Bige Lászlóék leállítják az ammóniatermelést a gázárak növekedésére hivatkozva

A Nitrogénművek Zrt. átmenetileg leállítja ammóniatermelését – tájékoztatta a vállalat szerdán az MTI-t. Közleményük szerint az ukrajnai háború rendkívüli helyzetet teremtett az európai és a magyar gazdaságban, a földgázárak megduplázódtak és az energiaellátás biztonságának kockázata is felmerült.

A mezőgazdaság működésének piaci alapjait is beláthatatlan módon befolyásoló kormányzati döntések, például a gabona-exportkorlátozás tovább növelik működési kockázatainkat, így ammóniatermelésünket átmenetileg leállítottuk

– fogalmaznak a közleményben.

A Nitrogénművek folyamatosan monitorozza a helyzetet és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy újraindíthassa termelését és csökkentse a régió műtrágya-importfüggőségét, de a magas energiaintenzivitású ammóniatermelés leállítása jelen piaci környezetben elkerülhetetlen volt

– áll a közleményben.

A műtrágyakartell

Mint emlékezetes, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja korábban jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A Nemzeti Versenyhatóság Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. Ez érintette a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-t és a Cargill Magyarország Zrt.-t. A Nitrogénművek a baloldal egyik fő támogatójához, Bige Lászlóhoz köthető. Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árakhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balázs Attila