Az ötvenes évek óta nem állt ilyen közel a háborúhoz Észak-Korea

Észak-Korea vasárnap végrehajtotta hatodik, minden eddiginél erősebb nukleáris kísérleti robbantását. A világ természetes egységesen elítélte és provokációnak nevezte a robbantást, és ezek diplomáciában megszokott eljárások pontosan olyan eredménnyel zárultak, mintha a Hurvey hurrikánt akartál volna szavakkal és közleményekkel megállítani. Nagyon úgy tűnik, hogy Kim Dzsongun rezsimje nagy ívben tesz mindenre és mindenkire. Az észak-koreai diktátornak ez volt eddig legkomolyabb provokációja, amivel az egyetlen fontos támogatójuknak számító Kínának is sikerült nehéz pillanatokat okoznia. Ettől függetlenül egyelőre nem sikerült meggyőzni Pekinget arról, hogy támogassák az amerikaiakat az Észak-Korea elleni fellépésben. Nagy kérdés, mi lesz, ha a szankciók nem hozzák majd meg a várt eredményt, és ha így lesz, szükség lesz-e katonai beavatkozásra. 

Észak-Korea egy év után ismét kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Ezúttal minden eddiginél nagyobbat, még itthon is kilengett a földrengésmérő. A szeizmikus adatok alapján úgy becsülték, hogy míg legutóbb 10, most akár 100 kilotonnás bombát is robbanthattak. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi szájhúzás, felszólítás és elítélés nem ér semmit, eljött az idő, hogy a nagyhatalmak valóban fellépjenek Kim Dzsongun rezsimje ellen. Az azonban nem világos, hogy mi is lehetne a működőképes forgatókönyv, hiszen a térségben az finoman szólva is ellentéte érdekek nem teszik lehetővé egy nemzetközi koalíció felépítését. Az atomkísérlet egyébként nem volt meglepetés, szakértők szerint pedig a robbantás ténye egyáltalán nem rontja tovább az amúgy is feszült helyzetet, csupán casus bellit biztosít arra, hogy tettek is kövessék az eddig üres fenyegetőzéseket.

Mit tehet Trump?

Önmagában a szankciók nem érnek semmit, akkor sem, ha a lehető legdurvábbak. Roy Blunt Missouri szenátora beszélt erről a Fox Newsnak. Erre reagálva Gordon Chang, Észak-Korea szakértő azt mondta, a robbanás erejéből kiindulva simán lehet, hogy valóban hidrogénbomba van a birtokukban, és akkor valóban hatalmas veszélyt jelent a világra. A szakértő azt is elmondta, nem egyszerű szankciók szükségesek, hanem teljes embargó. Chang azt is kifejtette, tisztában vannak azzal, hogy Kína legnagyobb bankja hatalmas szerepet játszott észak-koreai pénzek tisztára mosásában, és rendelkezésre áll a kellő mennyiségű és súlyú információ ahhoz, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek következtében Kína kénytelen lesz fellépni Kim Dzsongun magányos kalózállama ellen. Donald Trump emellett több Twitter bejegyzésben is kihangsúlyozta, “az egyik lehetséges megoldás az, hogy mindenkivel beszüntetik a kereskedelmet, aki támogatja Észak-Koreát”, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok Észak-Korea összes partnerével befagyasztja a kereskedelmi kapcsolatait. Illetve mindenki választhat: USA vagy Észak-Korea.

Kína könnyen bedönthetné a rezsimet

Ez azonban nem tűnik túl reálisnak, ugyanis az amerikaiak nem akarják teljesen magukra haragítani Pekinget. Az amerikai elnök kijelentésére reagálva Geng Shuang, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta, az elnök fenyegetése “elfogadhatatlan”. Kínát amúgy sem lehet megkerülni a válság megoldásában, hiszen kulcsfigurája a térségnek, amit hasonlóan a “hátsó udvaruknak” tekintenek, mint ahogy az Egyesült Államok az amerikai kontinenst. Például ha beszüntetnék Észak-Koreával szemben az olajkereskedelmet, viszonylag gyorsan bedönthetnék a rezsimet és a hadsereget. Tény egyébként, hogy az elmúlt időszakban valóban születtek olyan szankciók, amelyek mellett az Észak-Koreát többnyire fenntartásokkal, de támogató Kína is kiállt: Peking idén több korlátozást is bevezetett például az észak-koreai szénimportra.

Fotó: The Telegraph

Iránnak is?

Ron DeSantis republikánus politikus szintén a Fox News-nak úgy nyilatkozott, aggodalomra ad okot, hogy Dzsongun Irán számára is hozzáférhetővé teheti a technológiát. A rakétatesztek és az atomrobbantás egyik célja ugyanaz: üzenetet küldeni, hogy katonai akció fel se merülhessen a rezsim ellen. A felvonulások fegyverbemutatói is hasonló célt szolgálnak, vagyis azt, hogy megmutassák, hatalmas pusztítást tudna okozni az ország egy hagyományos katonai konfliktus esetén Dél-Koreának, amely pedig az Egyesült Államok egyik legfontosabb térségbeli szövetségese.

Fotó: SBS

Egyetértés van abban, hogy drasztikus lépésekre van szükség

“Az Egyesült Államok kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezésére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is” – közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzo japán kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésük alkalmával. Mások is ezen a véleményen vannak. Egy televíziós interjúban Lindsey Graham republikánus szenátor azt hangsúlyozta, ha a diplomácia kudarcot vall, elkerülhetetlen az amerikai csapásmérés Észak-Korea rakétarendszerére. Jeff Flake arizonai republikánus szenátor szintén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “a kemény retorika nem állítja meg Kim Dzsongunt”. Michael Morell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója úgy vélte, hogy a nukleáris kísérletekkel Kim Dzsongun “meg akarja mutatni, hogy képes egy amerikai várost atomtámadással veszélyeztetni”. Mikor Trumpot arról kérdezték, gondolkozik-e fegyveres megoldásban, annyit válaszolt: „Majd meglátjuk”.  A leghihetőbb még mindig James Mattis amerikai védelmi miniszter kijelentése, mely szerint:

Phenjan erőteljes katonai válaszra számíthat, ha az Egyesült Államok vagy szövetségesei területét észak-koreai támadás éri.

Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök is arról beszélt, hogy az 1950-53-as koreai háború óta nem állt ilyen közel Észak-Korea egy háborúhoz.

Mindenki erőt demonstrál és fegyverkezik

Dél-Korea a Japán felett átlőtt rakétára válaszul Észak-Korea vezetésének kiiktatását gyakorolta el egy hadgyakorlaton, később pedig az amerikai légierő legmodernebb bombázóival hajtottak végre szimulált támadást. Az eset jó apropót szolgáltat egyébként egyes országok haderejének fejlesztéséhez, illetve új katonai megállapodások megszületéséhez is. Dél-Korea például a rakétaprogramjának, valamint saját haderejének további fejlesztéséről állapodott meg az USA-val.   Eközben csendesen Abe Sindzó japán miniszterelnök a kialakult helyzettel indokolta régóta tervezett (és vágyott) hadseregreformját. 

Forrás. Fox News, MTI; Vezető kép: Bloomberg