Mindig elgondolkodtató, amikor egy kicsinek mondható, lokális témát felkap az országos média. Ez történik most a BNAG, vagyis a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium ügyében is, amelyről már nyáron írt a legtöbb sajtóorgánum, közöttük mi is. A PestiSrácok.hu riportjával ellentétben azonban a legtöbb médium megelégedett a Szülői Választmány által megküldött sajtóközlemények kritika nélkül átvételével a háttér feltárása és megismerése nélkül. Úgy tűnik, a politikai tőkéből kovácsolt demonstrációk után a sajtókapcsolatok jelentik az új terepet azon néhány anyukának, akik a feszültségkeltésért és annak fenntartásáért felelősek.
POLITIKAI HÁTSZÉL UTÁN MÉDIAHISZTI
Korábbi cikkünkben feltártuk, milyen összefonódások mozgatják a Budai igazgatóváltása körül kerekedett botrányszagú sztorit. A DK nyíltan soha nem vállalna ugyan közös ügyet a Jobbikkal, ám a színfalak mögött folynak azért közös levelezések és egyeztetések még akkor is, ha az általunk nyáron megszólaltatott képviselők ezt tagadták és önmagukat az ügyben független civilekként igyekeztek feltüntetni, akik csak azért állnak ki az új igazgató ellenében, mert az a kerület közös érdeke. A valóságban persze tudható, hogy a kormány által 2012-ben életre hívott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagyis a KLIK és rajta keresztül a kormány bírálata írja ezt a történetet. Bár az időnként bénultnak ható és sok hibát vétő apparátust számos okból érheti joggal kritika, de igazgatók megválasztását irányítottnak tartani és izomból történő pozícionálásról beszéli, miközben évente 500-ból öt esetben éri kritika a kinevezéseket talán kicsit erős. A szülők által kiadott közleményeket a sajtó is kritika nélkül veszi át és cikkezik folyamatosan a Budairól, az új igazgatónő alkalmatlanságáról és politikai hátszeléről, habár még nem is volt ideje bizonyítani és bár többször elmondta, hogy nem ismerőse az államtitkár, arról eddig senki sem adott hírt, hogy 15 évet töltött el ebben az iskolában, mielőtt kinevezték volna. Riportunkban utánamentünk mindennek, ami a sajtóban megjelent és megkérdeztünk mindenkit, akinek köze lehet ehhez a történethez.
A RÉGI IGAZGATÓ MÁR NEM KELL, DE AZ ÚJ IS TŰNJÖN EL!
Így lehetne egy mondatban összefoglalni azt a célt, amelyért a Budaiban folyik a harc. Tavaly év végén hirdették meg azt a pályázatot, amelynek keretében új igazgatók is pályázhattak a Budai vezetésére. Az előző igazgatónő Kissné Prim Beáta öt éves mandátuma lejárt és bár pályázhatott az ismétlésre, megjelent a kihívók között a mára a sajtóban is démonizált Manolovitsné is. A pályáztatás annak rendje és módja szerint lezajlott, a győztes az új kihívó lett, aki augusztusban meg is kezdte a munkát és a felkészülést a közelgő tanévre. Már ekkor elkezdődött az a csata, amelyet a tanárokból és a nevelőtestületből verbuválódott hangos kisebbség képviselt, akik tüntetéseket szerveztek és az igazgatónő áthúzott fejével díszített transzparensekkel felvonulva többször is visszalépésre szólították fel az akkor még hivatalban sem levő Manolovitsnét.
Előző cikkünkben leírtuk, hogy a testületi ellenállás oka feltehetően az előző igazgatónő gyengekezűsége, így elképzelhető, hogy többeknek is aggodalmat okozott a fiatal, ambiciózus és vélhetően erősebb kezű igazgató megjelenése. A hozzánk eljuttatott, a szülők és a tanárok beszámolóin alapuló dokumentumból kiderül, bizony komoly problémák voltak az előző igazgató, Kissné Prim Beáta regnálása alatt. Az összegyűjtött „esetcsokrot” olyan történetek színesítik, mint a nyilvánosan megszégyenített szülők, akik nem tudtak beszállni a 700 ezer forintos szalagavatóba, vagy éppen a pénzalapú Erasmus döntések (aki többet fizet, az utazhat). Az alacsony tanítási színvonal annyira általános probléma volt, hogy maguk a szülők is felháborodtak saját gyerekükön, akinek felelet helyett egy mosolygásért már járt a kettes. A szakos tanárok hiánya olyan gondot okozott, hogy a szülőknek saját zsebből kellett megoldania a helyettesítéseket egy magántanárral. Felvételinél 120 férőhelyre felvettek 180 diákot, akik közül aztán a „felesleget” elküldték más iskolába. Fidesz-gyalázó törtórák, szabálytalan javítóvizsgák, fegyelmezetlenség, lógás, rossz tanítási színvonal, áll a beszámolóban.
Ennek ellenére a nyár Kissné visszaköveteléséről szólt. Mára azonban picit változott a kommunikáció: Kissné már nem kell, de Manolovitsné is tűnjön el, méghozzá minél előbb.
FEKETE RUHÁS TANÁRNŐK
A tiszteletadás első jeleként a tantestület egy része gyászruhát öltött a tanévnyitóra, ám az igazgatói beszéd az iskolarádión keresztül hangzott el. A Szülői Választmány által kiadott közlemény és az abból írott sajtócikkek szerint azért, mert az igazgatónő már első alkalommal megfutamodott és rádión mondta el beszédét. Manolovitsné szerint azonban máshogy történt mindez: az előző nap a munkatervet véleményező, a Szülői Választmányt képviselő anyukák kérvényezték az igazgatónőtől, hogy a másnapi melegre való tekintettel nézzen utána, megtartható-e az udvar helyett az osztálytermekben a tanévnyitó, elkerülve a tömeges rosszullétet. Erről egyébként jegyzőkönyv is született. Ez azonban már nem került be az újságokba, csak az, hogy Manolovitsné bujkál tanítványai elől.
A munkaterv véleményezését szintén kifogásolta a Szülői Választmány, amely szerint ez a dokumentum tükrözi igazán az igazgatónő felkészületlenségét, ráadásul bár jogukban állt volna, mégsem nézhettek bele előzetesen. Erről szinté más az iskolavezetés és az Oktatási Bizottság emléke, akik arról is tájékoztattak, hogy ezt tavaly még egyhangúan támogatta a tantestület, azóta pedig csak a dátumok kerültek átírásra.
Nemhogy a munkaterv, az órarend sem volt megfelelő. Ami felborzolta a szülői kedélyeket, hogy egyes évfolyamokon már 7.15-kor megkezdődik a tanítás. Manolovitsné készített két másik órarendtervet, ám nagy tanakodás után mégis a legelső verzió lépett életbe, hiszen a diákok és rájuk hagyatkozva a szülők is ezt fogadták el. Erről azonban már nem születtek többhasábos beszámolók.
Problémát jelent még a „tömeges” felmondás, legalábbis ahogy azt a Szülői Választmány vezetése állítja. Eddig két ember hagyta ott az iskolát, közülük egyikükkel sikerült kapcsolatba lépnünk, ám némi gondolkodás után a volt kolléga inkább azt kérte, ne beszéljünk a történtekről. Úgy tűnt, valaki megfélemlíthette.
Szintén több helyen írtak a sok elmaradt óráról és helyettesítésről, ami az első hónapot jellemezte. Manolovitsné szerint „ha helyettesítésre kerül a sor, az abból adódik, hogy nincs jelen egy szaktanár. Most ősszel ugyan többen voltak betegek, mint általában, így ebből fakadt, hogy helyettesítésekre került sor. Ez az évi körülbelül 7000 órához mérve olyan 4%-os hiányzást jelent. Elmaradás nem is igen volt, mert a helyettesítést is szakos órákkal igyekeztünk megoldani.”
LASSAN MINDEN A SZÜLŐKÉRT VAN
Minden iskolában vannak szülői munkaközösségek, ahol az anyukák az osztálypénzről, az iskolai kirándulások helyszínéről és a sulibulira meg az iskolai farsangra készülő szendvicsekről és süteményekről egyeztethetnek. Bár a BNAG igen régóta ne tartozik az élvonalhoz – az idei rangsorban nem szerepel az 50 legjobb budapesti gimnázium között, de országosan sem kerülnek fel a legjobb 100 iskola közé – ennek ellenére valószínűleg mégis itt a legerősebb a szülői jelenlét, legalábbis ez derül ki a Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata elnevezésű dokumentum-tervezetből. A köznevelési törvény vonatkozó rendelkezéseit paragrafusi pontossággal idéző dokumentumból látszik, hogy a szülői tömörülés lényegében hasonló jogokat kíván magának, mint amellyel az intézmény, a nevelőtestület vagy éppen a köré épült szakmai szervezetek birtokolnak.
Korábban beszámoltunk arról is, hogy Zsédely Márta, a Budapesti Ügyvédi Kamara befolyásos tagja és Réti Antall elnök irodatársa a szülők szellemi vezetője és beadvány-szövegező háttérembere. Erre utalnak a jogszabályi pontossággal szövegezett dokumentumok és beadványok, a feljelentések szövegei és a többi hivatalos papír, amit napi szinten ont magából a Választmány.
Megkerestük a Szülői Választmány említett elnökét, Lukácsi Krisztinát is, aki válaszában azt írta, Zsédely csak egy édesanya, ahogyan ő is csak anyukaként képviseli a gyerekeket, habár kommunikációs szakember.
Azt is megkérdeztük Lukácsi Krisztinától, hogy milyen tanárnak ismerték meg a korábban tizenöt évig az iskolában tanító jelenlegi igazgatót, Manolovitsnét. Válaszában azt írta, hogy ezt csak azok a szülőtársak tudnák megmondani, akiknek gyereke azóta már elballagott. Bár a szülők tanárként nem ismerték meg és igazgatóként sem tudott még bizonyítani, egy dolgot biztosan állítanak Lukácsiék: Manolovitsé fideszes haver, akit Czunyiné tolt be mai helyére. „Miért gondolja bárki, hogy a szülők a problémái a helyzetnek, és nem Manolovitsné és azok, akik őt hatalomra segítették? Milyen tekintélye maradhatott Manolovitsnénak azok után, hogy nyáron egy kereskedelmi tévében még letagadta, hogy ismerné az őt kinevező Czunyinét, ugyanakkor az államtitkár asszony továbbra sem cáfolta a személyes ismeretségüket? „
Megkérdeztük Manolovitsné Erdőközi Orsolyát is, hogy megtudjuk, milyen a kapcsolatuk a köznevelésért felelős államtitkárral. „Valóban a sajtóból értesültem róla, hogy egy egyetemre jártunk. Nem ezen a néven ismertem, de ahogy előtte sem, úgy a mai napig sem állunk semmilyen kapcsolatban. Az egyetem utolsó évében a többség a szakdolgozatával van elfoglalva és ideje nagy részét egy könyvtárban tölti.”
Manlovitsné elmondta, a diákok tanulni jönnek az iskolába, a tanárok pedig felkészülten fogadják őket. Elmondta, számos szülőtől kapott eddig is pozitív visszajelzést, más híreszteléseket pedig nem kíván kommentálni. „Szakmailag igyekszünk megfelelni minden szülői elvárásnak, és konkrét személyes visszajelzések ezt meg is erősítik. Ezzel együtt természetesen minden javaslatot, építő jellegű kritikát beépítünk a munkánkba” – mondta.
“A szülők jogait két labbal tiporják a sárba, ez így nem működik” – írta közben Lukácsi.
„MELLÉNK ÁLLT A PDSZ IS”
Megkerestük Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, hogy kommentálja a BNAG-szülők Facebook oldalára felkerült új hírt, amely szerint a PDSZ beállt a BNAG-ért harcoló szülők mögé. Mendrey arra a kérdésünkre, hogy akkor saját ügyükként kezelik a BNAG-os szülők erőfeszítéseit kissé vonakodva annyit mondott, hogy a szükséges támogatást megadják igény esetén. Arra is kitért, hogy Lukácsi Krisztina kereste meg, aki tájékoztatta az ügyről, illetve a sajtóból informálódott az új igazgatóról. Meglepődött, amikor elárultuk, hogy Manolovitsné összesen 15 évig volt a Budai tanára, ám ennek ellenére ragaszkodott azon meglátásához, hogy a gondot a KLIK irányított kinevezése okozza, és hogy a jelenlegi politikai vezetés túlzottan rátelepedik az iskolák életére. „A szakmát azok értik, akik művelik, hatalomnak pedig vissza kellene vennie” – mondta, majd hozzátette, hogy Manolovitsné kollégái számára nem kívánatos, őt csak a hatalom támogatja, holott volt olyan pályázó, akit egységesen támogattak a szülők és a tanárok is.
Megkerestük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét is, aki korábban úgy nyilatkozott az üggyel kapcsolatban a sajtónak, hogy „nem meglepő, hogy a helyzet elmérgesedett, az új igazgató kinevezésével ő sem értett egyet. Olyan igazgatóra lenne szükség, akiben megbízik a nevelőtestület.”
Kérdésünkre elmondta, hogy a tantestület levelében számolt be neki a Budai problémájáról. Véleménye szerint, ha a tantestület egységesen támogat egy másik igazgatót, akkor ezt nem volna szabad figyelmen kívül hagynia a döntéshozóknak, így ha az előző vezető nem volt megfelelő, akkor nem szabadott volna befogadni a pályázatát. Horváth szerint különösen egy ilyen feszült helyzetben fontos lett volna az intézmény fenntartójának konkrét szakmai indoklást adnia a másik pályázó elutasításakor, ezzel ugyanis elejét vehette volna a későbbi gyanúsítgatásnak és rossz hangulat okozásának. „Ötszáz pályázatból összesen ötnél merül fel ilyen probléma, így egy rövid indoklás igazán elvárható lenne a KLIK és az Emmi részéről.” Horváth azt is elmondta, hogy a hatályos törvényeket minden félnek be kell tartania, így a jelenlegi igazgató nem kényszeríthető lemondásra. „Nem tudom, hogy van-e esély egyfajta a békéltetésre, én csak egy sima igazgató vagyok és nincs nálam a bölcsek köve” – mondta. Arra a kérdésre, hogy igazgatóként ő maga mit lépne úgy válaszolt: „Soha nem a csapatot, hanem az edzőt szokás felmenteni. Én azt hiszem, lemondanék.”
„HA VÁLLALOK VALAMIT, AZT VÉGIG IS CSINÁLOM”
„Mára oly mély lett a szakadék az iskola vezetése és a szülők, valamint a tanárok között, hogy itt már kompromisszum nem elképzelhető” – írta Lukácsi Krisztina válaszában arra a kérdésre, hogy látnak-e esélyt a békekötésre. „Ilyen körülmények között csak egyetlen megoldást látunk: egy új pályázat kiírását, melyen ha egy szakmailag felkészült intézményvezető nyer, akit a tanári kar és a diákok is támogatnak, akkor mi szülők maximálisan támogatni fogjuk a munkavégzésében” – tette hozzá Lukácsi, aki azt is elmondta, nem akarnak egy megalkuvó és szerviens generációt felnevelni.
„Nekem van egy feladatom, amely öt évre szól. Ha én vállalok, illetve kapok egy feladatot, azt végig is csinálom”– felelte Manolovitsné arra a kérdésünkre, hogy visszaadná-e megbízását. Elmondta, azt szeretné, ha a Budai mindenki megelégedésére működne a jövőben és figyelmet érdemlő helyet kapna az iskolák közötti rangsorban, természetesen az elért teljesítmény alapján. Ezért fog dolgozni a következő öt évben.
Úgy tűnik, a Budai Nagy Antal Gimnáziumban utolsó vérig folyik majd a harc az új igazgatónő ellen. Az is kérdés ugyanakkor, hogy meddig lehet életben tartani a felszított tüzet, amit ez a néhány cikk és tévériport hozott és vajon a kisebb fejfájáson és kellemetlen pluszmunkán kívül milyen eredményt hozhat a dühös anyukák csatája Manolovitsne ellen, aki egyelőre szilárdan állja a sarat.
Vezető fotó: Nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS