Pesti Srácok

Lavrov: az ukrajnai válságot a Nyugat hosszú távú fenyegetései okozták

Lavrov: az ukrajnai válságot a Nyugat hosszú távú fenyegetései okozták

A riói BRICS-csúcstalálkozó után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter átfogó nyilatkozatot tett az ukrajnai helyzetről, a NATO belső feszültségeiről és az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjáról. Lavrov kiemelte a BRICS-országok növekvő egyetértését az ukrajnai konfliktus okait illetően, és bírálta a nyugati dominanciát a nemzetközi szervezetekben.

Az ukrajnai válságot a Nyugat hosszú távú fenyegetései okozták országunk biztonságára nézve, beleértve a NATO keleti irányú terjeszkedését, amelynek nyilvánvaló célja Ukrajna beolvasztása és a NATO hadigépezetének közvetlenül a határainkon történő telepítése - jelentette ki hétfőn Rióban az orosz külügyminiszter. Az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsolatban Lavrov kifejtette, hogy a jelenlegi helyelosztás igazságtalan és a Nyugat javára torzít.

A Nyugat érdemtelenül aránytalan számú helyet foglal el, ami nincs összhangban a mai globális erőviszonyokkal

A NATO-n belüli problémákra is kitért az orosz diplomácia vezetője:

Egyre nőnek a különbségek, és egyfajta közelgő lázadás kockázata áll fenn a hajón, mivel egyre több ország szeretne a saját nemzeti érdekei alapján irányítani, és nem hagyja, hogy megmondják neki, mit tegyen.

A BRICS jövőjéről szólva Lavrov optimista hangot ütött meg:

Nem látok fenyegetést tevékenységünk eróziójára. Épp ellenkezőleg, csak most kezdtük el kiaknázni a potenciálunkat.

Szergej Lavrov a Magyar Nemzetnek adott hétfői interjújában is kitért az ukrajnai helyzetre: 

Fenntartható rendezés nem lehetséges a konfliktus kiváltó okainak elhárítása nélkül. Mindenekelőtt meg kell szüntetni Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket. Legalább ilyen fontos az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása azokon a területeken, amelyek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt maradnak, mivel 2014 után az mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.