Drasztikus béremelés, új “szuperkórház” – erről döntöttek eddig a nagy egészségügyi átalakításban

Megszületett a megállapodás az egészségügyben dolgozók béremeléséről. A döntés mintegy 100 ezer embert érint az ágazatban. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt a fővárosi kórház-átalakítások tervéről is, ezzel kapcsoltban hangsúlyozta, nincs szó kórházbezárásokról, legfeljebb funkciók átköltöztetéséről. A PestiSrácok.hu érdeklődésére, döntöttek-e a kancellária-rendszer bevezetéséről Balog Zoltán elmondta, a következő napokban tárgyalnak majd ennek a részleteiről. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért államtitkár mindezt azzal egészítette ki, hogy a rendszer célja nem fiskális, azt szeretnék, hogy területenként legyen valaki, aki vállalja a felelősséget a betegekért.

Balog Zoltán az Emberi Erőforrások miniszter csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, emelik az egészségügyben dolgozók bérét. Mint mondta a béremelésekre idén és jövőre összesen 100 milliárd forintot fordít a kormány, míg az elmúlt négy évben 500 milliárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, ahogy fogalmazott  “betonba, üvegbe, műszerbe”.

Alapbér növekedésről van szó

Ez csak az első fázis a bérfejlesztések tekintetében mert 2018-ban és a rákövetkező évben is újabb emelést terveznek. A miniszter hozzátette azt is, differenciáltan és több lépcsőben emelik az egészségügyben dolgozók bérét, ez volt a szakszervezetetek kifejezett kérése. Balog Zoltán tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Ők idén átlagosan 26,5 százalékos béremelést kapnak, majd jövő novembertől újabb 12 százalékos emelés várható. 2018 és 2019 november elsejétől pedig újabb 8-8 százalékkal nőnek majd a bérek. A miniszter hangsúlyozta, hogy az emelés minden esetben az alapbér növelését jelenti, vagyis, az alapbéren túl járó különféle pótlékok és összegek is minden esetben növekedni fognak. Összességében 2012 és 2019 között el lehet mondani, hogy megduplázódnak a bérek – tette hozzá. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásában lévő intézmények dolgozóinak válláról lekerül a kamarai tagdíj terhe, a kabinet átvállalja tőlük a fizetését, július 1-től.  

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatón közölte, hogy tárgyaló partnereivel hamarosan a kancellária rendszer bevezetéséről egyeztet. Fotó: MTI; Kovács Attila

Nincs szó kórházbezárásról

Nem zárnak be kórházat, csak bizonyos funkciók átköltöztetését tervezik  – reagált Balog Zoltán a tervezett budapesti kórházfejlesztésekről az elmúlt napokban kiszivárgott koncepciók és hatástanulmányok rémhírére. Kis türelmet és időt kért a végleges döntést illetően, mint mondta a kormány célja, hogy megtalálják a legmegfelelőbb megoldást nem csak Budapest, hanem külön Buda és Pest számára is. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a többi közt Dél-Budán és Észak-Pesten is lesznek nagy kórházfejlesztések. Az már biztos, hogy az új “szuperkórház” Kelenföldön lesz. A 21. századi színvonalú intézmény az egész budai oldal ellátására illetékes lesz. Nagyon jelentős fejlesztéseket terveznek a Kútvölgyi Kórházban és a Szent János Kórház egy részében, de arról még folynak a tárgyalások mit is jelent majd ez pontosan. A társkórházaknál is ugyanez a helyzet. A kormány még várja tőlük a költségszámításokat és a koncepció finomítását – fűzte hozzá Balog Zoltán. Az viszont már eldöntött tény, hogy Észak-és Dél Pestnek lesz majd egy centruma, amelynek magját a Honvéd Kórház és a Szent László, Szent István kórház képezi majd.

Még tárgyalnak a kancelláriákról

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a PestiSrácok.hu érdeklődésére, hogy mit lehet tudni a kancellária rendszer tervezett bevezetéséről elmondta, arról hamarosan tárgyalássorozatba kezdenek. Ebben a kérdésben is kikérik majd tárgyalópartnereik – a Magyar Orvosi Kamara, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének –  véleményét. Azt szeretnék felmérni, hogy a rendszer milyen hatással lesz majd az egyes intézményekre, nem csak a kórházakra hanem az ott dolgozókra. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy a kancellária rendszer bevezetésére nem fiskális szempontok miatt van szükség, hanem azért, hogy területenként legyen egy grémium vagy személy, aki felelősséget vállal az betegek ellátásért. 

A vezetőkép 2016. június 9-én készült az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartott sajtótájékoztatón. Fotó: MTI; Kovács Attila