A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon; ezek azok a fundamentumok, amelyekre minden más épül – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a III. Budapesti Demográfiai Csúcs zárásán, pénteken.
Semjén Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy van, ahol vitatják azt a célt, hogy a magyar állam fennmaradjon. Azt mondta, a kormány álláspontja az, hogy a magyar nemzet – ahogy minden nemzet – egyszeri és megismételhetetlen érték. Senki nem adhatja a világnak az értékeknek azt a gazdagságát, amit a lengyel kultúra, és senki nem adhatja Arany Jánost, Bartók Bélát, “csak mi, magyarok”.
Az egyetemes emberiség lenne örökre pótolhatatlanul szegényebb “egy sajátos arccal”, ha a magyarság eltűnne
– hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ezért nekünk, magyaroknak elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése. Semjén Zsolt egyetemes küldetésnek nevezte a magyar nemzet fennmaradását.
A magyar nemzet akkor maradhat fenn, ha magyar emberek “lakják be” az országot
– mondta a miniszterelnök-helyettes. Szavai szerint akkor lehetséges, ha nem “országlakosokkal” van csupán belakva az ország, hanem magyar emberekkel. Ehhez arra van szükség – tette hozzá –, hogy magyar gyermekek szülessenek, akik magyar kultúrában, magyar nyelven nőnek fel. Mindebből pedig az következik – folytatta –, hogy a kormány elutasítja a migrációt, és támogatja a családokat.
Elvileg migránsokkal lehetne pótolni az ország lakosságát, csak a magyarságot nem lehet ilyen módon pótolni
– fűzte hozzá Semjén Zsolt, aki célként jelölte meg, hogy legalább annyi magyar gyermek szülessen, ahány szükséges a magyar nemzet fennmaradásához. De ha ez mégsem volna elég, akkor is csak olyan nem magyarokat lehet beengedni az országba, akik hajlandóak az integrációra és lehetőleg az asszimilációra, és ezt a magyar társadalom is akarja.
Ezért kizárólag a magyar nemzet és a magyar nemzet kormánya döntheti el, kiket enged be ebbe az országba
– mondta. Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötöttek szorosan lakóhelyhez, kiterjesztik a külhoni magyar lakosságra is, ennek jótékony hatása pedig már látszik. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: miután “mi egy keresztény civilizációjú ország” vagyunk, és a józan ész talaján állnak, az alkotmányban rögzítették, hogy a házasság, mint a család alapja, egy férfi és egy nő kapcsolata.
Ebből következik az is, hogy minden gyermeknek joga van anyára és apára
– mondta. Hozzátette: annyiban liberálisok, hogy a magánéletében mindenki azt tesz, amit jónak lát, de ezt ne hívják házasságnak, és ne fogadjanak örökbe gyermeket.
Mindenki a szexuális formációjára olyan nyelvet talál ki, amilyet akar, de ne hívják házasságnak, mert ez egy megszentelt fogalom
– jelentette ki Semjén Zsolt, aki arra is kitért, hogy a gyermekek joga az egészséges fejlődéshez erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen. Közölte azt is: amikor a házasság intézményét szimbolikus és anyagi kedvezményekkel támogatja a magyar állam, “nem az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza”, hanem azt, hogy családban szülessen a gyermek, aki fenntartja a magyar nemzetet, és felnőve dolgozó, adófizető polgárrá válik.
A támogatásokat azért nyújtják, mert ez biztosítja a nemzet fennmaradását
– mondta Semjén Zsolt. Kitért arra is, hogy a családtámogatásoknál nem elég az anyagi támogatás, hanem kulcsfontosságú a szellemi segítség is, beleértve a nő, az anyaság méltóságát, és a pro-life mozgalmak támogatását.
Ha a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élők jogait semmibe lehet venni, akkor onnan már csak egy lépés a gyermekek jogainak semmibe vétele
– mondta a KDNP elnöke, aki jelezte, hogy az alkotmány kimondja: a magzati élet emberi élet, és a fogantatásától védett.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS