Baka András egykori főbíró is beszállt az ellenzék választási kampányába. A Tűzfalcsoport hívta fel rá a figyelmet, hogy az egykori, levitézlett főbíró a baloldal kampányát segítve interjút adott a francia AFP hírügynökségnek és kijelentette, hogy “hazánkban olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben”. Baka nyílt politikai szerepvállalása néhány nappal az országgyűlési választások előtt példa nélküli, hiszen az európai jogi kultúra része, hogy az aktív és a volt főbírák nem folynak bele a pártpolitikai küzdelmekbe. A külföldi sajtóorgánumnak tett nyilatkozat Baka a hazához való viszonyulását is világossá teszi.
A Tűzfalcsoport cikkében felhívta rá a figyelmet, hogy Baka főbíróvá választása is “regénybe illő”. A tekintélyét vesztett strasbourgi bíróságról hazatérő Bakát Sólyom László exelnök nézte ki magának, de sem a bírák, sem az országgyűlési képviselők nem tartották alkalmasnak. Érdemes a korabeli sajtót böngészni ezügyben.
A Magyar Idők A Soros-féle TASZ-nak kedvenc bírója is van a Kúrián című cikke emlékeztet: Baka hiúságára jellemző, hogy 2008-ban, amikor Sólyom László először jelölte főbírónak, az akkor még létező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) személyes alkalmasságát megkérdőjelező és megválasztását emiatt nem támogató döntése után elszaladt a sajtóhoz, és azt mondta, hogy a testület ülésén kifejezetten ellenséges légkör fogadta, és nem kapott lehetőséget koncepciója kifejtésére. Az OIT válaszul nyilvánosságra hozta meghallgatásának jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. Egyúttal kiderül belőle, hogy – mint akkor a Népszabadság fogalmazott – a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért, korábban pedig kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt igen keveset tud a hazai viszonyokról.
A portál emlékeztet, hogy Sólyom nyilvánvalóan alkalmatlan jelöltjét az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra szavazta meg. A Népszabadság azt is megírta, hogy Sólyom milyen eszközt vetett be annak érdekében, hogy egy év interregnum után legyen elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak,amit ekkor egy kollégiumvezető irányított. Baka rövid és dicstelen ténykedését a magyar igazságszolgáltatás ismeretének hiánya jellemezte, a HVG távozása után úgy fogalmazott:
Baka, akit a magyar bírák nem fogadtak el… A magyar államot Strasbourgban beperelte, de a követelt összeg töredékét ítélte meg egykori állomáshelye.
Korábban sajtóhírek szerint a közadatkiadási ügyekben végső soron ítélkező Kúrián Baka András döntötte el, hogy mit kell kiadnia a kormánynak és mit nem, aki tehát maga is beperelte a kormányt a strasbourgi bíróságon. Ezek után nem volt meglepő a Magyar Hírlap szerint, hogy a Baka András által elnökölt perekben folyamatosan a kormánynak kedvezőtlen ítéletek születnek. Baka ráadásul a közadatkiadással foglalkozó joggyakorlat-elemző bizottság elnöke is lett, amely bizottság megállapításaival befolyásolta az összes többi bíróság mindenkori gyakorlatát. Egyébként – szintén sajtóhírek szerint – Baka nem rendelkezett az elvárt szakmai tapasztalattal ezen feladat ellátásához.
Ugyanez az ember vesz részt Gyurcsány és társai érdekében a választási küzdelemben, támadja a kormányt és hazája ellen fordul. Kérdés, hogy bíróként lehetett-e pártatlan egy ennyire elfogult személy. A pártpolitikai állásfoglalást, a nyílt politizálást még a korábbi, kommunista gyökerű alkotmány is tilalmazta, de Baka egykori kollégái előtt is büszkén vállalta, hogy nyíltan támadta a nagy többséggel megválasztott törvényes kormányt.
Talán a leginkább a Korbély-ügyben elfoglalt jogi álláspontja mutatja leginkább, hogy miként viszonyul a hazához, a történelmi sorskédésekhez. Sajtóhírek szerint Baka András volt az a strasbourgi előadó bíró, akinek aktív közreműködésével felülvizsgálta a testület Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma hajdani vezetőjének az ítéletét, amelynek értelmében Korbély századost, az 1956-os tatai sortűzre parancsot adó katonát, akit Völgyesi letöltendő szabadságvesztésre ítélt, a strasbourgi verdikt értelmében felmentették.
Végső soron Baka András nem a bírákra – hiszen ők soha nem fogadták el őt –, hanem saját magára hozott szégyent, de méltatlanná nem vált, hiszen soha nem is volt méltó arra a magas posztra, ahova minden ellenkezés ellenére bekerült. Az már csak hab a tortán, hogy a Kúrián nyíltan szembefordult az Alaptörvénnyel a bírák teljes megdöbbenésére
– írja a Tűzfalcsoport.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS