Jövő év elejére elkészül az eltitkolt brüsszeli hatalomkiterjesztést leleplező magyar jelentés
Fotó: Ronald Wittek
A kormány elrendelte az Európai Unió hatásköreinek átvilágítását, az erről szóló jelentés jövő év elejére készül el - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Századvég Közép-Európai Energia Fórum 2025 konferenciáján pénteken Budapesten. A jelentés elengedhetetlen lesz a lopakodó uniós hatáskörtúllépés folyamatának megértéséhez.
Bóka János rámutatott: az EU csak azokat a hatásköröket gyakorolhatja, amelyeket a tagállamok átruháztak, mivel az unió működése a hatáskörátruházás elvén alapul.
Az Európai Unió Bírósága jogosult megállapítani, hogy át nem ruházott hatáskört gyakorol az EU, ami a tagállami szuverenitás sérelmét jelenti
- tette hozzá.
A kiemelten problémás területeket vizsgálja az unió átvilágítása
A miniszter elmondása szerint az átvilágítás a kormány várakozásai szerint megmutatja, hogy mely területeken érvényesül a "lopakodó hatáskörbővítés". Megvizsgálják, hogy milyen eszközöket kell létrehozni vagy intézményeket kell megalkotni ahhoz, hogy a tagállami szuverenitás a hatáskör-átruházás elvének tényleges érvényesítésével megvédhető legyen.
A vizsgálat kiemeli azokat a területeket, ahol ez a tagállami szuverenitás szempontjából különösen problémás
- közölte Bóka János. Ilyen területnek nevezte a gazdaságpolitikát, a migrációt, a jogállamiságot, oktatást, kultúrát és családpolitikát, valamint az energiapolitikát is.Közlése szerint, a hatásköri átvilágítás eredményeiről a kormány részletes jelentést készít.
Ez egy igen jelentős terjedelmű és mélységű anyag lesz - mondta. A miniszter szerint "lopakodó hatáskörbővítés" a RePowerEU, azaz az Európai Bizottság terve az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megszüntetésére, mert kereskedelempolitikai jogalapon hoz az EU olyan döntéseket, amelyekkel nem az általános kereskedelem szabályait határozza meg, hanem bizonyos kereskedelmi szereplőket zár ki a folyamatból.
Ez nem kereskedelempolitikai intézkedésnek, hanem vagy biztonságpolitikai intézkedésnek, vagy szankciós intézkedésnek tekintendő
- mondta.
A "lopakodó hatáskörbővítés" úgy kezdődik - magyarázta Bóka János -, hogy tagállami hatáskörbe tartozó témában koordináció indul a tagállamok között, például gazdaságpolitikai témában, és a folyamat eredményeként ajánlások születnek. Majd ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtására vagy kikényszerítésére az EU előbb anyagi ösztönző, majd később anyagi szankciós rendszert vezet be. Megjegyezte:
az Európai Szemeszter esetében is ez volt a tapasztalat, ami energiapolitikai ajánlásokat is tartalmaz.
Bóka János ismertette: a legnagyobb politikai vitát jelenleg az generálja, hogy az EU Működéséről szóló Szerződésben (EUMSZ) foglalt energiaforrások közötti választás lehetősége mit jelent. Erről elvi vita van az Európai Bizottság és a magyar kormány között, mert az energiaforrások közötti választás a Bizottság szerint az energiaforrás típusára korlátozódik, azonban hogy ezek mely szereplőktől szerezhetőek be, azokra ez a fenntartás nem vonatkozik. Ez vélhetőleg olyan vita lesz a RePowerEU rendelet elfogadása esetén a miniszter szerint, amely "az Európai Bíróság asztalán fog landolni".
A magyar kormány szeretné megadni az Európai Bíróságnak azt a lehetőséget, hogy hozzájárulhasson az uniós jog értelmezésének a fejlesztéséhez
- fogalmazott Bóka János, hozzátéve: így elmondhatja a véleményét arról, hogy az energiaforrások közötti választás lehetősége mit jelent a tagállami hatáskörök fenntartása szempontjából.
A miniszter jelezte: az általános energiapolitikai jogalapon túl az EUMSZ külön jogalapot határoz meg az EU számára az energiaellátási vészhelyzet, az energiahálózati infrastruktúra, vagy az unión kívüli energetikai kapcsolatok szabályozása szempontjából, és ezek eltérő jogalapú rendelkezések. Hozzátette:
az utóbbi időben, az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU az energiaellátási vészhelyzetre való hivatkozással az energiapolitikától eltérő speciális jogalapon számos rendelkezést hozott, amiket jelenleg is alkalmazni kell.
A hatásköri átvilágítás energiapolitikát érintő részéről elmondta: egyebek között azokat a jogi kérdéseket fogják vizsgálni, hogy az energiapolitikai jogalapra hivatkozással hozott döntések hogyan befolyásolják a tagállami energiaszuverenitást, hogyan befolyásolják a fogyasztói ártámogatási rendszert, illetve hogyan működik az uniós intézményi struktúra a válsághelyzetek koordinálása során.
- Reményét fejezte ki, hogy a jelentés nyomán olyan szakmai vita bontakozik majd ki az uniós hatáskörgyakorlásról és annak hatásáról a tagállami és európai energiapolitikákra, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tagállami szuverenitás védelmét és az európai hatáskörök megfelelő gyakorlását ki tudják kényszeríteni az európai intézményekből.
