A külföldi választókörök megnyitásával pénteken megkezdődik a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyben a “román szív” jele alatt induló Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő és a “normális Románia” megteremtését ígérő, újabb mandátumra pályázó Klaus Iohannis jelenlegi államfő közül kell elnököt választania a következő öt évre Románia több, mint 18 millió szavazópolgárának.
Az elnökválasztás első fordulójában Iohannis, a néhány hete kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyert az érvényes voksok 37,8 százalékával. Viorica Dancila volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke akkor a szavazatok 22,3 százalékát szerezte meg. A versenyben maradt két jelölt közül az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. Dancila a “románokat tisztelő”, számukra nemzetközi tisztelet is kivívó, “román szívű” államfő akar lenni, akinek a kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség, ezzel is arra utalva, hogy – szász evangélikus – ellenfele nem román, nem ortodox, vagyis idegen. Dancila – az első nő, aki kormányfői tisztséget töltött be Romániában – egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készül az államfői tisztségre, és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számít. Iohannis egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a kommunista örökséggel végképp szakító, a modernizálás útjára lépő “normális Románia” ígéretével kampányolt. Olyan ország felépítéséhez kérte a választók támogatását, amelyben az állam nem uralkodik polgárai felett, hanem szolgálja őket, és amelyben a törvényeket mindenkinek be kell tartania.
A két jelölt választási programjáról azonban vajmi keveset tudhattak meg a román választók, mivel az első forduló előtti kampányt a hetekig elhúzódó kormányválság árnyékolta be, a második forduló előtt pedig szinte kizárólag azzal foglalkozott a média, hogy miért nem hajlandó Iohannis nyilvános vitát folytatni kihívójával, és milyen egyéb rendezvénnyel próbálják pótolni a jelöltek az elmaradt tévévitát. A PSD elnöke számára idén már az sikernek számított, hogy bejutott a második fordulóba. Elemzők szerint Iohannisnak is kényelmesebb ellenfél Dancila, mint amilyen az internet-nemzedék támogatására építő, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna lett volna, hiszen Iohannis pártjának, az európai néppárti tagsággal rendelkező PNL-nek most nem érdeke az USR-rel csatázni, hiszen nagy valószínűséggel a jövő évi parlamenti választások után is rászorul majd támogatására. Iohannis büszkén jelentette: első ötéves mandátuma idején az államfői jogkörök birtokában sikerült megakadályoznia, hogy a PSD – néhány bűnöző megmentése érdekében – maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és sikerült “Európában tartania” Romániát. A Iohannis-PSD szembenállás hangsúlyozása Dancilának is megfelelt: ő diktatórikus hajlamú, minden hatalmat magának követelő, a PSD-sek “kiirtására” keresztes hadjáratot hirdető zsarnokként festette le ellenfelét, akit csak a PSD-jelölt körüli összefogás fékezhet meg. Az elnökválasztás második fordulójában a romániai elemzők a 15 százalékpontos előnnyel induló Iohannis sima győzelmére számítanak, annál is inkább, mert a jobbközép pártok versenyből kiesett elnökjelöltjei is mögötte sorakoztak fel, és a többiek sem biztatták választóikat arra, hogy Dancilát támogassák. Iohannis legfőbb ellenfele az esetleges érdektelenség lehet: már az első fordulóban is elmaradt a részvétel a szokásostól, és ha a “lefutott meccs” tudatában a jobboldali szavazók nem járulnak az urnákhoz a második fordulóban, az jóval a reális támogatottsága fölé emelheti a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező PSD eredményét, ahogyan a 2016-os parlamenti választásokon is történt.
Az elnökválasztás első fordulójában 3,9 százalékos eredményt elérő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, hogy miután a versenyben maradt elnökjelöltek egyike sem kereste meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, az RMDSZ hívei belátására bízza, hogyan szavaznak, csak azt kéri tőlük, hogy éljenek választójogukkal. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hozzátette: “összes elégedetlensége és haragja ellenére” ő maga az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Klaus Iohannisra fog szavazni.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a román külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára. Az idei elnökválasztás egyik legfőbb újdonsága az, hogy a külföldi választókörökben nemcsak a hazai voksolás dátumaként kijelölt november 24-én, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A külföldi szavazókörök pénteken helyi idő szerint 12-től 21 óráig, szombaton és vasárnap (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva. Szombaton reggel 7-től kampánycsend lép életbe. A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 21 órakor ér véget. Az elnökválasztásokon több közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők megkérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, romániai idő szerint 21 órakor ismertetik.
Forrás/fotó: MTI
Logikus
2019-11-21 at 14:03
Hm, egyik kutya másik eb!
Szabó László
2019-11-21 at 13:27
Választhatnak, hogy jó románok(?), vagy nagy románok(?) akarnak lenni. Micsoda lehetőségek! Amely honfitársamnak panaszra kívánna nyílni az ajka, javaslom, először ez jusson eszébe. Hogy nekünk még van egyéb lehetőségünk is! Őrizzük!
Hesslerezredes
2019-11-21 at 16:00
A jó román – a döglött román – mondanám, de nem mondom, ilyet kultúrember nem mond, úgyhogy: nem mondtam! :)))))))))))))))))))
Hesslerezredes
2019-11-21 at 13:00
Ez a román belpolitika szó szerint olyan, mint egy ‘iszapbirkózás’ egy nagy medence fekáliában. Mindegyik résztvevő talpig sza…os, és vígan rángatják egymást bele a kulimázba.
MacMondeau
2019-11-21 at 15:37
nem kevés(betelepítéspárti) külső befolyásolással,beavatkozással…
Menyei János
2019-11-21 at 15:55
Így igaz