Bangóné Borbély Ildikó próbált ismét kőkemény lenni és megvillantani a benne élő tökéletes demagógot, amely majdnem sikerült is, hiszen véletlenül az egészségügy került szóba a parlamenti felszólalásában. Csúszott azonban egy pici hiba az értékelésébe és a vagdalkozásába, ugyanis válaszadó is volt a túlsó oldalon, Rétvári Bence pedig tételesen cáfolta Bangóné szavait és helyretette a korábban a kettős állampolgárság ellen kampányplakáton buzdító és az MTVA-székházban színészkedő szocialista politikust. Rétvári az egészségügyért aggódó Bangónét emlékeztette arra, hogy a szocialista kormányzás alatt, 2010 előtt elvettek egyhavi bért az egészségügyi dolgozóktól, 6 ezer embert az utcára tettek és 16 ezer kórházi ágyat szüntettek meg. Rétvári állítása szerint a Fidesz-KDNP kormány ezzel szemben azon dolgozik 2010 óta, hogy anyagilag is elismerje az ágazatban dolgozók munkáját: ebben a ciklusban 72 százalékos béremelés volt és 70 kórházat sikerült részben vagy egészben felújítani. Az azonnali kérdések és válaszok több érdekes vitát is hoztak.
Varju László (DK) az Agrárminisztérium államtitkárától azt kérdezte: kiderült-e már, hogy milyen szennyeződés érte a napokban a Duna újpesti részét, amelynek eredményeképpen élénk türkizkékre színeződött el a víz és maró szag volt érezhető.
Mennyire volt ártalmas a szennyeződés, felderítették-e a szennyezőt, és mit kívánnak tenni a “szennyező fizet” elv érvényesítése érdekében?
– sorolta kérdéseit.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta: november 18-án a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vonult ki, a mintavétel alapján azonban a helyszínen már nem volt kimutatható szennyező anyag. Hozzátette: a további vizsgálatok határérték feletti szennyezést nem mutattak, így a Fővárosi Csatornázási Művek folytatja a további felderítést.
Ungár Péter (LMP) arra kérdezett rá: milyen eredményt hozott a gyermekek otthonápolási díjára való jogosultság felülvizsgálata.
Hány konkrét vizsgálatot végeztek, és ha elvették, milyen indokkal vették el a juttatást?
– sorolta kérdéseit. Bírálta azt is, hogy legfeljebb 58 ezer forintot kapnak azok, akik nem gyermeküket, hanem egyéb hozzátartozójukat ápolják otthon.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára. Fotó: MTI/Kovács Attila
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a kormány 30 százalékkal emeli az ápolási díjat. Akik pedig gyermeküket gondozzák, idén 100 ezer forintot, jövőre viszont 124 ezret kapnak, míg juttatásuk 2022-ben eléri majd a minimálbér összegét. Emlékeztetett: az emelést az ellenzék nem fogadta el, mert fontosabb volt “sípolni”. Minderre a büdzsé 2010-ben még 15 milliárd forintot biztosított; tavaly már 27 milliárdot, míg idén 45-öt, jövőre pedig 55 milliárdot fog.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arra kérdezett rá, miért nem tudta senki, hogy a kormány konzultációt folytatott a klímakérdésről. Választ várt arra is, hogy eddig hányan töltötték ki az ívet. Egy felmérést idézve azt mondta: az emberek 80 százaléka szerint az egyik legfontosabb probléma a klímaváltozás, amellyel sokkal többet kellene foglalkozni.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kijelentette: mivel ma zárult a kitöltési határidő, érdemi tájékoztatást még nem tud arról adni. Türelmet kér, és elmondta: a válaszokat feldolgozzák és tájékoztatást adnak arról, valamint figyelembe veszik a stratégia készítésekor.
Az unió által előírt egyeztetési formáról van szó
– mondta, és kijelentette: a kormány kiáll a teremtett világ megóvása mellett.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az év első 10 hónapjában 350 ezer illegális határátlépőt fogtak el a török hatóságok, a görög szigetek is migránsokkal telítettek. Hozzátette: az Európa-környéki konfliktusok pedig továbbra sem a migrációs válság megoldása felé mozdulnak. Ezért szerinte a nemzetközi szervezeteknek, különösen az uniónak végre változtatni kellene migrációs politikáján, segítve az otthonukat elhagyók hazatérését, az elindulás megelőzését.
Hogyan tudja kezelni az ország a növekvő nyomást?
– kérdezte.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte: a migráció kérdésében a helyzet egyre súlyosabb. Idén Törökországban mintegy 60 százalékkal több illegális migránst fogtak el, mint tavaly. A legtöbben már nem Szíriából érkeznek, hanem Afganisztánból és Pakisztánból. A Balkánon is romlik a helyzet: több, mint 100 ezer illegális bevándorló mozog ott. A helyzet megoldása továbbra is a török elnök kezében van – jelentette ki –, mert Brüsszel felelőtlen politikát folytatott, nem történt érdemi lépés a külső határok védelméért.
Bencsik János (Jobbik) arra mutatott rá: az Állami Számvevőszék szerint az egészségügyi intézményekben nem átlátható a közpénzfelhasználás. A legrosszabb helyzetben szerinte a Jahn Ferenc kórház van, ahol a sürgősségi ellátásra is rendszeresek a panaszok. Fertőzésekről, a nővérszállókon tapasztalt rossz állapotokról, ágyi poloskákról is beszámolt.
Mit kívánnak tenni mindezek ellen?
– kérdezte. Bencsik János felszólalása végén Rétvári Bence államtitkárnak egy mikuláscsomagot adott át, amelyben a kórház nővérszállóján kémcsövekbe összegyűjtött ágyi poloskák voltak.
Rétvári Bence úgy felelt: 2018-ban 120 millió forintból újították fel az említett kórház sürgősségi belépési pontját, amelynek további részei is megújultak. Nem tagadta, hogy vannak még feladatok, rámutatott ugyanakkor arra: ezért indították el az Egészséges Budapest programot. Beszámolt diagnosztikai berendezések vásárlásáról, de arról is, hogy nővérszállók fejlesztésére is programot indítottak.
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, hogy a kormány milyen megoldásokat kínál a gyógyszerhiány ellen.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kijelentette: az a cél, hogy minden beteg számára biztosítani tudják a gyógyszereket. Hozzátette: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet folyamatosan vizsgálja, hogy milyen gyógyszerekből milyen készletek állnak rendelkezésre, mikre van szükség, illetve milyen helyettesítő gyógyszereket lehet behozni.
A Lezsák Sándor “megalomániájáról” beszélő Brenner Koloman (Jobbik) azt kifogásolta, hogy súlyos és aránytévesztő beruházásokat hajtanak végre a Lakitelek Népfőiskolán.
Az Országgyűlés alelnöke az elmúlt években közel 35 milliárd forintot kapott az adófizetők pénzéből erre a projektre
– fogalmazott. Az ülésteremben tartózkodó többi képviselő reakcióira válaszul szavait azzal folytatta, hogy a Jobbik mindig kiállt a népfőiskolai gondolat mellett, mert “nekünk, ellentétben a bekiabáló hazaárulókkal” fontos a szegényebb családból származó tehetséges fiatalok támogatása.
A Lakitelek Népfőiskolának adott pénzből 3152 magyar település közművelődési támogatását meg lehetett volna duplázni három évre
– mondta.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára visszautasította az elhangzottakat. Azt mondta, hogy a rendszerváltozásnak Lezsák Sándor volt az egyik kulcsfigurája, Lakitelek pedig az egyik kulcshelyszíne.
Lezsák Sándor a saját jövőjét is kockáztatta azzal, hogy a rendszerváltozás egyik legjelentősebb találkozóját összehívta
– emelte ki.
Az alelnök folyamatosan próbált segíteni a lakiteleki népfőiskolának abban, hogy túléljen és hitelesen képviselje a nemzeti gondolatot. Lezsák Sándor egy fillért nem kap a népfőiskolához érkező összegből; ő forrásokat igyekszik teremteni egy most már egyházi tulajdonú intézménynek
– emelte ki.
Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt: a Mátrai Erőműben történt szennyeződés kapcsán a helyiek válaszokat várnak, hogy ivóvízkútjaik, termőföldjeik szennyezettek-e.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette: az ellenőrzések során egy alkalommal tapasztaltak a hatóságok határérték-túllépést, azóta viszont semmilyen rendellenesség nem tapasztalható. Viszonválaszában a képviselő a csernobili atomkatasztrófát felidézve hangsúlyozta: az emberek családjuk egészségéért aggódnak és azért félnek, mert nem kapnak információkat. Egy palack vizet adott át a miniszternek, amelyet elmondása szerint egy olyan helyi kútból hozott, amiből néhány éve még ittak, de most már csak öntözésre és az állatok itatására használják. Gulyás Gergely megjegyezte: egy lignittüzelésű erőmű esetében a radioaktív sugárzás kizárt, ezért arra kérte a képviselőt, hogy rémhírekkel ne próbálja meg megzavarni a térségben élőket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS