Rendkívül szokatlan módon, gyakorlatilag bocsánatot kért a Bankszövetségtől egy tavaly decemberben hozott, a devizahitelesekre nézve kedvező döntés miatt a szövetség alelnökéhez és főtitkárához címzett levelében a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. Wellmann György emellett ígéretet tett arra is, hogy a legfőbb bírói fórum – bankokra nézve kedvezőtlen – ítélete nem lesz irányadó a későbbi, hasonló ügyekben hozott döntések tekintetében. A Hitelszövetség a köztársasági elnök elé vinné az ügyet, de a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó ifjabb Balsai István ügyvéd is merőben furcsának találta Wellmann levelét. Az ügyvéd szerint finoman szólva is szokatlan, hogy egy bírósági vezető egy tőle független bírói tanács nevében, az ítélkezési gyakorlatot illetően már előre kötelezettséget vállal.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Elnézést kért Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségtől a legfőbb bírói fórumnak egy tavaly decemberben hozott ítélete miatt, amely kimondta, ha az adós és a bankok nem devizában határozták meg a kölcsönt képező összeget, akkor leállíthatók a végrehajtások– derült ki abból azenpenzem.hu portálon megjelent, Wellmann György által április 11-én jegyzett levélből, amit az egyik most folyó bírósági eljárásban a bank jogásza csatolt a peranyaghoz. Ismert, tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások. Egy 2015 decemberében hozott ítélet szerint ugyanis amennyiben a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget, és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani, akkor indokolt a végrehajtás megszüntetése. Ez a banki gyakorlat alapján azt jelenthette volna, hogy gyakorlatilag egyetlen volt devizahitelest sem lehet a nemfizetésért ilyen módon szankcionálni. A szerződésekben ugyanis szinte kizárólag a forintösszeget tüntették fel a bankok.
A Bankszövetség alelnökéhez, Becsei Andráshoz, valamint Kovács Levente főtitkárhoz írt kúriai levélből kiderül az is, hogy a bírósági vezető kijelenti, a tavaly decemberi ítéletét nem tartja “irányadónak”, és a devizahiteleseknek kedvező döntés pedig már nem elérhető a legfőbb bírói fórum honlapján. A levélben Wellmann György arról is biztosította a bankokat képviselő szervezetet, hogy ugyan a decemberi ítélet „sajnálatos módon” valóban ellentétes a Kúria 2013-as jogegységi döntésével, ám „az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló kúriai ítélkezési gyakorlathoz”. A Kúria vezetőjének utóbbi kijelentése azért is tűnik megdöbbentőnek, mivel az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.
Ifjabb Balsai István szerint finoman szólva is furcsa, amit levelében a Kúria egyik vezetője írta Bankszövetségnek. Fotó: MTVA
Finoman szólva is szokatlan Wellmann levele
Az üggyel összefüggésben megkérdeztük ifjabb Balsai István ügyvédet, aki elmondta, amennyiben a levél hiteles, akkor annak tartalmát „meglehetősen furcsának” találja. Ifjabb Balsai szerint finoman szólva is szokatlan, hogy egy bírósági vezető egy tőle független bírói tanács nevében, az ítélkezési gyakorlatot illetően már előre kötelezettséget vállal. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjének levelével kapcsolatban a PestiSrácok.hu megkereste Völner Pált is. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára portálunknak elmondta, a kérdés kapcsán azért nem kíván nyilatkozni, mivel nem teheti meg, hogy egy bírósági vezető döntését minősítse. A Kúria portálunknak küldött – rövid – válaszában csupán annyit közölt, hogy “a hivatkozott levél tartalma a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra közömbös, a folyamatban levő konkrét ügyek eldöntésére kihatása nincs és nem is lehet”.
Áderhez fordulnának az adósok
A levélváltásról elsőként beszámoló azenpenzem.hu szerint az ítélet és a kollégiumvezető levele között több mint négy hónap telt el, ám véleményük szerint nem véletlen, hogy most vált forróvá ez a téma. Megjelent ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. A magáncsőd egykori devizahitelesekre vonatkozó határidejét viszont csak nemrégiben sikerült kitolni – március elsejéről 2016. szeptember 30-ára. Az erről szóló törvénymódosítást április 11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben, ugyanazon a napon, amikor a Wellmann-levél született. Az új dátumot – mint arról szintén rendelkeztek – a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. „Ez sima hivatali visszaélés, és a bírói függetlenség tudatos, célzatos, igen durva megsértése” – ezt már Marczingós László ügyvéd állította a fentebb írtak miatt a portálnak. A Hitelszövetség szerint pedig a köztársasági elnöknek tisztázni kell az ominózus levél elfogadhatóságát egy jogállamban, a devizahitelesek körében pedig már el is indult egy mozgalom, amelyben a hónap végéig a Kúria előtti találkozóra hívnak. Az egyik felszólításuk: „Ne hagyjuk, hogy a Bankszövetség irányítsa a Kúriát, a bíróságokat!”. Célul tűzték ki azt is, hogy adják ki nekik az eltitkolt devizahiteles ítéletet.
Címlapfotó: valasz.hu
Békés László
2016-04-20 at 19:51
Számtalan helyről hallani, hogy ügyvédek a bíróságok folyosóin egymást tájékoztatják, miszerint ha devizás az ügye, “be se’ menjen”, az ítélet már borítékban van. Lassan lassan kiderül, kik presszionálják a bírákat.
Kiderül, hogy amíg Trócsányi a törvényhozásban gyártja a bankok számára kedvező törvényeket, addig Wellmann György ad parancsot a bíráknak, hogy jól legyen az végrehajtva..
Összenő az, ami összetartozik…
No de jön még kutyára úthenger, ki kell szedni a rohadt almát a kosárból.
khm
2016-04-19 at 16:47
elmehettek!!!
khm
2016-04-19 at 16:41
ogre,csakúgy elmehetek ti a hónaljmankós kampós orrú kánaánotokba.
Ez is ti kutyátok kölke.
Ogre
2016-04-19 at 09:17
csak úgy! – “Eddig sem volt kérdés, hogy a Kúria,a Bankszövetség, és a kormány összefonódott a devizahitelek ügyében! Mocskos játékot üznek! ””
Nos erre az összefonódásra próbálok olyan kézzelfogható bizonyítékot beszerezni, ahol az érintettek maguk írják le miként kívánják űzni, illetve miként űzik ezt a mocskos játékot. – Ezért a Kúriától közérdekű adatigénylésként kérem a jogegységikhez, beszerzett “szakértői véleményeket” (“szakmai és civil szervezetek, illetve személyek véleménye” a 6/2013-hoz)
Darák nem adja, hanem titkosította. – A NAIH szerint közérdekű, ki kel adnia. – A Törvényszék szerint nem közérdekű, nem kel kiadnia. – Jelenleg az Ítélőtáblán pattog a labda, – kérlek benneteket, lehetőségetek szerint támogassátok a keresetemet. –
A Pesti Srácok is figyelemmel követhetné az ügyet, és keríthetne körülette egy kis felhajtást. –
csak úgy
2016-04-19 at 08:01
Eddig sem volt kérdés, hogy a Kúria,a Bankszövetség, és a kormány összefonódott a devizahitelek ügyében! Mocskos játékot üznek! ” Senkit sem hagyunk az út szélén” ! Ismerős? Nem is hagytak, hanem belerugdalták az embereket az árokba! Nem vagyok kormányellenes, de az igazságot még a FIDESZ-nél is többre tartom! Túl szélesre sikeredett a kormány mosolya, bőven megvillant a foguk fehérje!
Anna
2016-04-19 at 07:07
Ez elképesztő! Letagadhatatlan, hogy pontról-pontra kidolgozott terv szerint semmizik ki a magyarokat, ifj. Balsai hiába próbálja menteni a mundér becsületét azzal, hogy megkérdőjelezi a levél eredetét.
margo márton
2016-04-18 at 20:04
…megdöbbentő..erre nics magyarázat… mit ér ez az egész, ha nincs erre törvény ami elitélné..!
khm
2016-04-18 at 19:00
Ugye nem ő dolgozta ki a törvények egy részét? 🙂
Wellmann György 1954-ben született. Jogi tanulmányait Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1978-ban summa cum laude minősítéssel doktorált. Szakvizsgát 1980-ban ügyészségi fogalmazóként tett, majd 1980-1987 között a Fővárosi Főügyészségen és a Legfőbb Ügyészségen polgári jogi szakági ügyészként dolgozott. 1987-ben a Pénzügyminisztérium Jogi Osztályának helyettes vezetője volt. 1988. március 1-jén választották a Legfelsőbb Bíróság bírájává, ettől kezdve a Polgári Kollégium tagja, ahol vegyes kötelmi ügyeket tárgyal. 2002. februárjában tanácselnökké, s egyben hat éves időtartamra kollégiumvezető-helyettessé nevezték ki. 2008. februárjában nevezték ki a Polgári Kollégium vezetőjévé.
Részt vett a gazdasági társaságokról szóló mindhárom törvény (1988., 1997., 2006.) megalkotásában, valamint az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjában, amelynek során tagja volt az Operatív Bizottságnak. Két évtizede rendszeresen publikál: a polgári jog és a társasági jog területén számos cikke, tanulmánya jelent meg különböző szakmai folyóiratokban, ezen kívül több mint tíz szakkönyvnek, illetve kommentárnak a társszerzője. Évek óta tagja a Gazdaság és Jog című folyóirat szerkesztőbizottságának, 2004-től részt vesz a Bírósági Határozatok (jelenleg: Kúriai Döntések) című kiadvány szerkesztésében. Hét éven keresztül tanított az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén, s polgári jogból jelenleg is záróvizsga-bizottsági tag mindkét budapesti jogi karon. Közel harminc éve tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak. 1988 óta az ELTE Jogi Továbbképző Intézet által szervezett társasági szakjogász posztgraduális képzés keretében is oktat. Oktatói tevékenységét 2003-ban címzetes egyetemi docens címmel ismerték el. Tagja a Magyar Jogász Egyletnek, azon belül a Tudományos Bizottságnak.
khm
2016-04-18 at 18:23
Ann Ban
Wellmann aligha kommunista. Inkább liberált.
e önnek igaza van. Van ott még elég kommunista is.