Megdöbbenve olvasták a badacsonyi borászok a kedden reggel bombaként robbanó hírt, amely elárasztotta a sajtót, miszerint a NÉBIH zár alá vette az egész Badacsony-hegyet. A turisztikai szempontból is kiemelt terület ugyanis a szó általános értelmében nincs lezárva, szó nincs katasztrófáról vagy járványról, a badacsonyi borok pedig kiválóak, prémium minőségűek. A szőlő aranyszínű sárgasága betegség, ami miatt a NÉBIH a növényvédelmi zárat elrendelte, most pedig kiterjesztette, egy évek óta ismert szőlőbetegség, ami ráadásul országos probléma és szinte valamennyi borvidéken jelen van. Mindössze annyit jelent, hogy az esetleg beteg töveket helyben kell megsemmisíteni, és vesszőt, illetve szaporító anyagot nem lehet kivinni, valamint kötelező az előírt növényvédelem alkalmazása – mondták a termelők.
A NÉBIH kedden reggel rövid, tömör közleményt adott ki, miszerint a szőlő aranyszínű sárgasága betegség újabb fertőzési gócait azonosították a Badacsony-hegyen, ezért indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése az egész szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket. A hír rövid idő alatt több tucat internetes portálon megjelent, méghozzá olyan vészjósló címekkel, mint “Zár alatt az egész Badacsony” vagy “Fertőző betegség miatt zár alá vették az egész Badacsonyt”. Volt olyan médium, amely már azt is előre vetítette, hogy nem lesz badacsonyi bor.
Badacsonytomaj önkormányzatánál azonnal összeültek tanácskozni az önkormányzat-, a hegyközség-, valamint a borászatok vezetői, akik felháborodtak a könnyen félreértelmezhető közlemény miatt, hiszen az elterjedve a mellesleg nem is szakmai sajtóban, szerintük tökéletesen alkalmas volt arra, hogy rombolja a Badacsony és helyi borok hírnevét, továbbá pánikot keltsen.
Krisztin N. László polgármester szerint sokat ártott a Badacsonynak a médiában pánikkeltően tálalt hír.
Halálra vártan hívtak reggel a szőlész és boros gazdák, hogy rémhír terjed a világhálón. A főcímek a katasztrófafilmekben megjelenő zárat juttathatták eszébe, főleg a laikusoknak. Egyes megfogalmazások egyenesen azt az érzetet kelthették, hogy ide nem lehet bejönni, innen bort kivinni, mert az fertőző lehet, hogy itt valami járvány van. Holott szó nincs erről. Ezek a rémhírek komoly károkat okoztak nem csak a borászoknak, hanem az egész turizmusunknak, ami nálunk főként a borászatra épül – mondta portálunknak Krisztin N. László.
Hozzátette, a badacsonyi bor a legmagasabb minőséget képviseli, a Kéknyelű például, ami az egész világon nem terem meg sehol máshol, kiemelt nemzeti érték.
A badacsonyi borászok értetlenül állnak a NÉBIH közleménye előtt, mivel nem egy lokális szőlőbetegségről van szó, mégis csak a Badacsonyt nevezték meg. Ráadásul mint mondják, a növényvédelmi zár kiterjesztéséről sem őket, sem a szakmai szervezeteket nem értesítették előre, gyakorlatilag a sajtóból tudták meg a fejleményeket.
Egészségesek a badacsonyi szőlőtövek – erről a saját szemünkkel is meggyőződhettünk.
A legfontosabb leszögezni, hogy nem a bor, hanem a szőlőtőke betegségéről van szó, egy fitoplazma betegségről, és ez idáig országosan mindössze néhány fertőzött tövet találtak – hangsúlyozta Borbély Tamás a Badacsony Hegyközségi Tanács elnöke.
Mint mondta, a betegség gócpontjai nem a szőlőültetvények, hanem az elhanyagolt területek és az erdőkben megtalálható iszalag. Innen terjeszti tovább a betegséget az úgynevezett amerikai szőlőkabóca.
Az aranyszínű sárgaság betegség elleni egyetlen védekezési forma az amerikai kabóca elleni védekezés. Ugyanis ő a vektor, ő terjeszti a fertőzést. A legnagyobb gondot az elhanyagolt területek okozzák, melyeknek sok esetben a tulajdonosa is ismeretlen. Azt gondoljuk, hogy megoldás egy központilag elrendelt, egész országra kiterjedő rovarirtás lehet. Több ízben fel is vetettük ezt az illetékes hatóságoknak, de arra való hivatkozással, hogy kiemelt üdülő körzetben nem lehet kiterjesztve rovarirtóval permetezni, ezt elutasították. Így marad a lokális növényvédőszeres védekezés, amit minden gondos gaza a saját érdekében is megtesz – húzta alá Borbély Tamás.
A szőlő aranysárga sárgasága egyébként egy szemmel jól látható betegség. A fertőzött szőlő levelei először befodrosodnak, majd besárgulnak, aztán lehullanak. Az egyik tő nem képes megfertőzni a másikat, kizárólag a kabóca terjeszti a kórokozót. A hatóságok által előírt védekezés lényege, hogy a fertőzött tövet az adott helyen meg kell semmisíteni. Arról a termőterületről, ami növényvédelmi zár esetében a fertőzés 1 kilométeres körzete, illetve egy 3 kilométeres védőzóna, a zár ideje alatt nem lehet kivinni tövet, szaporító anyagot, illetve a metszésnél keletkezett vesszőt is helyben kell megsemmisíteni. Az adott területen a NÉBIH kötelezően írja elő a megjelölt védőszerekkel való védekezést, amit ellenőriz.
Laposa Bence azt mondta, nem érzik magukat jobban érintve a probléma által, mint más borvidékek borászai.
Laposa Bence borász azt mondta, szerinte a hatóság közleményében megjelölt terület, a Badacsony-hegy is értelmezhetetlen, ez ugyanis egy földrajzi és nem közigazgatási egység, és a hegy nem is csak szőlőültetvényekből áll.
Nem lehet elbagatellizálni sem a problémát, mert valós gondról beszélünk, de egyáltalán nem érezzük magunkat itt a Badacsonynál jobban érintve, mint más borászok más borvidékeken – fogalmazott Laposa Bence.
Hozzátette, hogy mindenben együttműködnek a hatóságokkal, de a most történteket igen csak furcsa eljárásnak tartják.
Egyelőre nem akkora mértékű a betegség, hogy pánikra okot adna és a mi a legfontosabb, hogy a fogyasztókat ez egyáltalán nem érinti, hiszen a beteg tőke elpusztul, így annak termése nem is kerülhet bele a borba. A boraink kiválóak, amikre méltán vagyunk büszkék. A hétvégén a szentelést követően bárki meg is kóstolhatja az idei termést, az idei első badacsonyi borokat – jegyezte meg a borász.
Pihennek a szőlőtőkék a Badacsony-hegyen. Már csak néhány aszúsodásra váró fürt függ a vesszőkön.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS