Ismét nem sikerült politikamentesre, de legalább józan távolságtartással levezényelni az Oscar-díjátadót. A liberális álértelmiség belterjes eseményének nagy része Donald Trump fikázásáról szólt, sőt, az amerikai elnök gyalázása mellett még a sok ezer dolláros ruhaköltemények is lényegtelen részletnek tűntek. Még szerencse, hogy a díjakat egyáltalán átadták. És most még véletlenül sem a nagyszerű magyar film győzelméről lesz szó, hanem a hellerágnesi értelembe vett demokraták vergődéséről. Jó szórakozást!
A 89. Dolby Theaterben rendezett Oscar-díjátadó házigazdája Jimmy Kimmel tévés “showman” volt, aki minden tőle telhetőt megtett, hogy az aktuális politika felé terelje a szót, és megpróbálja ezzel jobb kedvre deríteni a vesztes demokraták szavazóbázisát, azaz a belterjes hollywoodi elitet.
Röpködtek a politikai poénok
Sokan jobban örültünk volna, ha az esemény valóban az év legjobb alkotásairól szól, de nem volt ilyen szerencsénk: Kimmel rögtön a show elején emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy Amerika megosztott ország, és “régen az Oscarra hitték, hogy rasszista?”, de most már Trump számít annak, és ezt köszöni szépen. Nem sokkal ez után kicsit beszólt Matt Damonnak „A nagy fal” című film miatt, amit sikeresen mosott össze az amerikai elnök bevándorlási politikájával, illetve megpiszkálta Mel Gibsont is kicsit, és azt is „viccesen” ecsetelte, hogy Amerika bizony veszélyben van. Ekkor még csak eszembe jutott, de nem került elő a mélyhűtőből a jéger…
Később a házigazdának volt azért egy viszonylag szimpatikus megszólalása: arra biztatta a résztvevőket, hogy nyissanak valaki felé, akivel nem egyezik a véleményük, és beszélgessenek velük valami jó dologról, mert szerinte az ilyen apróságok tennék igazán naggyá Amerikát. A megdöbbentő pillanat persze nem volt túl hosszú: azonnal megkérdezte Meryl Streepet, hogy Ivanka Trump tervezte-e a ruháját. Hahaha… Majd ironikusan megjegyezte a CNN és a New York Times munkatársainak, hogy menjenek ki, mert nem szereti az álhíreket. Ezt követően valamiért elővette Ben Carson republikánus politikust is, akit a Dr. Strange című film kapcsán lakásügyi és városfejlesztési miniszternek nevezett ( A politikus civil foglalkozása idegsebész, miként a film főhőse is az, aki néhány jelenetben a nagyváros épületeit, utcáit térben meghajlította, vagy mi, szóval innen a városfejlesztési poén – DB). Kimmelnek még arra is volt energiája az este során, hogy a színpadról Twitteren is üzenjen Trumpnak annak apropóján, hogy az elnök nem tweetelt a díjátadóról: “Ébren van, elnök úr?”. Ha Trump nem is, én sajnos ébren voltam, és elővettem a négycentes poharat.
A “sztárok” egy része is politikát csinált az eseményből
Charlize Theron és Shirley MacLaine színésznők adták át a legjobb idegen nyelvű filmnek (The Salesman) járó díjat. A film iráni rendezője Asghar Farhadi bojkottálta a díjátadót, tekintettel Trump migrációs politikájára.
Sajnálom, hogy nem tudok ma itt lenni. A távollétem a hazám és hat másik ország polgárai iránt érzett tiszteletből van, akiket megsértett az az embertelen törvény, amely megtiltja az USA-ba való beutazásukat. Az, hogy a világot magunkra és az ellenségeinkre osztjuk fel, félelmet szül. A filmkészítőknek hatalmában van elfordítani a kamerát és emberi tulajdonságokat megörökíteni. Ők empátiát hoznak létre köztünk, és mások között. Ezek a harcok ellehetetlenítik a demokráciát és az emberi jogokat azokban az országokban, amelyek maguk is agresszió áldozatai.
– üzente. Nyilván a díjat azért nem utasította vissza, pedig már van neki egy másik.
Később Gael Garcia Bernal csillogó, könnyes szemmel adta elő, hogy ő emberei lényként ellenzi a Donald Trump által szorgalmazott mexikói határfalat. A közönség tapsviharban tört ki, hiszen végre valaki megint trumpozott egyet.
Casey Affleck (Manchester by the Sea) ezen a rendezvényen meglepően jól viselkedett, de ez csupán annak volt köszönhető, hogy előző este Film Independent Spirit Awards-on is átvett egy díjat, ott viszont kitrumpozta magát, így ezen az estén erre már nem került sor, valószínűleg semmi újat nem tudott volna mondani. Az este fénypontja persze a gála vége volt, amikor Faye Dunaway és Warren Beatty adták át a legjobb film díját. Beatty pedig kis hezitálás után felolvasta a Kaliforniai álom címét. Majd miután a film producerei mondták a beszédüket, kiderült, hogy valójában a Holdfény nyert. Először azt mondták, hogy állítólag “rosszul olvasták” a boríték tartalmát, hiszen a két cím nagyon hasonlít egymásra, biztosan könnyű a pillanat hevében összekeverni őket, de azt is olvastuk, hogy rossz borítékot kaptak. Egyébként az, hogy Holdfény is tarolt, szintén felfogható egy Trump elleni üzenetként, hiszen más magyarázat nincs egy ennyire rossz film díjazására.
Az arcpirító hibára természetesen már Trump is reagált a Twitteren pár órával később: azt írta, hogy a médiának tanulnia kellene az esetből, és már a különböző mémek is elindultak világmegváltó útjukra, amelyek közül az a legviccesebb, amely Hillary Clinton elnökségére vonatkozik.
A Holdfény című film szerzői, Barry Jenkins és Tarrell Alvin McCraney ismét belenyúltak a politikába, először is mindketten ACLU (American Civil Liberties Union) szalagot viseltek, ami egy olyan szervezetnek a szimbóluma, amely folyamatosan az emberi jogok megvédésén fáradozik, a beszédben pedig McCraney a fiúknak, a lányoknak, és a gender-semlegeseknek ajánlotta a díjat. Rendkívül szórakoztató egyébként, hogy a dollármilliárdos “sztár elit” díjat ajánlgat olyanoknak, akik tulajdonképpen saját maguk. A show végén nem volt világos, hogy kinek volt az egész rendezvény a legkellemetlenebb, mi Jimmy Kimmelre szavazunk. A végére egyébként megittam a jégert.
Kiemelt kép: westwoodenabler.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS