Az Európai Unió sokat tehet azért, hogy beköszöntsön a Közel-Keleten a béke, és azok, akik ma menekülnek, hazatérhessenek a hazájukba. Szíriában a háború előtt közel kétmillió keresztény élt, több százezren a mai napig ott maradtak. Köztük egyházi vezetők, akik segítenek megtartani az emberekben a reményt és a hitet. De az ISIS (Iszlám Állam) számtalan keresztényt hurcolt el, kínzott meg brutálisan és végzett ki –ők a mai modern kori háborúk mártírjai. Az üldözött keresztények az utolsók, akik útra kelnek a hazájukból, a végsőkig kitartanak, még akkor is, ha lerombolják házaikat, templomaikat. Röghöz kötöttek. Ők értik, hogy az otthonnak nincs alternatívája. Szerdán este ezekről a kérdésekről, azaz a közel-keleti konfliktus keleti keresztény közösségekre kifejtett hatásairól tartottak konferenciát Brüsszelben az Európai Parlamentben. Hölvényi György magyar európai parlamenti képviselő, az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának társelnöke meghívására személyesen mesélte el saját és üldözött közössége történetét Jean-Clément Jeanbart, Szíria melkita görögkatolikus püspöke. Jeanbart püspök a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva azt mondta, őszintén bízik abban, hogy az Európai Parlament befolyását, lehetőségeit bevetve politikai megoldásokkal elősegíti a békét és a fundamentalizmus visszaszorítását Szíriában.
Szíriában százezrek haltak meg a háború következtében és milliók menekülnek a mai napig. Magyarország után Brüsszelbe is ellátogatott, hogy segítséget kérjen. Ehhez, jól tudja, hogy el kell mondania saját, és több százezres keresztény közösségének a történetét. Rajta keresztül szerezhetünk itt, Európában valós információkat arról, mi történik Szíriában – mondta a PS-nek Hölvényi György EP-képviselő, Közel-Kelet szakértő.
Nagyon fontos üzenetet hozott, ami az Európai Parlament keresztényüldözésről szóló konferenciájának is a témája volt: hogy a testvérháborút ne komplikálja a nemzetközi közösség azzal a politikával, amit és ahogy folytat. Nagyon sokat lehet tenni úgy, ahogy azt a magyar kormány teszi. Többek között egy iskola felépítését finanszírozzuk
– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, fontos célkitűzés és ennek a lehetőségeit is keressük, hogy a felszabadult területekre, ahol a biztonsági helyzet ezt megengedi, oda idővel vissza lehet térni. Ezeket a városokat, országokat újra lehet és újra kell építeni.
Jeanbart püspök a találkozónk során arról is mesélt, hogy Dél-Amerikába befogadott, üldözött keresztények már vissza is tértek Aleppóba, mivel az otthonnak nincs alternatívája
– mesélte az EP képviselő. A teljes szír keresztény közösség a háború előtt körülbelül 1,6-1,7 milliós volt. Több százezren vannak ma is Szíriában, a többiek menekülnek, a világ legkülönbözőbb tájain. Azt kell megérteni, hogy itt egy több ezer éves kultúráról van szó, több ezer éves hagyományokról, és a szír keresztény közösség sokkal röghöz kötöttebb, sokkal nehezebben indul el – mutatott rá Hölvényi. Hangsúlyozta: a keresztények, amíg csak tehetik, otthon maradnak. Az egyházi vezetőik az utolsó pillanatig kitartottak. Többen mártírhalált szenvedtek, mert elvitte, bestiálisan megkínozta és kivégezte őket az ISIS. Ott maradtak az ortodoxok, a melkiták, a protestáns vezetők, és ez az, ami a mai napig a reményt adja – fogalmazott Hölvényi György.
Ahhoz, hogy ez ne változzon, nagyon fontos, hogy a Nyugat, vagy a nemzetek közössége sokkal hatékonyabban segítsen, mint ahogy jelenleg teszi. Pénz van, de valamiért évek óta nem oda jut el, ahová kellene. Ezen kell változtatni
– húzta alá az EP képviselő. Hangsúlyozta, az az álláspont, megoldás egyedül eredményre vezető, amit a magyar migrációs politika is képvisel. És ez a valódi segítségnyújtás, amire a Közel-Keleten élőknek, a menekülőknek valójában szükségük van. Ők maguk sem akarnak hosszú időn keresztül idegen földön, idegen kultúrában élni, amikor van hazájuk. Nekik az a hazájuk! Ha segíteni akarunk, a béke megteremtésében, és a hazájuk újjáépítésében kell segíteni – vélekedett a szakpolitikus.
Emlékeztetett: nem csak Szíriában, Damaszkusz elővárosában, Butanban is horrorisztikus állapotok vannak. Testvérháború dúl, amibe a legkülönbözőbb erők, a legszélsőségesebb dzsihadista erők és a legkülönbözőbb nemzetközi erők beavatkoznak. Ez csak fokozza a szenvedést. Ami most zajlik Kelet-Butanban, annak is előbb vagy utóbb vége kell, hogy legyen. De a segítségnyújtással nem lehet addig várni, amíg az egész ország területén mindenhol béke lesz, mert addig még további milliók fognak elindulni. A vallásüldözés, ezen belül a keresztények üldözése, soha nem látott méretű, kiterjedésű lett – mondta Hölvényi György. Észak-Koreától, Szaúd-Arábiain át az afrikai országok némelyikéig, a Közel-Keletről nem is beszélve, a vallásuk miatt, elsősorban a keresztényeket csak azért üldözik, mert keresztények.
Ennek a mértéke elképesztő. Csak a tavalyi évben csak a vallása miatt több ezer ember halt meg. Csak Egyiptomban, ahol korábban 6-7 évente ütötte fel a fejét a keresztényüldözés, most 6-7 havonta történnek keresztények elleni inzultusok, támadások. Ez tény! – jelentette ki a politikus.
A szíriai hírek zöme fake news
Jean-Clément Jeanbart, Szíria melkita görögkatolikus püspöke azért is látogatott el személyesen az Európai Parlamentbe, hogy saját megélt tapasztalataival hazudtolja meg a médiában megjelenteket Szíriáról, a szír állapotokról. Ami a hírekben megjelenik, annak a 80-85 százaléka hazugság, fake news – hangsúlyozta Jeanbart püspök. Véleménye szerint az uniós tagországok és a nemzetközi közösség összefogása által véget lehetne vetni a háborúnak. Többször is szenvedélyesen érvelt amellett, hogy a hívők között testvériségnek kell lennie, hogy a keresztény és a muszlim igen is élhet egymás mellett békében, egymással barátságban.
Ez kell, hogy a célunk legyen, miután a háború véget ér, hogy mindenki hazatérjen, és újraépítsük az országunkat, ahol békében és szeretetben élhetünk
– fogalmazott a görögkatolikus egyházi vezető. A háború előtt Szíria lakosságának 10 százaléka, mintegy kétmillió ember volt keresztény, 2010-re alig pár százezren ezren maradtak. De Aleppónak, ha konszolidálódni akar, szüksége van a kereszténységre, hogy azok az üldöztetésükből hazatérjenek – vélekedett. Vagyis az őshonos keresztények küldetése, hogy a Szentföldet állítsák helyre, és nem az, hogy szétszóródjanak a világban. Jeanbart püspök kiemelte, mennyire fontosak azok a humanitárius programok, amelyek segítik Szíria újjáépítését. Iskolákat, egészségügyi központokat, kórházakat kell építeni, ez az a segítség, amit a Nyugattól várnak. A többit a helyi közösség már maga képes megoldani. Külön megemlítette a magyar kormány segítségét, amely 620 millió forintnak megfelelő euróval támogatta Szíriában az oktatásra és fejlesztésre fókuszáló programot.
Hamarosan megnézheti a konferenciáról készített videóriportunkat is, benne interjúval Jean-Clément Jeanbart püspökkel és Hölvényi György európai parlamenti képviselővel.
Fotók: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS