A Városliget megújítása igaz kulturális értéket jelent, és Budapestet egészen másképp helyezi majd Európa, sőt, a világ kulturális turizmusának a térképére – erről Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa beszélt a Hír TV A nyolcas című műsorában. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója rámutatott: a Városligetben zajló építkezések nem a zöldterület elpusztítását, hanem a több, mint 100 évvel ezelőtt kialakult hagyomány folytatását jelentik.
Baán László a szívügyének tekinti a Liget-projektet, hiszen több évtizede figyelemmel kíséri a Városliget sorsát. Mint arra az adásban rámutatott, 1944-től a háborús sebek miatt, majd a rendszerváltoztatás utáni bő két évtizedben is erőteljesen lefelé ívelő tendencia volt megfigyelhető a Liget történetében, és végül megszületett az elhatározás, hogy meg kell újítani az egész területet. A miniszteri biztos G. Fodor Gábor műsorvezetőnek elmondta: a Liget-projekt keretén belül zajlott le a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb megújítása, a megújult épületben pedig már több, mint félmillióan jártak.
Maga az épület is felnőtt ahhoz a gyűjteményhez, ami ott van; Európa legrangosabb múzeumai közé kerültünk
– tette hozzá. Baán László elmondta: érdemes volt átgondolni, hogy ha egyszer a Városligetet meg kell újítani, akkor az milyen elvek alapján történjen. A kulturális tartalom megújításának gondolata azért merült fel, mert a Városliget minden európai közparktól különbözik; van egy sajátos egyedi karaktere a miniszteri biztos elmondása szerint.
Zajlik a vita, azt mondják, hogy a Városligetnek meg kell őrizni a közpark jellegét, de én sokkal szigorúbb lennék. A Városliget az maradjon Városliget! Olyan legyen, mint amit a saját története diktál
– emelte ki a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Emlékeztetett: 1866-ban nyílt meg az állatkert, majd a rákövetkező ötven évben kulturális, szórakoztató és rekreációs intézmények sora települt a Ligetbe, vagyis egy olyan speciális közpark lett, amely nagyon gazdag intézményrendszerrel rendelkezik.
Amikor kritikaként felmerül, hogy múzeum épül a Városligetben, akkor azt a bírálók elfelejtik, hogy ott több, mint 120 éve voltak és jelenleg is vannak múzeumok
– tette hozzá Baán László, aki szerint a turistáknak szerte a világban hívó szó az, hogy kulturális negyed. Jelenleg – mint arra rávilágított – egy olyan kulturális negyed újul meg, amelyek Budapestet egészen másképp helyezik majd Európa, sőt, a világ kulturális turizmusának a térképére. G. Fodor Gábor felvetésére, hogy a „kultúravédők” miért támadják a kultúra építését, Baán László elmondta: a Városligetben új épületet emelni a régiek helyén az nem a zöldterületek elpusztítása, hanem annak a hagyománynak a folytatása, ami 100-120 éve kialakult. A támadások okát abban látja, hogy az új városvezetés az egyik identitását a zöldpolitikában találta meg: ennek lett egy pillére a Liget-projekt ellenzése, a zöldfelületek védelme érdekében.
Azt gondolom, hogy – és ez ritka is, ha még el is hangzik – azért önmagában a kulturális intézmények ellen fellépni, ez teljesen abszurd volna. Az hangzik el, hogy miért pont ide, hogy lehet az, hogy egy parkba zöldet telepítenek, hol lenne ilyen a világban, és akkor azt szoktam mondani, hogy ennek van egy nagyszerű esettanulmánya: ki kell sétálni a Városligetbe, mert a Városliget története az önmagában az igazolás arra, hogy csak itt, nem másutt, és csakis itt kell ezt a hagyományt folytatni és egy XXI. századi nyelven újrafogalmazni
– mondta el Baán László. A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a Városligetnek kulturális tartalmát és arculatát nem a mostani kormány találta ki, hanem az több,mint 100 éve létezik. Úgy fogalmazott: a Liget saját maga kínálja föl, sőt, kéri, hogy ekképpen újuljon meg, úgy szeretne megújulni, amilyen, így nem véletlen, hogy a Liget-projekt része a régi épületek megújítása és a lepusztult, ronda épületek helyett az újak építése.
Forrás: Hír TV
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-12-02 at 13:33
Vagy 7-8 éve jártam a Ligetben. Óvatosan kerülgetve a póráz nélkül futtatott, bokámat szaglászó kutyákat, valahol a liget közepén egy nagyméretű, erősen lerobbant szocreál épületegyüttest láttam rozsdás kerítés mögött, amely leginkább egy alföldi mezőgazdasági telep elhagyott gépállomását idézte. Tovább menvén, érdekesnek találtam, ezért fel akartam menni a régi kis földalatti önmagában búsuló funkciótlan hídjára, amikor az első lépcsőfokon leírhatatlan bűz riasztott vissza, amely a lépcső tetején üldögélő hontalan személyből áradt. Ijedten visszafordultam. De a pesti lumpen alprolinak ez a Liget kell. Mi lenne, ha visszakapnák úgy, ahogy Demczky ránkagyta anno? Kell nekünk erőltetni, hogy Ervinke, megkapod a tekszínhabos epret, ha hajlandó vagy megenni a csokitortát! (És még kapsz 50 milliárdot is lélegeztető gépre!)
Szabó László
2019-12-02 at 13:31
A proli irigységből cselekszik. De ezért nem ő a hibás, ilyen a természete. Még csak nem is a bujtogatóik, hanem a demokrácia. Aki megkérdezi a proletároktól, hogy szükség van e kultúrára, az megérdemli a választ.
Benedek Károly
2019-12-02 at 11:05
Egyértelmű!
Írjátok alá a PETÍCIÓT, minél tőbben!
Előre az egymillió aláírásért!
"Most az egyszer NEM"
2019-12-02 at 13:31
A Városligethez született, itt 30, 40…80+ éve élő nemzetiek, gyökeresen másképpen látjuk ezt. Bárcsak a petíció aláírói is annyi információ birtokába tudnának kerülni, mint mi, akiknek ablakai alatt hosszú évek óta zajlik a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt https://www.ceginfo.hu/ceg-adatlap/varosliget-zrt-0110047989.html tevékenysége. Hála a technikának, ma már nem lehetetlen megtudni, hogy PONTOSAN kik, PONTOSAN hová, PONTOSAN mit, PONTOSAN mi célból, PONTOSAN mennyi pénzért készülnek MÉG építeni legrégibb közparkunkba. Annyira biztosnak kell-e lenni a „biztosokban”? http://www.nefmi.gov.hu/kultura/2004/hiller-istvan-beiktatta http://valasz.hu/itthon/fejbolinto-miklos-16016 Eleve: az ötletgazdákban? https://www.youtube.com/watch?v=qisMqz6kZlM Akár a japán Magyar Zene Háza vezetőségében? https://a-horn-csalad.eoldal.hu/cikkek/a-mi-orszagunk—.html Ha történelmi léptékben olyan kegyelmi pillanatban van szerencsénk élni, amikor AZOK az ország vezetői, AKIK, bárcsak NORMALITÁSUK ereje érvényesülhetne az ország fővárosa legrégibb közparkja életpálya-modelljének megrajzolásában, még ha „az érdekeltek” – dupla-csavarral – koszlidércekkel takartatják is a lényeget, ill. próbálják elhallgattatni a NORMALITÁS hangját https://magyarhang.org/kultura/2019/03/26/zoboki-gabor-mohok-vagyunk/ Aki nem hiszi, járjon utána!
Borinéni
2019-12-03 at 13:17
igaz!
nagy köszönet a kiállásért, a gondolkodásért!
orygabor
2019-12-02 at 10:09
Fáj nekik, hogy nekik semmi se sikerül, ami nem csoda, hiszen nem is akarnak semmit teremteni. Aki meg építene, az rohaggyon meg.
Ennyi.
csakafidesz
2019-12-02 at 10:06
“Emlékeztetett, 1866-ban nyílt meg az állatkert”
Nagyszerű. Egy szép ketrec kellene ahol a Baánt mutogatják és egy másik ahol japán építészek ugrálnának a lepke formájú papírházaikon.
Benedek Károly
2019-12-02 at 11:06
Fazkalap! Ide evett a fene?!
Kovács Zsuzsa
2019-12-02 at 08:47
Besser Wisser: teljesen így van. Továbbmenve, ennek a rétegnek (ez a proli, mondjuk ki! – ls erről Szentesi Zöldi László fantasztikus írását!) a döntő része egyáltalán nem küszködik – bár neki azt mondják nagy tanítói, hogy “nem élsz elég jól”. Sőt, letapossa egymás sarkàt a black friday-n és egzotikus helyeken nyaral. A barátnője mükörmöket csináltat, felfújatja az ajkát és a mellét, és michael cors táskával jár, ő maga edzőterembe, és szét van tetoválva az egész teste. De ugyanaz a reakciója mindenre, ami nem a fogyasztói szükségletek kielégítésének elsődleges tárgya, ahogy elődje reagált mindenre, ami nem a vegetatív szükségletek kielégítésére volt alkalmas. A ‘70-es évek második felében voltam gimnazista, akkor az volt a 4. osztályos történelemkönyvünkben – ez valamiért nagyon megmaradt bennem – h a milleneumi készülődéskor a “kizsákmányoló osztályok”, ahelyett h a munkásosztály életszínvonalát emelték volna, pazarló építkezésekre herdálták el az ország pénzét. Pontosan ugyanez a szöveg most is, a kor viszonyaihoz igazítva. Most mindenkinek saját lélegeztetőt és ct-t akarnának inkább.
Kovács Zsuzsa
2019-12-02 at 08:57
Kiegészítve és erősen korrigálva azzal, hogy a múlt század elején valóban tűrhetetlen sorban élt a magyarság nagyon jelentős része. Ls erről Sinka István: A fekete bojtár vallomásai című könyvét, ami kötelező olvasmány kéne legyen.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-12-02 at 09:28
Szívszorító az akkori szegények helyzete. Csak egyet ne felejtsünk: abban az időben Hazánkban kisebb volt a nyomor, mint sok, azóta kivakaródzott és bennünket dölyfösen lenéző országban (Norvégia, Finnország, Olaszország, stb.). Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy az antibiotikumok felfedezése előtt Hazánkban több volt a fertőző betegségek miatti haláleset, mint napjainkban Svájban.
Benedek Károly
2019-12-02 at 11:09
A prolit legprecízebbeb Mensáros László színművész jellemezte a naplójában.
Veritas Samu
2019-12-02 at 07:09
Támogatom!A liberálbolsi-neonácik mindent elleneznek ami kultúra-mindent,ami előrevisz.Ők csak a romboláshoz értenek.Még most is a bűzös drogtanyát sírják vissza,a lepusztult ápolatlan,roskadozó helyszínt.Meg kell érteni őket-a politikusaikat-ez az ő világuk.
Besser Wisser
2019-12-02 at 08:10
Kiegészítem: megcélozzák azt a népréteget- a potenciális szavazóikat- akiket mozgósítanak azzal, hogy mindent, ami igazi értéket jelent, azt úgy tüntetik fel, hogy “nézzétek, emiatt küszködtök”. Nem amiatt, mert alkoholozil, drogozik, és az élete értelmét a fogyasztásban látja, hanem amiatt, mert ápoljuk értékeinket, és szeretnénk azt gyarapítani. Az már az aljasság, hogy mindezt a “környezet védelem, a zöld felület “köntösébe bújtatva.