Talán érdemes egy pillantást vetni Belgiumra vagy Hollandiára annak felismeréséhez, mit tekint értéknek az Európai Unió: az eutanáziát, abortuszt, no-go zónákat – amelyek számos iszlamista terroristák neveltek ki -, és ahogy Ferenc pápa is rámutatott, a negatív születési arányokat – fogalmazta meg Benedict Kiely atya a Magyarország és Európa viszonyával foglalkozó, A homokra épült ház című esszéjében. A konzervatív FirstThings.com-on megjelent írásban hozzáteszi, a kereszténységnek az Európai Unió alkotmányából történő kitagadásának egyenes következménye, hogy a materialista és progresszív elit mára a kulturális és demográfiai űrt migránsokkal kívánja kitölteni. Kiely ugyanakkor arról is ír, semmi nem annyira meghatározó élmény, mint ellátogatni a magyar Parlamentbe, és fölfedezni Szent István koronáját az épület központjában kiállítva. A gesztus, hogy Magyarország első keresztény királyának koronáját az ország házának epicentrumába helyezték, világosan kifejezi, Magyarország volt és lesz keresztény nemzet.
Benedict Kiely A homokra épült ház című esszéjében foglalkozik hazánk európai megítélésével, a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításának hátterével, a materialista uniós bürokratákkal és a migrációval, amellyel az általuk okozott erkölcsi és demográfiai űrt igyekeznek kitölteni. Kiely atya a Nasarean.org alapítója, amely az üldözött keresztények megsegítéséért alapult szervezet. A “nasarean” (názáreti) elnevezés arra az arab “N” betűre utal, amelyet a keresztények házaira festenek szélsőséges muszlimok megbélyegzésként, akárcsak a hatágú csillagot a zsidók házaira.
A liberálisok szemében Orbán az EU szívét rágó féreg
Benedict Kiely atya “A homokra épült ház” című esszéjében elöljáróban felidézi, ellátogatni Mindszenty bíboros esztergomi szobrához egyfajta tisztelgés a magyar nép szenvedései előtt, amelyeket a XX. században el kellett viselniük.
A bíboros életútja a szabadságért vívott küzdelem, a náci és kommunista elnyomókkal szembeni ellenállás szimbóluma. Mint Kiely felidézi, Mindszenty 1945 és 1973 között Magyarország hercegprímása volt, mindaddig a tragikus döntésig, amelynek köszönhetően VI. Pál pápa megfosztotta őt címétől, engedve az elhibázott vatikáni keleti politikának (Ostpolitik), abban a hiú reményben, hogy ezzel megkönnyítik az egyház helyzetét a kommunista elnyomásban.
Mindszentyt 1948-ban tartóztatta le és vetette börtönbe a kommunista rendőrség, mígnem az 1956-os forradalom és szabadságharc folyamán kiszabadították. A bíborost 62 éve, október 31-én hozták Budapestre. Mindszenty ahelyett, hogy nyáját magára hagyta volna, az amerikai nagykövetségen keresett menedéket, ám a keleti politika ismét engedett: a bíborost Bécsbe száműzték. Az atya arról ír, a jelenleg az EU, valamint a magyar parlament és a lengyel nemzet között folyó vitában érdemes középpontba állítani Mindszenty életének és örökségének emlékét, akit a magyarság még mindig hősként tisztel.
Mint felidézi, ez év szeptemberében az Európai Parlament megszavazta az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarországgal, az EU egyik tagállamával szemben. Az uniós bürokraták szerint ugyanis Magyarország megsérti az emberi és a szabadságjogokat, különös tekintettel a menekültekre és bevándorlókra. A drákói intézkedés megfoszthatja Magyarországot tagállami jogaitól.
Egy olyan nemzet esetén, amely évtizedeken át nyögött az idegen elnyomás előírásaitól és ellenőrzéseitől, az EU lépései „1956-os” érzéseket keltenek
– fogalmaz Kiely.
Az esszé kifejti, Orbán Viktor, “Magyarország harcias miniszterelnöke, akire a liberális elit az EU szívét rágó féregre tekint”, hamar világossá tette, hogy Magyarország nem fogadja el az EU katasztrofális bevándorláspolitikáját, amely engedi migránsok millióit Európába özönleni, ezzel átformálva saját kultúráját, és számtalan szociális problémát okozva. Mint a magyar miniszterelnök is fogalmazott, az EU azért támadja Magyarországot, mert nem akar bevándorlóországgá válni.
A materialista EU-vezetőkkel szemben a magyarok kitartanak keresztény gyökereik mellett
Kiely felidézi, Hölvényi György EP-képviselő nemrégiben úgy jellemezte az az Európai Uniót, mint a “legmaterialistább koncepciót Európában”.
Kijelentésében három pápa szavai is visszhangoznak, nemcsak az uniós alkotmány kudarca miatt, mivel nem ismerték el az alapokmányban a kereszténység jelentős szerepét az európaiság eszmeiségének kialakulásában, hanem azért is, amit Ferenc pápa úgy jellemzett, mint Európa „sterilitása”. Kiely szerint innen a szándék, hogy a kulturális és demográfiai űrt migránsokkal töltsék ki.
A szerző úgy véli, hogy bár népszerűtlen álláspont a materialisták körében, de a valóság Orbán szavainak megfelelően az, hogy a korában kommunista elnyomás alatt szenvedő nemzetek eltérő módon tekintenek a kereszténység Európában betöltött szerepére. Mint hangsúlyozza, az EU elítél egy országot, amely több ezer éve a keresztény nemzetek családjába tartozik.
Kiely felidézi, semmi nem annyira meghatározó élmény, mint ellátogatni a Parlamentbe Budapesten, és fölfedezni Szent István koronáját az épület központjában kiállítva. A gesztus, hogy Magyarország első keresztény királyának koronáját az ország házának epicentrumába helyezték, világosan kifejezi, Magyarország volt és lesz keresztény nemzet.
Miközben az európai elit egyre gyorsabban világiasodik el, olyan jogszabályokat bevezetve, amelyek kihívás elé állítják a család hagyományos meghatározását, a magyar emberek demokratikus úton egy keresztény Magyarországra szavaztak.
Kelet-Európa nem fogadja el a külföldi eljárás újabb formáit sem
Orbán Viktor Magyarországa és a lengyel kormány Kiely szerint szövetségesek a harcban, amelyet annyira agresszíven elleneznek az Európában évtizedek óta domináns materialista és progresszív erők. A görög miniszterelnök Alekszisz Ciprasz nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a 2019-es Európai Parlamenti választások jelentik a túlélésért folytatott küzdelmet az Európa-szerte feltámadó populista pártokkal szemben. Az EU úgy jellemezte Magyarországot, mint amely egyértelmű kockázati tényezővé vált azáltal, hogy rést ütött az európai értékeken.
A szerző szerint e logika mentén a nemzetállamok szuverenitása nem európai érték, sem annak joga, hogy egy ország saját határait ellenőrizhesse, vagy őrködjön a keresztény család fogalma fölött.
Kiely úgy véli, talán érdemes egy pillantást vetni Belgiumra vagy Hollandiára annak felismeréséhez, mit tekint értéknek az Európai Unió: az eutanáziát, abortuszt, no-go zónákat, amelyek számos iszlamista terroristák neveltek ki. És ahogy Ferenc pápa rámutatott, a negatív születési arányokat. Varga Judit, a magyar kormány uniós kapcsolatokért felelős államtitkára arra emlékeztette az EU ezen „értékeinek” senki által meg nem választott őreit, hogy Magyarország egy valódi demokrácia, nem a demokrácia illúziója. És Jézust megidézve hozzátette, erős házat csak szilárd hitre és szilárd értékekre lehet építeni.
Az olyan nemzetek, amelyek évtizedekig szenvedték el a külső elnyomást, és amelyeknek méltó szimbóluma Mindszenty tragikus és hősi alakja, nem homokra építik házaikat, és nem fogadják el a külföldről érkező ellenőrzés újabb formáit, még akkor sem, ha az európai „értéknek” van feltüntetve
– véli Kiely.
Forrás: firstthings.com; Vezetőkép: savemysweden.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS