Óriási terheket rótt volna a magyar családokra az uniós klímaegyezmény, amelyet a visegrádi országok közül hárman is megvétóztak, köztük Magyarország. Ha elfogadják, 30-40 százalékkal is drágulhatott volna a villanyszámla Magyarországon.
Nem született végül megállapodás a brüsszeli uniós csúcson arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re széndioxid-semlegessé kellene válnia. A tervet többen megvétózták, köztük három visegrádi ország, így Magyarország is. A csúcs kudarcát még a hírhedten baloldali ideológiájú Greenpeace is Angela Merkel és Emmanuel Macron hibás politikájának tulajdonította.
Az uniós klímatervvel kapcsolatban valóban igaz, hogy az európai tapasztalatok szerint az új szélerőművek már ma is piaci áron tudnak termelni (támogatás nélkül). A napelemek tekintetében 2025-ig biztos, hogy elérjük azt a helyzetet, hogy a piaci ár mellett is megtérülnek a beruházások, így nem lesz szükség támogatásra.
Akkor miért lenne drágább az áram?
Röviden azért, mert a fenti állítás csak részigazság, ugyanis a megújuló energiaforrások telepítésének és fenntartásának költsége messze meghaladja például az atomenergia (Paks2) működési költségét. Hosszabban pedig, amennyiben a régi kapacitásokat nap- és szélerőművekkel váltjuk ki, akkor ez önmagában a 2050-es időtávon nem okoz áremelést, hiszen a régi erőművek ezen az időtávon már nem is működőképesek. Így az lesz a kérdés, hogy az ilyen rendszerek technikailag hosszútávon működőképesek-e? A jelenlegi tudás szerint nem. Ennek oka, hogy a kiegyenlítés költségei (beleértve a háttérköltségeket is) és a hálózatfejlesztés költségei jelentős mértékben fognak növekedni. Tehát nem az energia, mint termék ára növekszik, hanem a rendszerhasználat költségei fognak növekedni. A végfogyasztók ára tehát a jelenlegi szinthez képest a többi ára változatlanul hagyása mellett a hálózati integrációs költségekkel fog érdemben növekedni.
Ezek a költségek hogyan becsülhetők? Annyi nyilvánvaló, hogy a jelenleg körülbelül 2000 megawatt napelemes fejlesztés a jelenlegi hazai elosztóhálózatot teljesen telítette.
Jelenleg 37 Ft/kilowattóra az átlagos végfogyasztói átlagár Magyarországon (15 Ft/kWh áram + 14 Ft/kWh rendszerhasználat [kiegyenlítés és hálózat] + 8 Ft). Hosszabb távon a jelentősebb időjárásfüggés miatt a rendszerhasználat díja 28 Ft/kW értékre változhat. Ez akár 30–40 százalékos végfogyasztói áremelkedést jelenthet.
Tehát a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne, ha a mindenféle kompenzáció nélkül fogadták volna el az uniós klímacélt.
Fotó: MTI/Varga György
Facebook
Twitter
YouTube
RSS