Rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők irányítják most az Európai Uniót – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, a Magyarország 20 éve az Európai Unióban konferencián Budapesten.
Bóka János azt mondta, az unió legutóbbi öt évének kudarcai abból fakadtak, hogy az irányítást a brüsszeli intézmények határozzák meg, amelyek kivétel nélkül politikai intézménynek tekintik magukat. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is politikai testületként működik, politikai célkitűzésekért dolgozik, s ezek függetlenek a tagállamok politikai akaratától. Minden erőforrást ezeknek a politikai célkitűzéseknek az érdekében használnak fel, ezért politikai konfliktusok alakulnak ki az intézmények és tagállamok között, ez kódolva van a rendszer működésében – mondta a miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ közös rendezvényén.
Hangsúlyozta, a sikeresség mércéje a tagállamok számára az, hogy az unió sikeresebb legyen, mint a tagállamok külön-külön, az intézmények számára viszont az jelenti a sikert, ha erősödik a föderalizáció; ezért, ha nem lenne változás, akkor a következő öt évben tovább csökkenne a tagállamok hatásköre. A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban Bóka János azt prognosztizálta, hogy “lesz egy erős kommunikációs küzdelem és egy számháború”, de valójában a sikerességet az mutatja majd, mennyire lesz zökkenőmentes az intézményi átmenet, valamint képesek-e olyan szempontokat bevezetni, amelyek utóbb megkerülhetetlenné válnak.
A miniszter előadásában emlékeztetett, húsz évvel ezelőtt nemzeti konszenzuson alapuló döntés volt a csatlakozás, az EU “kívülről szemlélve a szabadság és a jólét földje” volt. “A belső működéséről nem tudtunk sokat, de messziről jó dolognak tűnt” – fogalmazott Bóka János. Hozzátette: európaiságunk, ami Szent István óta elvitathatatlanul a magyarság része, szintén predesztinált a csatlakozásra. Ugyanakkor komoly stratégiai védelmi és gazdasági indokok is voltak – folytatta, leszögezve, Magyarország stratégiai védelmét csak az garantálja, ha egy erős szövetség része. A magyar gazdaság pedig nyitott és exportvezérelt, ezért az unió piacához való korlátlan hozzáférésre van szükség.
Bóka János feltette a kérdést: beváltotta-e a reményeket a “nagy alku”, amit a csatlakozás jelentett. Ehhez szerinte alapvetően hinnünk kell abban, hogy az unió tagjaként erősebbek lehetünk, mint külön-külön, azonban “megmaradhatunk annak, amik vagyunk”, a szuverenitásunkról nem mondunk le, biztosítjuk a nemzetállamok túlélését. Megoldatlan stratégiai kérdésnek nevezte a miniszter, hogy az integrációt egy szerződéses keretrendszerhez való csatlakozásnak tekintik-e, vagy folyamatnak. Az egyre szorosabbá váló integrációval a döntések kikerülnek az egyes tagállamok kezéből – figyelmeztetett Bóka János. Megjegyezte, sokan az “európai démosz” kialakulását várják, ez a törekvés viszont aláássa a nemzeti közösségek befolyását, tehát valójában a demokrácia ellen hat.
A konferencia panelbeszélgetésein a magyar és külföldi szakértők értékelték az elmúlt két évtized tapasztalatait és eredményeit, többek között az agrárszektor, a kereskedelem, a tőkeáramlás, a bővítés, a migráció témájában, kitekintéssel azon közép-európai országokra is, amelyek szintén 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Talpra magyar!
2024-05-06 at 20:35
Sajnos közöttük az ilyen korrupt tolvaj sok van mint ez a von der Leyen is.
na4
2024-05-06 at 15:48
Tökéletes diagnózis. 👍
egon samu
2024-05-06 at 12:57
“…rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők irányítják az Európai Uniót”
Ezt minden európai polgár aki még nem teljesen hülye már Barroso idejében felismerte. Alki Junckerre és Pfizeruschira ehhez már nem lett volna szükség.