A Covid-19 kezelésénél alkalmazott favipiravir szedése után esetlegesen kialakuló fényérzékenységről ír egy tanulmányra hivatkozva “Koronavírus vakcináció – Szakirodalmi tallózó” című Facebook-oldalán Dobson Szabolcs szakgyógyszerész. A téma különösen a nyár közeledtével kiemelten fontos – hívta fel a figyelmet cikkében a napi.hu.
A portál azt írja: a Journal of Cosmetic Dermatology című szaklap április 29-i számában török szerzők értékelték a favipiravir szedésével összefüggő fluoreszcencia (Wood lámpa alatti fényjelenség) gyakoriságát és erősségét. Hazánkban a műkörmösök figyeltek fel erre a jelenségre, amit török orvos szerzők ezzel egyidejűleg publikáltak szaklapokban – írja posztjában Dobson Szabolcs. Az idézett tanulmányban olyan résztvevők szerepeltek, akik legalább egy adag favipiravirt vettek be és legfeljebb 30 napon belül kivizsgálták őket. Értékelték a nem, az életkor, a testtömeg index (BMI), a Fitzpatric féle bőrtípus, a hajszín, az N-acetilcisztein alkalmazás és a Wood lámpa alatti fluoreszcencia erősségét az ujjak körmeinek félholdacskáiban (lunula), a hajban és az arcon.
A vizsgálatban 275 személy vett részt 57,9 százalékuk használt favipiravirt legfeljebb 5 napon, 34,7 százalékuk 6-10 napon és 7,4 százalékuk több, mint 10 napon át. A vizsgálati eredmények szerint több, mint 22 favipiravir tabletta bevétele 6,72-szeresére (2,61-17,23) növelte a fluoreszcencia észlelésének valószínűségét a köröm félholdacskákban. Több, mint 28 favipiravir tabletta bevétele 5,92-szeresére (2,43–14,71) növelte a fluoreszcencia kockázatát a hajban és 2.88-szeresére (1,11–7,47) a T-zónában. A fluoreszcencia intenzitása és az összdózis között nem találtak összefüggést. Azonban negatív korrelációt figyeltek meg az utolsó dózis után eltelt idő és a fluoreszcencia intenzitása között a köröm félholdacskákban és a T-zónában. A BMI (testtömeg index) szintén fordított összefüggést mutatott a fluoreszcencia erősségével a köröm félholdacskákban. Az eredmények szerint a bőrtípus is összefügg a fluoreszcencia erősségével. Azon személyeknél, akik N-acetilciszteint szedtek, a köröm félholdacskák fluoreszcenciája gyakorisága jelentősen csökkent.
Összességében tehát nem zárható ki a favipiravir fototoxicitása, ezért Dobson Szabolcs szerint az OGYÉI-nek célszerű lenne felhívni a favipiravirt szedő betegek figyelmét a közvetlen napfény kerülésére harminc napon át mindaddig, amíg a fenti jelenség tényleges klinikai jelentősége nem tisztázódik.
Forrás: napi.hu, Fotó: MTI/EPA/Divjakant Szolanki
Andromeda
2021-05-17 at 16:18
A túlzott napozás káros. Gyerekkoromban fabulon napvédő krémeket lehetett venni 5-ös és 7-es factorral, ma pedig a gyerekeket 50-szeres krémmel kenik a strandon. Régebben senki nem törődött azzal, ha leégett a napon, ma inkább.
Ha a favipiravir esetén 30 napot kell várni, az igazán tűrhető, mert nem krónikus kezelés, mint a vérnyomáscsökkentők.
ViAM
2021-05-17 at 06:57
Vagyis az összegzés: ha be vagyunk oltva, ha nem, mindenki zárkózzon be elsötétített szobájába és várja a halált. A neten addig is hülyülhet, élelmiszert is rendelhet, utazni nem lehet, lassan már semmit sem lehet. Egy dolog segíthetne ezen a nagyon elrontott és rossz irányba haladó világon, ha Isten az összes embert visszahívná generáloztatás céljából.
Bukohill
2021-05-16 at 23:31
Szerintem az OGYÉI-nek célszerű lenne felhívni a figyelmet az egyedül üdvözítő oltások várható mellékhatásaira is, vagy várjunk csak, a dolog nem is olyan sürgős, hiszen még nincsenek meg az emberkísérletek eredményei.
Lárifári
2021-05-16 at 23:14
Több más gyógyszer is okozhat fényérzékenyszéget, fototoxicitást, különböző tüneteket okozva.Többek közt az egyik évtizedek óta alkalmazott, általam is évek óta szedett, hétköznapi vérnyomáscsökkentő. Mégsem kapnak ekkora hírverést.
Rá kell írni a betegtájékoztatóra, ennek tudatában figyelni és kerülni a túlzott napon történő tartózkodást. Súlyosabb esetben doki és megfelelő kezelés, stb., stb.