Pesti Srácok

Orbán Viktor: szólni fogok, ha már nem éri meg bennmaradni az Európai Unióban

Orbán Viktor: szólni fogok, ha már nem éri meg bennmaradni az Európai Unióban
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Azt tudja vállalni, hogy szólni fog, ha már nem éri meg bennmaradni az uniós közösségben - jelentette ki a miniszterelnök az Ultrahang Youtube-csatornának adott interjújában. Orbán Viktor egyebek mellett beszélt az orosz-ukrán háborúról és a nagyvállalkozókkal szembeni elvárásairól is.

Önmagában, hogy Donald Trump hivatalbalépése után nem tudott békét teremteni, az rossz, de a demokrata adminisztráció már világháborúba sodorta volna a világot - jelentette ki az Ultrahang Youtube-csatornának adott interjújában Orbán Viktor. A miniszerelnök kiemelte, véleménye szerint Trump szívében a béke embere, aki az ügyeket tárgyalás útján rendezné. És neki van esélye arra is, hogy közreműködjön egy orosz-ukrán békében. 

Orbán Viktor
Orbán Viktor
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Magyarország veszélyes példa

A miniszerelnök kitért arra, olyan nincs, hogy mindenki békét akar és nincs béke. Olyan van, hogy mindenki békét mond, de egyesek nem békét akarnak, ezért marad a háború. Mint megjegyezte, míg az Egyesült Államokról tudni, hogy valóban békét szeretne, az oroszokról lehet tudni legkevésbé, hogy mit is akarnak. Annyit lehet sejteni, hogy el akarják érni az általuk kijelölt határokat, és meg akarják akdályozni, hogy Ukrajna NATO taggá váljon, és egy "NATO-katonai fegyver lerakat legyen”. Mint hangsúlyozta, amíg az orosz és az amerikai elnök nem ülnek le, és nem jön létre egy orosz-amerikai megállapodás, amelynek fontos, de nem egyetlen tétele az orosz-ukrán háború, addig nem lesz béke Ukrajnában. Orbán Viktor kiemelte, Magyarországnak két feladata van jelenleg. Az egyik, hogy ne legyen ennek a háborúnak a részese.  

Az Európai Unió mást sem szeretne, csak beletolni bennünket a háborúba, Zelenszkij meg bele akar húzni 

-fogalmazott, kiemelve, Magyarország azért veszélyes példa, mert felmutatta, hogy Európában is lehet a háború ellen állást foglalni.  

Magyarország egy antitézise mindannak, amit ma Európa csinál, aki békéről beszél, de közben valójában érdekelt a háború fenntartásában 

-hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint a másik teendő, hogy minél előbb tárgyalásokat érjen el kapcsolatain keresztül az ellenérdekelt felek közt. Mint fogalmazott, Magyarország számára nem sülhet el jól, ha a szomszédjában fölfegyvereznek 800 ezer vagy egymillió embert, létrejön egy Magyarország súlyánál, erejénél jóval nagyobb hadsereg, mert ez önmagában is veszélyes. Ugyanakkor nincs reális esélye annak sem, hogy Ukrajna legyőzhesse Oroszországot, mert nincs rá sem pénzük, sem megfelelő iparuk, még ha Nyugatról támogatják is őket. Ráadásul Oroszország egy nukleáris szuperhatalom, 

és még soha sehol senki nem győzött le nukleáris szuperhatalmat. 

Az európaiak ölik egymást, miközben milliószám érkeznek az iszlám világból 

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az orosz-ukrán fronton százezrével ölik egymást, a kontinens másik felén milliószám engedik be az iszlám világból érkezők tömegeit.  

Lehet, hogy most aktuálisan fontosabb az orosz-ukrán háború hatalmi kérdésköre és annak a lezárása, de a történelmi idő, amely meghatározza majd a gyerekeink, meg az unokáink életét, az nem ez, hanem az európai civilizáció jövője 

-fogalmazott. 

Nem reális, hogy Oroszország megtámadja Európát

Orbán Viktor beszélt arról is, mennyiben reális veszély, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnában. Mint kifejtette, Oroszországban 140 millióan élnek, Európában az angolokkal együtt 460 millióan. Oroszországnak ezen felül töredéknyi forrás állna a rendelkezésére, ha megtámadná Európát.  

Miért kísérelné meg Oroszország azt a háborút Nyugat-Európával szemben, amit nem nyerhet meg 

-tette fel a kérdést. A miniszterelnök ugyanakkor kitért a balti államokra. Úgy vélte gondolkodásukat az a félelem befolyásolja, hogy ha az oroszok megtámadják őket, a NATO nem fogja őket megvédeni.  

A miniszterelnök beszélt arról is, az Oroszországgal szembeni stratégiaváltás 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcsot követően érkezett el. Addig a Szovjetunió utódállamainak Oroszország gyengesége miatt volt lehetőségük a NATO-hoz csatlakozni. A bukaresti csúcson ugyanakkor Oroszország erőt mutatott, ekkor jelentették ki először az oroszok, hogy Ukrajna már nem csatlakozhat a NATO-hoz. Hasonlóképpen járt Grúzia is. Mint megjegyezte, az alapkérdés az, hogy az oroszok miért vállalták a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését Ukrajna megtámadásával. Oroszország eldöntötte, hogy agresszió árán is megakadályozza, hogy a NATO közelebb kerüljön a határaihoz.  

 Jobban megéri az Európai Unión belül maradni

Magyarország uniós tagsága kapcsán Orbán Viktor kiemelte, azt tudja vállalni, hogy szólni fog, ha már nem éri meg bentmaradni a közösségben. Ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarország számára jobban megéri az Európai Unión belül maradni és küzdeni a belső változásokért, mint kilépni onnan. A szkeptikus hangokat ugyanakkor érthetőnek nevezte, különösen az olyan költségvetési tervek nyomán, amelyeket Brüsszel lényegében Ukrajnára szabott. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az uniós pénzek 20-25 százaléka Ukrajnába menjen. Mint kiemelte, ráadásul az új tervezetben a zsarolási eszközöket benne hagyták, ami azt jelenti, hogy bizonyos szankciók révén a forrásokat megvonhatják a tagállamoktól. 

Amíg miniszterelnök vagyok, sosem fogom ezt megszavazni, mert ez azt jelentené, hogy Magyarország giotin alá teszi a fejét 

-hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve,  

ez a költségvetés sokkal inkább egy olyan unió képét rajzolja elém, amely szétesőfélben van.  

Orbán Viktornak vannak elvárásai a nagyvállalkozókkal szemben

A kormányközeli nagyvállalkozók kapcsán Orbán Viktor elmondta,  három dolgot vár el a nagyvállalkozóktól általában,  

mindegy, hogy mennyi pénzed van, minden törvényt be kell tartani. Az adódat mindig be kell fizetni, és ha van pénzed, adjál munkát más embereknek. Ez a három elvárásom van.  

Hozzátette, nem dolga foglalkozni a gazdagok kérdésével, akik ráadásul kiegyensúlyozottan képviselik a mai magyar politika jobb-, és baloldalát.  

Üzleti kapcsolatba nem szabad kerülni sose a nagytőkével. Gazdaságpolitikáról szabad beszélni, adózásról, de konkrét üzleti ügyek sosem szabad. A politikus ne foglalkozzon üzleti ügyekkel, foglalkozzon gazdaságpolitikával, meg gazdaságfejlesztéssel, de konkrét, profitorientált üzleti ügyektől tartsa magát távol, mert az el fogja őt sodorni 

-jelentette ki.  

Édesapja hatvanpusztai birtokával kapcsolatban kijelentette, azt édesapja hozta létre. Neki van egy fővárosi és egy vidéki háza, másra nincs szüksége.  

 

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)