Óbudán, a Csúcshegyen már régóta lobbiznak a lakók azért, hogy legyen közművesítve a terület, de eddig ez nem történt meg. Pedig voltak már tűzesetek is a környéken, amit víz híján oltani nem volt egyszerű. A DK-s polgármester most mégsem a lakók hangját hallgatja meg, hanem uniós forrásból építene ki farmokat, hogy elkerülje a környék elvárosiasodását. Pedig az egész környék egy kúthoz jár vízért, ami több mint aggasztó.
Illegális szemétlerakók, illegális építkezések, a víz- és csatorna, a gázvezeték hiánya keseríti az óbudai Csúcshegyen élők életét. Ha kigyullad egy épület, akkor az biztosan le is ég; a tűzoltók csak azt tudják megakadályozni, hogy átterjedjen a szomszédos épületekre. Ez ma a Csúcshegy, amelynek közel ezer lakója azért küzd, hogy vegye emberszámba őket Óbuda és a főváros vezetése. A lakosság több petíciót indított már. A hegy belterületbe sorolásáért is küzdenek, a DK-s Kiss László által vezetett önkormányzat viszont egészen másban utazik: egy uniós farmprogrammal foglalkozik, ami viszont a helyiek számára érdektelen.
Óbuda a közelmúltban nyert el 176 564 700 forint támogatást az EU-tól. A pénzből kidolgoz és tesztel egy úgynevezett városi farmmodellt, lakhatási lehetőség nélkül. Kissék ezt azzal indokolják, hogy zöldíteni akarják a kerületet és támogatják a helyi közösséget, megakadályozzák a városias jelleg továbbterjedését. A projektben feltérképeznek például olyan elhagyatott területeket, amelyek alkalmasak lehetnek fenntartható földhasználatra. A helyiek elkerekedett szemmel néznek erre: azonkívül, hogy semmit konkrétumot nem tudnak a lakóhelyüket érintő projektről, csak legyintenek Kissék újabb tervére, ami szerintük banálisan egyszerű dolgokban fog kimerülni, hiszen a helyszínen nincs víz, agyagos a talaj és szeles a környék. Nem beszélve arról, hogy a kutak is kiszáradóban vannak, ahogy a környező erdő is.
Jelenleg egy közkút szolgál ki körülbelül ezer embert a hegy alján. Onnan hozza fel idős és fiatal is a háztartásába, biciklivel vagy autóval a meredek oldalon, akár a hegy tetejére. Gyakorlatilag a nap minden órájában találni a kútnál valakit, aki éppen használja. Arra kaptunk ígéretet az önkormányzattól, hogy a tetőhöz közel is létesítenek egy kutat, hogy ne kelljen ezt a távolságot napi szinten megtegyük. A mai napig nem készült el
– panaszolják a helybéliek. Az illegális építkezés is gondot jelent, ugyanis jogszabályi háttér hiányában ilyen is akad bőven. A csúcshegyi ingatlanok közül számos még az 1900-as évek elején épült és kapta meg a lakóingatlan státuszt, amikor még a jelenlegi bel- és külterületi szabályozások nem is léteztek. Ma gombamód szaporodnak a területen a “felhőkarcolók” vagy társasházak a térség szabályozatlansága miatt.
Forrás/Fotó: Metropol
Facebook
Twitter
YouTube
RSS