Európa érdekesen gondolkodik a kollektív felelősségről: míg “csak” a kommunizmus áldozataira emlékeztettek, senkit nem zavartak a szovjet emlékművek, azonban a jelenleg uralkodó oroszellenesség jegyében ezek hirtelen eltörlendővé váltak. Érdekes, különösen annak tekintetében, hogy a Szovjetunió egyik legnagyobb tagállama Ukrajna volt.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatti tiltakozásuk jeleként több európai ország is megszabadult szovjet emlékműveitől a napokban – a helyi orosz kisebbség tiltakozása ellenére. A lett fővárosból eltávolított emlékművet 1985-ben emelték, amikor Lettország még a Szovjetunióhoz tartozott, ám a lett parlament idén májusban megszavazta, hogy minden alkotást el kell tüntetni, amely a totalitárius rezsimre emlékeztet. Az orosz kisebbség hevesen tiltakozott az emlékmű lebontása miatt, amely előtt minden év május 9-én összegyűltek, hogy megemlékezzenek a Vörös Hadsereg náci Németország felett aratott győzelméről. A lett központi statisztikai hivatal 2018-as adatai szerint az oroszok az 1,9 milliós lakosság 25 százalékát alkotják – írja a Magyar Nemzet.
Lettország mellett Észtország és Lengyelország sem kímélte meg a szovjet éra emlékeit. Varsó augusztus 24-re, az ukrán függetlenség napjára időzítette a Vörös Hadsereg katonai emlékművének eltávolítását, amely eddig Brzeg városában állt. A 85 százalékban oroszok lakta észtországi Narva városában pedig a múlt héten bontották le a köztéri szoborként kiállított T–34 típusú szovjet harckocsit.
A concrete obelisk that was the centerpiece of a monument commemorating the Red Army’s victory over Nazi Germany was taken down in Latvia’s capital — the latest in a series of Soviet monuments brought down after Russia’s invasion of Ukraine. https://t.co/DH4GG6JI85 pic.twitter.com/xeFb7IQAST
— The Associated Press (@AP) August 25, 2022
Felháborító. Számomra ez a szobor a megemlékezésről szólt. Megsértették az emberi mivoltomat
– panaszolta egy orosz lakos, aki 1957 óta él Narvában. Lettországhoz hasonlóan Észtországban is mintegy negyedét teszik ki az oroszok az 1,3 milliós lakosságnak.
Az észt lakosság körében egyértelműen megnőtt az ellenszenv az orosz ajkúakkal szemben
– magyarázta Kristjan Kaldur, a Balti Tanulmányok Intézetének vezető elemzője. Hozzátette: az emlékművek ledöntögetése és az orosz nemzetiségűek felelősségre vonása Oroszország ukrajnai offenzívájáért csak még jobban kiélezi az etnikai konfliktusokat. A balti országok és Lengyelország éllovasai annak a kezdeményezésnek is, hogy kitiltsák az orosz állampolgárokat az Európai Unió területéről, ezzel büntetve Moszkvát a háborúért.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Szergej Sztyepanov
Facebook
Twitter
YouTube
RSS