Hivatalosan is megnyílt a Pesti Srácok ’56-os Emlékpark, amely több mint egy hónapon át rendezvények sokaságával, történelmi, kulturális, életmódbeli és gasztronómiai visszaemlékezésekkel eleveníti fel a 60 évvel ezelőtti világot az érdeklődőknek. A sajtótájékoztatón részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és az ’56-os Emlékbizottság társelnöke, Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, Rácz József Sándor ’56-os elítélt szabadságharcos, valamint Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója, számos 56-os interjúkötet szerzője.
Schmidt Mária elmondása szerint az emlékév célja, hogy megköszönjük a még köztünk lévőknek, amit 60 éve tettek, valamint elmondani azoknak, akik nem látták, hogy a magyar nép hogyan küzdött a szabadságáért. „Ezek az októberi ifjak 1848 márciusi ifjainak utódai. ’56-ban olyan emberek ragadtak fegyvert, és harcoltak a szabadságért, akik nem erre készültek. Hétköznapi emberek voltak, akiket a történelem más feladat elé állított, de ők megfeleltek ennek, megtették, amit megkövetelt a haza” – mondta az Emlékbizottság társelnöke, hozzátéve, hogy reményeik szerint A magyar szabadság éve az együttműködésről és a büszkeségről fog szólni.
Józsefváros polgármestere örömét fejezte ki, hogy az a városrész adhat otthont a Pesti Srácok Emlékparknak, ahol 1956-ban az első lövések eldördültek, és ahol olyan szimbolikus helyszínek találhatók, mint a rádió épülete, a Corvin köz vagy az egykori Köztársaság tér. „Az egykor szebb napokat látott városrész a 70-80-as évekre hírhedté vált, ami nem független 56-tól. A kádári diktatúra így büntette a városrészt a forradalomban és a harcokban játszott szerepéért, és így alakult ki az a városkép, amely nem volt méltó a megelőző két évszázad városképéhez” – mondta Kocsis Máté, aki szerint ezt nem szégyenként, inkább büszkeségként fogják fel. Hozzátette, ez az évforduló a nemzeti identitásunk megerősítésére is kiváló alkalom:
Tudniuk kell a mai fiataloknak, hogy mibe került, hogy ma ilyen szabad és biztonságos országban élhetnek.
Stefka István felelevenítette, hogy a Pesti Srácok ’56-os Emlékparknak helyet adó Horváth Mihály tér környékén nőtt fel, ott volt az 56-os harcok idején, és azt is látta gyerekként, ahogy mosóteknőkben cipelik el a halottaikat az apák és nagyapák. Stefka István szerzője többek között a PestiSrácok.hu oldalán is elérhető Ötvenhat arcai című kötetnek, s most ő szólaltatta meg Rácz József Sándort, aki másodéves orvostanhallgatóként szintén a Józsefvárosban harcolt annak idején. „Amikor 24-én meghallottam a tankokat, megszületett bennem a döntés, hogy harcolni fogok a hazámért, mert ettől magasabb, szebb célt nem lehet elképzelni. Aznap este már őrt álltam a Corvin közben – mondta az egykori pesti srác. – Egyszer rámlőtt egy tank, és éppen hogy megúsztam. Sok ilyen mozzanat volt, de mindent megtettek, hogy felszabadítsuk az országot, és az maga dönthessen a sorsáról.”
Rácz József Sándor a Politikai Foglyok Országos Szövetsége 56-os tagozatának elnökeként is mindmáig feladatának tartja az ’56-os eszme éltetését, mert – mint mondta – négy társa fekszik a 301-es parcellában.
Mentősök voltak, akik nem is sütöttek el fegyvert. Azt nem lehet elmondani, mit jelentett, amikor kimondták a halálos ítéletüket. Az ő életük kötelez.
Rácz József Sándort életfogytig tartó börtönre ítélték a Corvin köz körüli ellenállásban való részvételéért, a ’63-as amnesztiával szabadult, de az orvosi egyetemet sosem folytathatta, kétkezi munkásként ment nyugdíjba.
Az emlékpark programjai az emlekpark.pestisracok.hu címen találhatóak meg, ma a Nagy Imre szerepéről szóló történészvitával, majd este hét órakor az Pesti Srácok 1956 Fénylő arcai – összművészeti előadással folytatódik a program. Az előadások egy részét a PestiSrácok.hu nyitóoldalán élő (stream) közvetítésben is láthatják.
PESTISRÁCOK.HU – Fotó: Horváth Péter Gyula, Videó: Szabó Fruzsina, Kerekes Kozmi András és Tihanyi Rita.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS