapni. A bűnös eljárásban résztvevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk”
– így reagált Gyurcsány Ferenc arra, hogy a Kúria a sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezetőit jogerősen három, illetve két és fél év letöltendő börtönre ítélte. A sukorói kaszinóberuházás miatt indult büntetőügy – amelyben az ügyészség Gyurcsányt is meggyanúsította, vádat azonban nem emelt ellene – fordulatosan alakult: a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében Tátrait, az MNV volt vezérigazgatóját hűtlen kezelés kísérlete miatt négy, Császyt, a cég egykori értékesítési igazgatóját három és fél évre ítélte. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla viszont bűncselekmény hiányában mindkettőjüket felmentette. Az ügy így került a Kúria elé. Szóbeli indoklásában a Kúria Molnár Gábor vezette tanácsa hosszan bírálta a másodfokú felmentő ítélet hiányosságait. A két elítélt egykori állami vezető pedig az eljárást kritizálta az ítélethirdetés után, mondván, hogy a bíróság pártosan járt el. Szerintük az ügyészség által kiválasztott Szolnoki Törvényszék egy „alkotmánysértő, törvénysértő, koncepciózus eljárásban” ítélte el őket, a Kúria pedig most a törvényszék szerintük botrányos ítéletét fogadta el.
„Ez a per pontosan ugyanígy folyt volna le a Rákosi-rendszerben vagy a Kádár-éra hajnalán is”
– írta közleményében Tátrai és Császy. Majd következett Gyurcsány, aki az eljárás résztvevőinek felelősségrevonását ígérte, amikor azt írta,
„akik bűnösen kiszolgálták Orbán rendszerét, nem számíthatnak megértésre.”
Egy apróság azonban elkerülte a figyelmét: a Kúrián elmarasztaló döntést hozó bírói tanácsot elnöklő Molnár Gábor a Gyurcsány-kormány alatt vezető pozíciót töltött be az Igazságügyi Minisztériumban. Egészen pontosan a tárca Büntetőjogi és kegyelmi ügyekért felelős főcsoportfőnöke volt 2006-tól, addig ügyészként dolgozott. A főcsoportfőnöki beosztás lényegében a helyettes államtitkári besorolásnak felelt meg akkoriban.
Forrás: atv.hu,. 24.hu, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS