Tizenkét hónapja dörögnek a fegyverek a Donbaszban és halnak hősi halált katonák a front mindkét oldalán. Eközben Európa békés felén a szankciós infláció nehezíti az életet. A tűzszünet és a béketárgyalások még sosem voltak annyira messze a realitástól, mint most. Moszkva egy hosszú, elhúzódó háborúra rendezkedik be, miközben vészesen fogynak az ukrán harcoló alakulatok.
Ukrajnát jelenleg az a havi 500 millió euró tartja életben, amit a német kormány utal bérekre, nyugdíjakra és az államapparátus működtetésére. A háborús gépezet is a nyugat függvénye, mivel Brüsszel az elmúlt héten átvállalta a lőszerek árának kifizetését, Nagy-Britannia nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket ígért és az amerikai Bradley páncélozott járművek már úton vannak a frontvonalra. A német önjáró tarackok közül már több odaveszett az ellenséges tűzben és az ukrán katonák is tönkretettek párat, mivel túl sok lövést adtak le velük, és a túlhevült alkatrészek sérültek. A Panzerhaubitze 2000 gyártója napi 100 lövést javasol a tarackkal, ám volt, hogy az ukránok napi háromszázat adtak le. A fegyver ezt nem bírta.
Andrij Melnyik külügyi államtitkár, volt berlini nagykövet most kvázi azt követeli, hogy Németország adja át szinte összes fegyverét Kijevnek, hadihajókat, tengeralattjárókat, a harckocsiállományát és vadászgépeket, mivel szerinte ez a győzelem garanciája. Boris Pistorius honvédelmi miniszter pénteken be is jelentette, hogy Németország négy páncélossal többet ad át Ukrajnának, összesen 18 Leopard 2 harckocsival segítik Kijevet. Így a Svédországból és Portugáliából érkező tankokkal harmincegy Leopard áll hadrendbe. Katonai szakértők szerint ez édeskevés, hogy megváltoztassa a háború állását. Egy komoly áttöréshez legalább 500 harckocsira lenne szüksége az ukrán hadseregnek. Lengyelország, aki a leghangosabban követelte Berlintől, hogy engedélyezze a német haditechnika átadását, mindössze négy Leopardot küldött keleti szomszédjának. Sem Varsó, sem Berlin nem tud átlépni egy bizonyos küszöböt, mivel a saját védelmi képességeit sodorná veszélybe. Boris Pistorius sincs könnyű helyzetben, mivel a 18 tankot gyorsan pótolni kell.
Gond azonban a páncélosok motorjának gyártása. A Bodeni-tónál található Friedrichshafenben készíti a Rolls-Royce Power Systems az MTU motorokat, amelyek a Leopardot, a Pumát, sőt az amerikai Abrams harckocsit is működtetik. A motorok gyártása nagyrészt kézi munkával történik. A gyár csak évi nyolc motort tud szállítani a Bundeswehrnek. Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak küldött eszközök pótlása két évbe telik. A német kormány szeretné, hogy a gyár növelje a termelést, azonban a brit Rolls-Royce céget is megtépázta a koronavírus-járvány, és jelenleg nincs forrása egy komolyabb termelésnövelésre.
Pistorius megígérte, hogy régebbi, már nagyjából 21 éve leselejtezett Leopard 1 típusú harckocsikból legalább 100 darabot ad Ukrajnának, ám ezek az elavult eszközök jelenleg komoly nagyjavításra szorulnak, és már minden kiképző nyugdíjban van, aki az ukránokat oktathatná erre a típusra. Az USA azzal „ünnepelte meg” az egy éves évfordulót, hogy bejelentette: 2 milliárd dollár értékben egy újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amely lőszereket, kamikaze-drónokat és rakétákat tartalmaz a HIMARS-rakétavetőkhöz.
Oroszország nem pörgeti túl a háborús gépezetét: lassan akar haladni és településről településre foglalja el a Donyecki-medencét. Eddig nagyjából Ukrajna 20 százaléka került a Föderáció kezére. Az is elképzelhető, hogy Bahmut eleste után Kramatorszk és Krivoj Rog következik, és az orosz haderő egészen a Dnyeper folyóig kiépít egy védelmi zónát a nyugati, nagy hatótávolságú fegyverek ellen. A Kreml már utalt erre. Az európai átlagemberekben pedig egyre jobban nő a félelem, hogy a háború kiszélesedhet egy direkt konfrontációvá a NATO és Oroszország között. Az egyre nagyobb mennyiségben szállított nehézfegyverek és nagyobb hatótávolságú rakéták már túlmennek a „védelmi eszköz” kategórián. Ez összecseng Orbán Viktor pénteki rádióinterjújával. A kormányfő is kihangsúlyozta, hogy ezt a háborút csak diplomáciával lehet megnyerni és nem fegyverekkel. Az eszkaláció veszélye pedig valós, mivel mindenki – hazánkat kivéve – csak a fegyverekre épít a tűzszünet és a tárgyalások helyett.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS