Baán László: A Liget saját maga kéri, hogy ekképpen újuljon meg

A Városliget megújítása igaz kulturális értéket jelent, és Budapestet egészen másképp helyezi majd Európa, sőt, a világ kulturális turizmusának a térképére – erről Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa beszélt a Hír TV A nyolcas című műsorában. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója rámutatott: a Városligetben zajló építkezések nem a zöldterület elpusztítását, hanem a több, mint 100 évvel ezelőtt kialakult hagyomány folytatását jelentik.

Baán László a szívügyének tekinti a Liget-projektet, hiszen több évtizede figyelemmel kíséri a Városliget sorsát. Mint arra az adásban rámutatott, 1944-től a háborús sebek miatt, majd a rendszerváltoztatás utáni bő két évtizedben is erőteljesen lefelé ívelő tendencia volt megfigyelhető a Liget történetében, és végül megszületett az elhatározás, hogy meg kell újítani az egész területet. A miniszteri biztos G. Fodor Gábor műsorvezetőnek elmondta: a Liget-projekt keretén belül zajlott le a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb megújítása, a megújult épületben pedig már több, mint félmillióan jártak.

Maga az épület is felnőtt ahhoz a gyűjteményhez, ami ott van; Európa legrangosabb múzeumai közé kerültünk

– tette hozzá. Baán László elmondta: érdemes volt átgondolni, hogy ha egyszer a Városligetet meg kell újítani, akkor az milyen elvek alapján történjen. A kulturális tartalom megújításának gondolata azért merült fel, mert a Városliget minden európai közparktól különbözik; van egy sajátos egyedi karaktere a miniszteri biztos elmondása szerint.

Zajlik a vita, azt mondják, hogy a Városligetnek meg kell őrizni a közpark jellegét, de én sokkal szigorúbb lennék. A Városliget az maradjon Városliget! Olyan legyen, mint amit a saját története diktál

– emelte ki a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Emlékeztetett: 1866-ban nyílt meg az állatkert, majd a rákövetkező ötven évben kulturális, szórakoztató és rekreációs intézmények sora települt a Ligetbe, vagyis egy olyan speciális közpark lett, amely nagyon gazdag intézményrendszerrel rendelkezik.

Amikor kritikaként felmerül, hogy múzeum épül a Városligetben, akkor azt a bírálók elfelejtik, hogy ott több, mint 120 éve voltak és jelenleg is vannak múzeumok

– tette hozzá Baán László, aki szerint a turistáknak szerte a világban hívó szó az, hogy kulturális negyed. Jelenleg – mint arra rávilágított – egy olyan kulturális negyed újul meg, amelyek Budapestet egészen másképp helyezik majd Európa, sőt, a világ kulturális turizmusának a térképére. G. Fodor Gábor felvetésére, hogy a „kultúravédők” miért támadják a kultúra építését, Baán László elmondta: a Városligetben új épületet emelni a régiek helyén az nem a zöldterületek elpusztítása, hanem annak a hagyománynak a folytatása, ami 100-120 éve kialakult. A támadások okát abban látja, hogy az új városvezetés az egyik identitását a zöldpolitikában találta meg: ennek lett egy pillére a Liget-projekt ellenzése, a zöldfelületek védelme érdekében.

Azt gondolom, hogy – és ez ritka is, ha még el is hangzik – azért önmagában a kulturális intézmények ellen fellépni, ez teljesen abszurd volna. Az hangzik el, hogy miért pont ide, hogy lehet az, hogy egy parkba zöldet telepítenek, hol lenne ilyen a világban, és akkor azt szoktam mondani, hogy ennek van egy nagyszerű esettanulmánya: ki kell sétálni a Városligetbe, mert a Városliget története az önmagában az igazolás arra, hogy csak itt, nem másutt, és csakis itt kell ezt a hagyományt folytatni és egy XXI. századi nyelven újrafogalmazni

– mondta el Baán László. A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a Városligetnek kulturális tartalmát és arculatát nem a mostani kormány találta ki, hanem az több,mint 100 éve létezik. Úgy fogalmazott: a Liget saját maga kínálja föl, sőt, kéri, hogy ekképpen újuljon meg, úgy szeretne megújulni, amilyen, így nem véletlen, hogy a Liget-projekt része a régi épületek megújítása és a lepusztult, ronda épületek helyett az újak építése.

Forrás: Hír TV