Armin Laschet, a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje szerdán, Berlinben adott sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, miszerint az EU-s külpolitikában többségi döntéshozatalra volna szükség, ami egyúttal közös uniós külpolitikát is jelentene. Laschet ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy a tagországi külügyminisztereket összefogó tanácsban az utóbbi hetekben Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében.
Armin Laschet a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a “blokádmentalitás” feladására, elmondta: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a “cselekvőképességtől”.
Ezért a közösséget fokozatosan előre kell mozdítani egy olyan felállás felé, amelyben többségi döntéseket is lehet hozni külpolitikai ügyekben
– fejtette ki a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje. A CDU elnöki és a legnépesebb tartomány, a 18 milliós Észak-Rajna Vesztfália kormányának miniszterelnöki tisztségét betöltő politikus a fórumot megelőző előadásában első alkalommal ismertette kancellárjelöltként EU-s és külpolitikai elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy az EU jövőjéről a közösségi intézmények, a tagállamok, az önkormányzatok és az EU-s polgárok részvételével 2022 tavaszáig tartó konferencia eredményeire építve át kell alakítani és meg kell erősíteni az EU-t, amihez a közösség működését szabályozó szerződéseket is módosítani kell majd. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy Németország ebben a folyamatban támogatja majd Emmanuel Macron francia államfő számos javaslatát. A többi között kifejtette, hogy az EU-nak képessé kell válnia a “világpolitika” folyamatainak alakítására, és ha valamely ügyben nincs teljes egyetértés a tagországok között, lehetőséget kell biztosítani, hogy egy “külpolitikai mag-Európa” tagjaiként megvalósíthassák terveiket mindazok, akik egyetértenek.
A szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő CDU/CSU a legutóbbi, szerdán ismertetett közvélemény-kutatás szerint ismét az első számú német politikai erő. Országos választói támogatottsága 27,5 százalékos, 1,5 százalékponttal emelkedett áprilishoz képest. A második helyen az ellenzéki Zöldek állnak huszonnégy százalékkal, két százalékponttal gyengülve az előző hónaphoz viszonyítva. Az utóbbi nagyjából két hónapban rendre a Zöldek vezettek a felmérésekben. Az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutatató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach – IfD) új mérése szerint a CDU/CSU és a Zöldek után a jobbközép pártszövetség jelenlegi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) következik tizenhat százalékkal, egy százalékponttal gyengülve áprilishoz képest. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) tíz százalékon áll az áprilisi kilenc százalék után. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága ugyancsak tíz százalékos, nem változott az utóbbi négy héten. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 0,5 százalékponttal gyengült, így a szavazatok 6,5 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás – mutatta ki az IfD a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap megbízásából készített felméréssel.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/Bernd von Jutrczenka
Facebook
Twitter
YouTube
RSS