Kellemes, nyári jeges teával egybekötött beszélgetést tartott az Alapjogokért Központ szerdán, ahol Fricz Tamás beszélt a legújabb kutatásáról, ami a bal-jobb ellentétről és az ezen túlmutató új politikai törésvonalakról szólt. A szakértő kifejtette: felvillant egy új értelmezési lehetőség, nem elvetve az eredeti bal-jobb ellentétek mentén lévő törésvonalakat, de könnyen lehet, hogy napjainkban egy új szemléletre van szükség a folyamatok megértéséhez. Ha ez sikerül, akkor talán arra is fény derül, hogy Merkel asszony miért Timmermanst javasolta az Európai Bizottság élére.
Az Alapjogokért Központ sajtóeseményén Fricz Tamás elmondta: a törésvonal kifejezés általában a legfontosabb ellentétekre utal, olyanokra, amelyek nem rövid távú politikai konfliktusok, hanem a társadalmi csoportok közötti ellentétekből bontakoznak ki.
A szakértő szerint hatalmas fordulat következett be az elmúlt időszakban az által, hogy olyan új törésvonalak jelentek meg, amelyek már nem a bal- és a jobboldal konfliktusa körül, hanem nemzeteken felül alakulnak ki, ezáltal pedig maguk a nemzetek válnak a törésvonalak tengelyeivé. Fricz szerint itt jön a képbe a “lenni, vagy nem lenni” helyzet, ami azt jelenti, hogy a nemzetállamok léte és a nemzetállamok fölött kialakuló szuperállam ötlete csap össze.
Fricz Tamás elmondta: a globalizációs folyamatok hatására létrejött napjainkra egy globális elit, amely erőforrásban, befolyásban, kisugárzásban is nemzetek fölötti erővel rendelkezik, így a nemzetek fölé tud emelkedni.
A szakértő elmondta: ez az elit erős befolyást gyakorol a nemzeti elitre is, hatása pedig olyan mértékű, hogy a jobb- és a baloldali kormányok is csatlakoznak hozzájuk, ami által a baloldali liberális, zöld, illetve a néppárti csoportok is egy platformra kerülnek.
Fricz példaként az oszakai négyest említette, amikor a néppárti Merkel, a liberális Rutte, a szocialista Sánchez és a liberális Macron összeültek, a köztük lévő ellentéteket pedig az előbb említett új törésvonal köti össze.
Vannak olyan politikai érdekek és kihívások, amelyek mentén ezek az erők összefognak, és ezáltal egy új csoportot képeznek
– mondta.
Ellenpéldaként a V4-eket hozta fel, hiszen ez is egy hasonló erőtér. A visegrádi szövetségben négy ország négy különböző irányzatot képviselő kormánya dolgozik együtt, akik viszont a nemzetállamok gondolatát képviselik, illetve a nemzeteket tartják a gazdasági és politikai lét alapjának. Korunk nagy kérdése pedig az, hogy mi lesz az EU jövője.
A szakértő szerint az új erőközpontok megértése érdekében már leginkább azt kell megnézni, hogy ki kivel szövetkezik, ettől lesz ugyanis látható, hogy mik is a valódi szempontok.
Fotó: Soós Lajos/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS