A Covid-19 kezelésénél alkalmazott favipiravir szedése után esetlegesen kialakuló fényérzékenységről ír egy tanulmányra hivatkozva “Koronavírus vakcináció – Szakirodalmi tallózó” című Facebook-oldalán Dobson Szabolcs szakgyógyszerész. A téma különösen a nyár közeledtével kiemelten fontos – hívta fel a figyelmet cikkében a napi.hu.
A portál azt írja: a Journal of Cosmetic Dermatology című szaklap április 29-i számában török szerzők értékelték a favipiravir szedésével összefüggő fluoreszcencia (Wood lámpa alatti fényjelenség) gyakoriságát és erősségét. Hazánkban a műkörmösök figyeltek fel erre a jelenségre, amit török orvos szerzők ezzel egyidejűleg publikáltak szaklapokban – írja posztjában Dobson Szabolcs. Az idézett tanulmányban olyan résztvevők szerepeltek, akik legalább egy adag favipiravirt vettek be és legfeljebb 30 napon belül kivizsgálták őket. Értékelték a nem, az életkor, a testtömeg index (BMI), a Fitzpatric féle bőrtípus, a hajszín, az N-acetilcisztein alkalmazás és a Wood lámpa alatti fluoreszcencia erősségét az ujjak körmeinek félholdacskáiban (lunula), a hajban és az arcon.
A vizsgálatban 275 személy vett részt 57,9 százalékuk használt favipiravirt legfeljebb 5 napon, 34,7 százalékuk 6-10 napon és 7,4 százalékuk több, mint 10 napon át. A vizsgálati eredmények szerint több, mint 22 favipiravir tabletta bevétele 6,72-szeresére (2,61-17,23) növelte a fluoreszcencia észlelésének valószínűségét a köröm félholdacskákban. Több, mint 28 favipiravir tabletta bevétele 5,92-szeresére (2,43–14,71) növelte a fluoreszcencia kockázatát a hajban és 2.88-szeresére (1,11–7,47) a T-zónában. A fluoreszcencia intenzitása és az összdózis között nem találtak összefüggést. Azonban negatív korrelációt figyeltek meg az utolsó dózis után eltelt idő és a fluoreszcencia intenzitása között a köröm félholdacskákban és a T-zónában. A BMI (testtömeg index) szintén fordított összefüggést mutatott a fluoreszcencia erősségével a köröm félholdacskákban. Az eredmények szerint a bőrtípus is összefügg a fluoreszcencia erősségével. Azon személyeknél, akik N-acetilciszteint szedtek, a köröm félholdacskák fluoreszcenciája gyakorisága jelentősen csökkent.
Összességében tehát nem zárható ki a favipiravir fototoxicitása, ezért Dobson Szabolcs szerint az OGYÉI-nek célszerű lenne felhívni a favipiravirt szedő betegek figyelmét a közvetlen napfény kerülésére harminc napon át mindaddig, amíg a fenti jelenség tényleges klinikai jelentősége nem tisztázódik.
Forrás: napi.hu, Fotó: MTI/EPA/Divjakant Szolanki
Facebook
Twitter
YouTube
RSS